Szatmári Est, 1914 (2. évfolyam, 1-60. szám)
1914-04-25 / 33. szám
Második évfolyam. 55. szám. Szatmár-Németi, 1914. április 25. Szombat. fi Előíizetési-dlj: Helyben: egész évre 10 korona fél „5 negyed „ 2 „ Vidékre: egész évre 12 fél „ 6 negyed „ 3 ,, Egyes szám ára — ,, Független politikai újság A szatmárvármegyei függetlenségi és 48-as párt hivatalos lapja. Felelős szerkesztő: Dr. Nagy Vince Megjelenik hetenkint kétszer szerdán és szombaton délután 6 órakor Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákőczi-utca 39. szám. Telefon szám 86. Nyilttér sora 40 fillér. A kismaM Románok tüntetése. Saját tudósítónktól, Szatmár, április 25. Harmad napja tart a főtárgya- lása annak a bünpernek, amelyet az agyonbombázott Jackovich vikárius kismajtényi kálváriája miatt inditottak. Tapintat vagy okosság volt-e, de tény, hogy a vádhatóság minden politikai vonatkozás nélkül való szürke kis bűncselekménynek, magánosok és hatóság elleni erőszaknak minősítette az/inzultálók cselekményét és e szintelenséget igyekezett a főíár- gyalás során s a mai vádbeszédben is megőrizni. Annál visszatetszőbb volt a románság viselkedése, amely egyrészről a vádlottak magatartásában nyilatkozott meg, hogy a magyarul tudó vádlottak, sőt a tanuk egy része is, csak román nyelven volt hajlandó vallomást tenni ; másrészről a védők fellépése s mindjárt elsőnek Pordea ügyvédnek ma délután megtartott védőbeszéde oly éles volt a vádhatósággal szemben és any- nyira túltengőén önérzetes a románság nevében, hogy lehetetlen meg nem látni az egész védelem teátrális jellegét, lehetetlen meg nem hallani lefelé agitációs célokat szolgáló, felfelé pedig az elkapatott gyermek duzzogását utánzó hangjait. íme Tisza István dicső, nagy, nemzeties uralkodása ! íme a paktummal kecsegtetett, a kebelre ölelt, a minden engedményt megérdemlő türelmes, „elnyomott“ románok. És amikor a védő ur olyan szépen szavalt a kipirult arcú román hallgatóság gyönyörűségére a románság „kultúrharcáról“ és „elnyomottságáról“, — csak végig kellett nézni az egyszerű, csizmás, kulturátlan vádlottak során, elnézni némelyiket, amint jóízűen aludt a délutáni melegben „elnyomva“ az álomtól : leriít az arcukról, hogy maguktól soha eszükben se volt se „kultúrharc“ se „elnyomás“. Részletes tudósításunk itt következik : A szatmári kir. törvényszék csütörtökön kezdte tárgyalni a kismajtényi zendülés ügyét. 34 ember került a vádlottak padjára, de ezek közül csak 30 jelent meg a tárgyaláson. Ugyanis egy meghalt, egy Miskolcon rendőr lett, egy asszony betegágyban fekszik, két kismajtényi meg Amerikába ment. Egy vádlott kivételével — id. Kádár Gergely, kit izgatásért fognak perbe — mindannyiokat hatóság és magánosok elleni erőszak bűntettével vádolta meg a kir. ügyész. Kismajtény román szellemi intelligenciája Marosán György a pap és a tanítók: Torszán János és Daniló György is a vádlottak padjára kerültek s ez a körülmény a törvénytől különben nagyon félő parasztokba bátorságot önt. A vádlottak nevei: Marosán György, id. Csögi János, Moldován Jakab, Tárca Péter, Bodis András, Varjú György, Suta László (fiatalkorú), Balota Gergely, Pap László, Tárca Jánosné, Tóth László, ifj. Csögi János, Varjú János, Kádár Gusztáv, ifj. Somkodi István, Somkodi Pál, id. Tárcza György, Bállá Gergely, Szilágyi János, Suta György, Gárdos Mihály, Papp Sándor, Vallon János, Varga Pál, Bontya Romoly, Burián László, id. Kádár Gergely föld- mivesek, cselédek és napszámosok, azonkívül 'forszán János és Daniló György tanítók a megjelent vádlottak. A tárgyalást dr. Némethy József főtárgyalási elnök vezeti. Szavazóbirák : Jeney Sándor és Rozgonyi Viktor törvényszéki bírák, a jegyzőkönyvet dr. Tóth János vezeti, a vádat dr. Fabő Zoltán látja el. Védők: dr. Boila Ro- molus dicsőszenímárloni, dr. Bohatiel Kornél nagybányai, dr. Csordás János belényesi, dr. Dobossy Endre szatmári, dr. Lázár Aurél nagyváradi és dr. Pordea Gyula kolozsvári ügyvédek. A vádirat felolvasása után, mely a tényállás lényegét a következőkben ismerteti: Jaczkovich Mihály (a debreceni bombamerénylet alkalmával) azóta elhalt püspöki vikárius a múlt év április 10-én a Csaba Adorján főispán fogatán, Madarassy István főszolgabíróval Kis- majtényba érkezett az, iskolát és az egyházat megvizsgálni. Érkezéséről Marosán György lelkészt értesítette, aki viszont a híveivel közölte a hirt. Mikor a fogat a templom elé ért Tarcza Péter íöldmives felszaladt a toronyba és félreverte a harangot, mire egy pillanat alatt betódultak a hívek a szentélybe, ahova rendes körülmények között csak a papok és az isteni tiszteletnél szolgálatot tevők szoktak bemenni. A belódulók karjánál fogva megragadták Jaczkovichot és öt Marosán lelkész mellől elráncigálván, kitaszigál- ták a templomból, miközben folyton lármáztak és a vikáriust szidalmazták. A lázongók a vikáriust ököllel is hátha vágták és mikor a főszolgabíró a vikárius segítségére akart sietni, eláiloüák előtte a tempjom ajtaját, közrefogták és fenyegető magatartást tanúsítottak vele szemben is. Mikor a megtámadottak kocsira ültek, a tömeg kővel dobálta meg őket. Mikor pedig délután csendőrök kíséretében ismét visszatértek, hogy az iskolalátogatást mégis megtartsák, a tömeg egyik tagja az iskola csengőjét verte fére, mire az egybegyülekezett falubeliek ismét közrefogták a vikáriust és a főszolgabirót és a következő szavakat kiabálták feléjük: — Nem kell magyar pap ! — Ne engedjük be! — Üssétek a csendőröket, nem szabad nekik fegyvert használni ! A tömeg fenyegető fellépésével szemben a csendőrség is tehetetlen volt, mert Madarassy főszolgabíró mindenáron kerülni akarta a vérontást s miután a majtényiak bezárták az iskola ajtaját, a vikárius és a főszolgabíró eredmény nélkül elhajtattak. Elsőnek Marosán Györgyöt hallgatják ki. Marosán elmondja, hogy a múlt év április havában Jaczkovich vikárius hivatalos átiratban értesítette őt, hogy április 10-én eljön iskolalátogatásra és hogy egyúttal „úri házánál tiszteletét tegye“. Az átiratot, aznap a templomban híveimnek felolvastam, délután valamijkemence ügyébenjgyülést is tartottunk, és híveim kijelentették, hogy ők nem ismerik el Jaczkovichot feletGallérokat □ □ □ □ □ Tükörfénnyel □ □ □ Hófehérre □ □ □ □ □ Haj táj er Pál Ruhafestő, vegytisztító és fehérnemű gőzmosó gyára Szalmái, Kossuth Lajos-iilca 10. sz. Külíöidimintára berendezett villany és gőzgépek. Állandóan több mint ötven munkást foglalkoztat
