Szatmári Est, 1914 (2. évfolyam, 1-60. szám)

1914-06-27 / 51. szám

2 Szatmármegyei Est J — SÜJÄT TUDÓSÍTÓNKTÓL ­í\ tőzsde. Bpest, junius 27. Az értéktőzsdén teljes üz- lettelenség volt. Az áru­tőzsdén az árak javultak. Hz ellenzéki képviselők ameri­kai útja. Hamburg, jun. 27. Ä gróf Károlyi támogatására eluta­zott képviselők ma Hamburgba érkez­tek. Ott már Károlyinak egy sürgönye várta őket hogy a gróf Amerikába megérkezett. Ä lugosi bank sikkasztó! Bpest, junius 27. a lugosi iparbanknál történt sik kasztásra vonatkozólag ma azt jelen' tik, hogy kihallgatták Klein Gyuia fő könyvelőt Klein azt vallotta, hogy kö' rülbelül százezer koronát sikkasztott : dr. Pártos Jenő ügyvéddel, az intézet ügyészével, a vizsgálat megállapította, hogy az elsikkasztott összeg 151 ezer korona, az intézet igazgatósága kons­tatálta, hogy 70 ezer koronával Pártos nem számoit el. a vizsgáló biró elfo­gató parancsot adott ki Pártos elien. Halász Rezső lugosi rendőrkapitány detektivekkel Temesvárra utazott az időközben megszökött Pártos után és elfogta éppen akkor, amikor Pártos jegyet váltott, hogy Bécsbe és aztán amerikába utazzék. Pártost visszavit­ték Lúgosra. Leégett amerikai város. New-York, Massachusetts amerikai állam Salem nevű gyárvárosában csü­törtökön tűz ütött ki, amely a Corn-Leacher társaság bőrgyárá­ban keletkezett. Ä tűzoltóság minden erőfeszítése hasztalan volt. Ma jelentik, hogy az egész város porrá égett. Európai önkéntesek Hibáméban. Bécs, jun. 27. annál a bizottságnál, amely 31 ezer emberből álló expedíciót szándékozik toborozni, hogy Albániába menjen a fejedelem szolgálatára, tegnap ezren jelentkeztek. Ma ismét ezer ember jött a bizottság elé, akik közzül négyszázat találtak alkalmasnak, a jelentkezők között Bécsből és a vidékről sokan vannak; továbbá külföldiek is beléptek az expedícióba, igy pl. Berlinből Linn- burg gróf, Hannoverből pedig egy gyárigazgató, az expedíció számára mindenfelől érkeznek az adományok, uiravalők és felszerelések, angol tisz­tek is jelentkeztek. Keddre előrelátha­tólag 12—15 ezer önkéntes gyűl egybe nyomban aibániába indítják őket. Hmerikáből Európába repülőgépen. New-York. az amerikából Európába teendő re­pülés versenyének 100 ezer dolláros dijáért több kiváló aviatikus jelentke­zett. Ma indult el az első vakmerő aviatikus a veszélyes tenger fölötti útra. Mimsztermmi jelentés a vetésekről. Bpest, jun. 27. Ma délután 3 órakor adta ki a föld­művelésügyi minisztérium hivatalos jelentését a vetések állásáról, a jelen­tés szerint az utolsó két hét zivataros időjárása nagy kárt tett a vetésekben; mostanában azonban javulás észlelhető. De mindenesetre valamivel alacso­nyabb nívón marad az idei vetés mint a tavalyi. Újítás a trafikokban. Bpest, junius 72. a trafikoknál f. évi jul. elsejétől az az újítás lép életbe, hogy a szivarokat öt darabonként külön csomagolva fog­ják árusítani. Feltalált tengeri akna. Bpest, jun. 27. az „Ungaro- Kroata“ hajóstársaság egyik gőzöse Ravennához közel a ten­geren egy úszó akiét talált. Megálla­pították, hogy az^ akna még 1907-ben szabadult el Marseillesből s azóta ve­szélyezteti a tengeri hajókat. Most sze­rencsére rátaláltak. K nagybecskereki rabló- gyilkosság. Bpest, jun. 27. Wilhelm István korcsmárosnak és feleségének gyilkosa, az elfogott Piflár Ignác 26 éves mészároslegény tegnap este bevallotta, hogy