Szatmári Est, 1914 (2. évfolyam, 1-60. szám)
1914-01-31 / 9. szám
Szafmár-Németi, 1914. január 31. Szombat. Második évfolyam. 9. szám. E!őlizetési-dlj: Megjelenik hetenkint kétszer Helyben: egész évre 10 kor. — üli. fél 5 Független politikai újság szerdán és szombaton délután 6 órakor. negyed „ 2 „ 50 „ A szatmárvármegyei függetlenségi és 48-as párt Szerkesztőség és kiadóhivatal: Vidékre: egész évre 12 „ — „ fői . 6 . — , negyed * 3 „ — „ hivatalos lapja. Rákóczi-utca 39. szám. Felelős szerkesztő: Dr. Nagy Vince Telefon szám 86. Egyes szám ára — „ 10 „ Nyilttér sora 40 fillér. Nemzetiségi- és paktum kérdés. A politikai kérdések olyanok, mint a vizsgái forszkérdések. Szándékosan úgy vannak feltéve, hogy ne lehessen reájuk felelni. A nemzetiségi kérdés, inig nem pártpolitika, minálunk egyszerű és világos. A demokrácia nagy kérdésének egy alkérdése. Ä nép ki van tudva a politikai hatalomból, tehát jogfosztott és szerencsétlen. A román nép is ki van tudva a politikai hatalomból, tehát szintén jogfosztott és szintén szerencsétlen. A román politikusoknak nem nehéz megma- gyarázniok az oláh parasztnak, hogy sivár helyzete, elnyomatása, szegénysége mind, mind attól van, mert oláh és eszük ágában sincsen hozzá magyarázni azt is, hogy a magyar tömegek, amelyeket olcsó előzékenységből a mai hatalom urai „magyar nemzetnek“ szoktak nevezni, csaknem úgy szenved, küzd és kivándorol, mint az oláhok. Ha ezt hozzá magyaráznák, akkor megszűnne a nemzetiségi kérdés, mint olyan és a román politikusoknak az egész Magyarországot felölelő politikai küzdő téren kellene mérkőzni, amikor is bizonyára kisebb volna az esélyük, mint a saját külön házi versenypályájukon. De ha a magyar politika a polgári uralom felé venné az útját, automatikusan eltörlődnék a nemzetiségi probléma, mert a nemzetiségek népei látnák, hogy van egy hatalmas kapocs, amely őket a magyarsággal összefogja : — a közös elnyomatás, a közös politikai és gazdásági alárendeltség kapcsolata, amely azután igazán történelmi, igazán ezeréves és igazán igaz. Ez a nagy, közös gondolat van csak, amelynek ősi tradíciói vannak ; a közös szolgaságból egy közös szabadságba való feltörés forraszthatná igazán össze az ország egész népességét fajra, nyelvre és nemzetiségre való tekintet nélkül. Ha pedig mindezeket a párt- politika veti fel, akkor mindezek összekuszáíódnak és megfejthe- tetlenné válnak. Kezdődik ott, hogy bár a nemzetiségi kérdés megoldása létkérdése a mai magyarságnak is, mert kétfelé nem viaskodhatik — mégis szóba sem jött és szóba sem jöhetett a nemzetiségi kérdés mindaddig, xiiig a Baliplatzon elő nem Írták. A nagy munkapárt és annak még nagyobb vezére, soha nem tették volna kockára népszerűségüknek sovány tartalékait csak azért, hogy egy nagy kérdést megoldjanak. Tiszának régebbi paktálásai a román püspökökkel szövetség-tervezetek voltak a demokratikus törekvések ellen. A I nemzetiségek, mint tömegpártok, j szintén választó]ogosak, és mert i Tisza minden ellen, de első sorban a választójog ellen tör, mert ! helyesen érzi, hogy túlélhet mindent, túlélheti a panamákat és a j képviselők kihurcoíását, csak az igazi választójogot nem élheti j túl — a konzervatív románokkal | akart egyesülni a progresszivek ellen és egyidejűleg megerősíteni I magát a magyar demokratikus i törekvések ellen is. Ez azonban egészen más volt, mint a mostani paktum, amely külpolitikában fogant és Becsben született. Tovább se kell menni. Ez ma- i gában elég, hogy az egész ma- ; gyarságot megalázza és ökölbe szorítson minden kezet, amelyet baksis nem ért. Aki tehát óhajtja is egyébként, hogy a nemzetiségi népek jogai érvényesüljenek, mint minden más népjog, még az is el kell, hogy forduljon ettől az árulástól, csak azért, mert ez kicsikarja, kizsarolja azt, amit egy becsületes magyar politikának önként megadnia kell. És ha még tovább megyünk, és rágondolunk arra, hogy minden más téren mit ad a Tisza rendszer a demokráciának, ha rágondolunk arra, hogy a parlamentet, amely legalább a neve szerint népképviselet, a porig alázta, a választójogot semmivé tette, a sajtót szájba vágta és az országot formaliter felosztotta a bihari cimborák és azoknak egyenrangú atyafisága között, akkor meg éppen úgy áll a román paktum kérdése, hogy arra felelni nem lehet. Mert jogjaviiást bécsi parancsra ad a nemzetiségeknek, és ugyanakkor minden lehetőségét elveszi a magyar törekvések sikerének. Itt megáll minden gondolkodás, ezt nem érti meg senki, csak a szatmári dcputáció, amelynek Tisza maga mondotta, hogy ő demokrata. Csak ez a deputáció tudna felelni a román paktum kérdésére; más nem. Vagy talán lehetne felelni, csak kiírni nem lehet azt a feleletet. Dr. Tanddy Endre. Ftudvas, vasgerenda, vaslemezek, mezőgazdasági gépek és alkatrészek. Takarékiüzhetyek, öntött íkályhák. Meteor folytonégö és Meidlnger kályhák Uizvezetéki és fürdőszoba felszeretések. Konyha berendezések és háztartási cikkek. Uas- és rézbuk torok. Épület és bútor vasalások, villanycsengű elszerelések. Lüíiichi vadász-fegyverek ésrevotvere. Kotiarit bőr tetűlemezek eyyedüli darusítása MELGHHER TESTŰÉREK vaskereskedőknél Szafmér. Ruhákat □□□□□□ Legszebben □□□□ Legdivatosabban □ Fest Hájtájer Pál Ruhaíestő, vegytisztító és fehérnemű gőzmoső gyára Szalntór, Ksssulb LsSos uíca io. sz. Saját üzletek Szatmar, Kazinczi-u. 17. Ätilla-u. 2. Debreczen, Nagykároly, Mátészalka.
