Szatmári Est, 1914 (2. évfolyam, 1-60. szám)
1914-02-04 / 10. szám
Szatmár-Németi, 1914. február 4. Szerda. Második évfolyam. 10. szám. EiőiSzetési-dij: Helyben: egész évre 10 kor. — fill. fél , 5 , ' - „ negyed „ 2 „ 50 „ Vidékre: egész évre 12 „ — „ fél . 6 „ — „ negyed „ 3 „ Egyes szám ára — „ 10 „ Független poétikai újság A szatmárvármegyei függetlenségi és 48-as párt hivatalos lapja. Felelős szerkesztő: Dr. Nagy Vince Megjelenik hetenkint kétszer szerdán és szombaton délután 6 órakor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákóczi-utca 39. szám. Telefon szám 86. Nyilttér sora 40 fillér. Vissza flserikálél. Ä gazdasági viszonyok pangása immár általános az egész világon. Eddig úgy volt, hogy munkát nem találó népünk vette a vándorbotot, kiváltotta az útlevelet és ment a „nagy víznek“, a sok- műhelyü Amerikába. Ott ha vért kellett is izzadni, ha ezer veszély , fenyegetett is a bányák mélyén, a kohók forrőságában, — de legalább volt munka, volt kereset, volt kenyér, meg egy néhány összetakaritott dollár, amelyből tellett haza küldeni az asszonynak, hogy ő is tudjon élni a gyerekekkel, tudja fizetni az adót, a kamatot, tán egy kis törlesztést is, esetleg felkerekedhessen többi pereputytyával együtt és kivitorlázhasson hites ura után. Vége a jó világnak. Rósz hir jön a túlsó oldalról. Egyenkint csukódnak be Amerikában a gyárak. Napról-napra nő a munkanélküliek száma. Az amerikai kikötőkre kiakaszthatják a táblát: „Megtelt“. Vagy egy másik táblát: „Vissza Európába !“ Lassankint észre kell térnie népünknek és itthon kell keresnie foglalkozást ahelyett, hogy Amerika gyorsan gazdagító erejében bizakodna. Természetesén nem az övé a kezdeményező lépés. Államnak, társadalomnak a feladata: fokozott buzgalommal gondoskodni megfelelő munkaalkalmakról. Az amerikai gazdasági helyzetről és munkaviszonyokról itt közöljük egy amerikai magyar újság érdekes fejtegetéseit: A mindjobban rosszabodó munkaviszonyok immár rettenetes következméGallérokat □ □ □ □ □ Tükörfénnyel □ □ □ Hófehérre □□□□□ nyékét szültek. A munkanélküliség ijesztő mérvben emelkedik s a gyárak minden nap tömegesen bocsátják el a munkásokat. Az ország ipari központjaiban ezrével járnak a munkások munka nélkül s számuk napról-napra folyton emelkedik. A politikusok sem tagadhatják már, hogy az Egyesült-Államok ipari krízis előtt áll. A kongresszusban a letűnt republikánus éra emberei a helyzetet a maguk j ivar a akarják és próbálják felhasználni és most mint mentő angyalok lépnek a színre. Tény az, hogy sem .a republikánusok, sem pedig a fórumon levő demokraták nem tudják okát adni a krízisnek. De ez nem gátolja meg a republikánusokat ; abban, hogy minden bajért a demokrata kormányzatot tegyék felelőssé. A demokraták viszont azzal replikáznak, hogy az 1907-iki krízis pedig a republikánusok lelkismeretét terheli. A kongresszusban a lefolyt és a most dúló krízis okai és előidézői felett folyik a komédiás veszekedés és ebben merül is ki mindkét „népboldogitő“ párt egész tevékenysége. Tehetetlenül áll a Wilson kormányzat a szervezett tőkének a munkásság ellen irányuló sztrájkjával szemben, amellyel a korporációk és trösztök a demokrata politikát — talán éppen az érdekeiket sértő — vámrevizió- ért is — akarják lehetetlenné tenni. A munkanélküliek ezrével töltik meg a városok jótékony intézeteit, hajléktalanok men helyeit és a washingtoni kongresszusban azt hangoztatják, hogy nagyobb városokban — tekintettel a munkanélküliek nagy számára — több középületet kell emelni a lakásnélküliek elhelyezésére. Ez a legszükségesebb mondják a a republikánusok — de ha a demokraták komolyan akarják, gyökeresen megváltoztathatnák a helyzetet, ha a nyomor igazi okait kutatják és megszüntetik. így érvelt Champ Clark, a republikánus vezér, hozzátéve azt is, hogy a krízis még növekedni fog, mert a nagyüzemek boszut akarnak állani a vámtarifáért. Hájtájer Pál Ruhafestő, vegytisztító és fehérnemű gőzmoső gyára Szalutál1' Kossuffi Loios uica !ö. sz. Nagyon természetes, hogy a mentő angyalok csak most tudnak így beszélni, de 1907-ben, amikor ők voltak uralmon, akkor meg a demokraták beszéltek igy. Alacsony játék ez és rávall a polgári farizeuskodásra. A washingtoni bölcseknek most az a legégetőbb gondjuk, hogy leves-házakat létesítsenek a nyomorgók ellátására. Levessel akarják lecsiliapitani százezrek éhes gyomját ahelyett, hogy a trösztök, korporációk garázdálkodását tennék lehetetlenné. De hiszen ezt nem is tehetik, mert azokat képviselik. Csak az a tragikus benne, hogy a miiiiomosok parlamentjének színészi játékáért a milliónyi nyomorgó munkásnép véres dijat fizet. — Szatmár egy kerület marad. A kormány törvényjavaslata szerint Szatmármegyében a választókerületek tekintetében csak annyi változás lesz, hogy a krassói kerületből erdő'di, az aranyosmedgyesi kerületből pedig szi- nérváraljai kerület lesz. Szatmár városa egy választókerület marad. — Fölösleges talán mondanunk, hogy ez is csak taktikából történhetik. Szaunáméi kisebb városok két kerületet kapnak. De ott talán jobban áll a Tiszáék szénája. Hogy azonban Szatmár város kormánypártiságában még a mostani képviselő viselkedése mellett se nagyon biznak, azt éppen az mutatja, hogy nem mertek belőle két kerületet csinálni. — Nemzeti alap. Országszerte feltűnést keltett és általános helyesléssel találkozott az az indítvány, amelyet dr. Falussy rtrpád, volt főispánunk a Pesti Hazai Takarékpénztár legutóbbi közgyűlésért tett. Indítványozta, hogy a bank tavalyi nyereségének egy százalékát, mintegy kilencezer koronát, olyan nemzeti alap megteremtésére fordítsa, amelynek célja legyen a magyar kulturmozgalmaknak támogatása és a nemzeti édrekek megvédése. Külföldimintára berendezett villany és gőzgépek. Állandóan több mint ötven munkást foglalkoztat