a rablógyilkossá­got egyedül követte el. Levél a háziúrhoz. Tisztőtt ur! Sokféle lehet a hibám, de az irigy­ségtől, meg a kárörömtől érintetlen maradtam olyan időkben is, amikor az utolsó két garasomra éhesen csap­tak volna le" mások. Készültem már tromfot adni akárhányszor, végtére kerültek és kerülnek az én utcámba is nagyhangú legények. Olyankor azonban rendszerint ellágyulok, szá­nom a nyavalyást, az ütést is az is­tenre bízom, aki többnyire tudja, mikor kell valakit megsimogatni. És bár mindez igy van, mégis meg­elégedetten vagyok kénytelen kacagni, — tisztőtt ur — mikor panaszát hal­lom, hogy soha annyi lakás nem volt üres, mint mostanában. Mostani lakásom igaz ugyan, hogy egy kissé szűk, de nekem tökéletesen elég. Itt van a temetőben, hat láb mélyen, nótabeli gyöngyvirágos hant alatt és egyfolytában lakhatom szá­mos évig. Ezek szerint könnyen mu­lathatok a háziurakon, hiszen kegye- dék juttattak ide. Emlékszem, mikor még magas szí­nük elé voltam kénytelen járulni, miiyen fejedelmi gőggel néztek reám. Kedves emlékű Ráday hagyta nyilván örökbe ama vallatási formát, amelyet alkalmaztak szerénységemmel szem­ben. — Hány gyereke van ? — Lármásak-e ? — Fogad-e az ur vendégeket? — Nótáznak-e? — A háziurat meg szokták-e hívni? Ezekre csakis kedvező választ volt szabad adni. A gyerek-rovatra az volt a kedvező, ha nincs, a háziúrnak vendégként való szerepeltetésére pedig, ha igenlő. Maga a lakás két szobára terjedt. Az egyik kicsi volt, de a másik leg­alább szűk. Ön, tisztőtt ur, úgy nyi­latkozott róluk, hogy ezek termek és azt felelte a szemmeregetésemre: — Csak nem akarja bennük a ficereíárét járni! „Úri lak* — igy mondta ön és elkért érte ötszáz forintot, vagy hat­százat. Nem is tudom biztosan, meny­nyit, mert a pénzt loptam, hogy ki­elégíthessem kegyedet. Kerestem volna én más lakást, de egy utcával errébb már ezer pengőbe került s ott a háziúr azt követelte, hogy esténként én dörzsölhessem meg a lábát, különben nyugtalan álma lesz. Egy helyen már-már alkura léptem (a feleségemnek segítenie kellett volna a nagymosásnál), — csak a 990 forin­tot sokallottam. Hát végtére is nem riadtam vissza a lopástól, amikor kötelezettségeimnek eleget kellett tennem, de a méltányosság azt kí­vánta, hogy húzzam össze magam s engedjek másokat is panamázni. Ha a szerencsétlen pártáj azzal mert diszkréten előhozakodni, hogy másfelé költözik, a büntető szankció többféle formájával fölvonulni nem késtek önök, tisztőtt ur. Jó magam számtalanszor háltam szabad ég alatt, a gyermekeim a tyúkól mellett tér­deltek, az anyósom pedig a libákat tömte. Kegyed az íróasztalomon vágta a leveles dohányt, hü neje a leve­leimen próbálta ki a hajsütővas hő­fokát. Amig végre elfáradtam és kiköl­töztem ide, ahol ön nem parancsol, nem szipolyoz, nem stájgerol. Ha pedig mostanában megrázkódik uraságod lába alatt a föld, gondoljon arra, hogy mi tárgyaljuk kacagva, mennyi Szatmáron az üres lakás. Micsoda istentelen jól mulatunk ilyenkor, azt el sem lehet mondani. A földön pogányok voltunk vala­mennyien, csupán itt hiszünk benne, hogy van még isteni igazságszolgál­tatás. Egyebekben maradok síron túl is hive Kistaygeroli Samu. — Kérjük t. előfizetőinket, hogy a hátralékos és a Julius hő l»én esedékes előfizetési dijakat be­küldeni szíveskedjenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom