Szatmári Est, 1913 (1. évfolyam, 1-28. szám)

1913-12-03 / 21. szám

Szatmári Est 3 Első szimfonikus hangverseny Szatmáron. A zeneművészet legmagasabb produk­tuma a szimfonikus zene. Óriási tér, az eszközök (hangszerek) sokasága áll a mű­vész rendelkezésére, mellyel benső életé­nek minden vibrációját hangokba kiönt­heti. A zongora maga is azért a legelső zenei szerszám, mert a hangok sokaságá­val áll a művész rendelkezésére; ám akár a hegedű, úgy a zongoraművészet is, nagy zenekari kísérettel érvényesül igazi művészi fokon. Szatmár fejlődő zenei élete, különö­sen a zeneiskolában kifejtett lelkes törek­vések folytán, immáron feljutott oda, hogy a meghirdetett hat szimfonikus hangver­seny valóban hézagot pótló Szatmár kul­turális életében. Elismerés jár tehát az Iparos Otthon vezetőségének, amiért anyagi áldozatok árán is lehetővé tették a helyi szimfonikus hangversenyek létrejöttét. Ami kívánni valót pedig a vasárnap tartott első szimfonikus hangverseny maga után hagyott, még az a többi alkalommal majd pótolódni fog, de végre meg van a gyermek, amely a zeneiskola nyilvános hangversenyei mellett megadja a szatmári közönségnek a lehetőséget arra, hogy sa­ját körén belül — a többi vidéki várost túlhaladva — élvezhessen akkora magas színvonalú zenei eseményeket, amelyek fölöslegessé teszik a fővárosba való fel­rándulásokat. A zenekart a helyi színházi zenészek és a szabadkai katonai zenekar kisegítő tagjai szolgáltatták s ily módon volt lehető, hogy közreműködött három posann, két fagott, két oboa, két fuvola, négy kürt, tuba, stb. az összes orchestralis hangsze­rek megfelelő számban. így aztán az egész hangverseny azon egyedüli megkívánni valót hagyta bálra, hogy a zenekar több próbával tanuljon össze. Ezen egyébként elenyésző hiányos­ság oka is volt, hogy a helyi zenészek csal£ pénteken este, a szabadkai zenészek pedig éppen szombaton este érkeztek meg, mely tény folytán csak vasárnap délelőtt lehe­tett főpróbát tartani és Bendiner Nándor kiváló dirigensi képességére vall, hogy ekkora csekély előkészület mellett is oly fényes eredménnyel tartották meg a hang­versenyt. A hangverseny első vendége, a fő­városi zenei élet egyik illusztris tagja, Bendiner Heddy volt, aki berlini útja előtt ellátogatott az általa szeretett szatmári közönséghez. Az ő művészetét viszontsze­rető szatmári közönség ismeri már any- nyira, hogy hálánk daczára sem kell róla hosszasabban Írnunk. Gyönyörűen csengő és mesterien iskolázott szoprán hangja pompásan érvényesült az általa előadott Goldmark: A forrás, és Delibes: A kadizi leányok czimü dalokban és Gounod Faust czimü operájának ékszéráriájában. Csodá­lattal hallgatta a közönség azokat a finom nüanszokat, melyeket a gyöngyöző futamok, pergő trillák, staccatok kihozatalánál a művésznő érvényesített. Valóságos hang­szerként hatott éneke, oly biztonsággal és étheri finomsággal csengett minden egyes hangja. Második vendég Gáspár Nica nagy­károlyi zongoraművésznő, aki szintén nem ismeretlen a szatmári publikum előtt, hiszen a szatmári zeneiskolában nyerte kiképeztetését és élénk emlékezetünkben van még tavalyi nagy sikere, melyet Liszt Es-dur koncrtjével aratott. Az idén Beet­hoven legnehezebb versenyével, az Es-dur versennyel próbálkozott, melyet világjáró művészek szoktak programmjukba venni. Gáspár Nica szép kidolgozással, igazi el­mélyedéssel játszott; az első részben lágy tónusaival, a második tételben átérzett cantilénájával, a harmadikban pedig leány- mivoltát felülmúló erővel adott játéka keltett nagy hatást. Harmadik vendég Dr. Havas Miklós volt, ki a szimfonikus hangversenyek jelentőségéről tartott igen magas nívójú szellemes és ötletes előadást. A hangverseny szimfonikus számai voltak: 1. Wagner: Mesterdalnokok nyi­tánya, mely a polifónia remek alkotása; 2. Grieg hangulatteljes Peer-Gynt suitje, melyek Bendiner mesteri vezetésével előadva zajos sikereket arattak. H. V. dr. * — Hátralékos előfizetőin­ket felkérjük, hogy az előfi­zetési dijat mielőbb küldjék be kiadóhivatalunkba. — Egyházi kinevezések. A király a vallás- és közokt. ügyi miniszter előter­jesztésére a szatmári székes káptalanban Benkő József székesegyházi főesperesnek az őrkanonokságra, Szabó István mester­kanonoknak a székesegyházi főesperességre való fokozatos előléptetését jóváhagyta s az eként megüresedő mesterkanonoksá- got Szentgyörgyi Jordán Károly, apori címzetes apát, szaniszló esperes plébános­nak adományozta, továbbá Polonyi Endre csenged espereslelkészt, Vanyek Ferenc fehérgyarmati esperes lelkészt s Perényi János szatmári katholikus tanítóképző in­tézeti igazgatót a szatmári székeskáptalan tiszteletbeli kanonokjaivá kinevezte s a máramarosi főesperességet Ilosvay Lajos máramarosszigeti plébánosnak adomá­nyozta, — Esküvők. Dr. Róth Ferencz a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék elnöke a napokban házasságot kötött özv. dr. Gliickné sz. Pollácsek Katinka úrnő­vel Budapesten. — Dr. Reitmayer Rudolf m. á. vasúti fogalmazó vasárnap délután 4 órakor esküdött örök hűséget a szat­mári székesegyházban Lápossy Melániá­nak, Lápossy Lajos máv. ellenőr leányá­nak. Az eskeíési szertartást Szabó István pápai praeláluskanonok végezte, ki az ifjú párhoz szép beszédet intézett. Mint tanuk Páskuj Gergely kereskedő s dr. Kis Endre ügyvéd szerepeltek. — Szentpéteri Ferenc nagybányai kir. járásbiró szombaton tar­totta esküvőjét néhai Halmai József fő- gimn. tanár leányával: Arankával. Tanú­ként K. Papp Sándor táblabiró és Halmi Imre rendőralkapitány szerepeltek.. — Ssolgabirói áthelyezés. A fő­ispán a beteg Képessy László főszolga­bíró helyettesítésére Szuhányi László fe­hérgyarmati tb. főszolgabírót Csengerbe helyezte át. — Orvosi jubileum. Szép ünne­péi}' folyt le november 30-ikán a város­háza nagytermében, amikor orvosi mű­ködésének 25-ik évét ünnepelte Dr. Wal- lon Gyula városi tisztiorvosnak az Orszá­gos Orvosszövetség szatmári fiókja dísz­közgyűlés keretében. Dr. Vajay Imre el­nök beszéde az Orvosszövetség céljait fej­tegette s aztán szép alkalmi beszéd kísé­retében egy művészies emlék-albumot nyújtott át az ünnepeltnek. Dr. Wallon meghatott beszédben köszönte meg az ün- nepeltetést. Délben a Társaskörben az ün­nepelt tiszteletére nagysikerű bankett volt. — A kosButh-kerti művészház megnyitása. A város a Kossuth-kerti lö­vészházat, annak emeleti helyiségét mű­termekké alakította át s azt Papp Aurél és Liíteczky Enere festőművészeink vet­ték bérbe. A két művész most kiállítást rendez s a műtermekben s hozzátartozó helyiségekben körül-belül négy-ötszáz kép kerül bemutatásra a megnyitás alkalmá­ból. A vasárnapi vernisageon dr. Lázár Béla az Ernst-muzeum igazgatója, ismert műkritikus tartja a megnyitó beszédet. — Halálozás. Csetneky Lajos vár­megyei irodasegédtiszt neje* szül. Gorel Johanna Lucia, aki francia és angolnyelv tanítással foglalkozott s akit Szatmáron is többen ismertek, e hó 27-én hosszas szen­vedés után Nagykárolyban elhunyt. — Az Egyházmegyei Irodalmi Kör vasárnap kezdette meg a Cecil-egye­sület nagy termében adventi előadásainak ciklusát. Bodnár Gáspár szabadelőadásá­nak tárgya volt: »Az öröm és fájdalom jelentősége a nevelő munkában«. Bemu­tatta az öröm és fájdalom anatómiai és lélektani jelenségeit. Ezután csattanós ese­tekkel mutatta ki, hogy a gyrmekek ne­velési munkájában mily jelentős szerepet sőt döntő szerepet visz: »hogyan fogjuk fel az élet fájdalmait és örömeit és hogy miként fogatjuk fel gyermekeinkkel, akik az életben kevesebb örömmel és több szenvedéssel fognak találkozni«. Majd rajzolta a szociális fájdalom és tiszta örö­mök forrását. A szabad előadást követte Kovács Rózsika kedves szavalata. Végül vetített képek gyönyörködtették a közön­séget. A képekben magyarországi szent Erzsébet életét szemlélte a hallgatóság; dr. Kovács Gyula igazgató tartott hozzá szép magyarázó előadást. — Ä főiskolai hallgatók szat­mári köre. A napokban alakult meg Buda­pesten a »Főiskolai hallgatók szatmári köre« 40 taggal. A kör célja : Szatmár-Né- metiből Budapestre került főiskolai hallga­tót tanulmányai megkezdésében segíteni és a szegényebb tagokat segélyezni. A megalakuláson az összes főiskolák és azok egyesületeinek vezetőségei képviselve vol­tak. A tisztikar a következőképpen alakult meg: dr. Vargha Endre elnök, Kárpáthy Gy. alelnök, Schlagetter N. titkár, Szerda­helyi László főjegyző, Keresztes Gábor jegyző, Halasy Tibor háznagy, Fejes Já­nos pénztáros, Pellionisz Béla ellenőr. — Halálos baleset. Weinberger János 25 éves kálmándi lakos baleset ál­dozata lelt, Vendel nevű fiatalabb testvé­rével a csanálosi erdőbe fahozatal végett ment ki, ahol Fecser István és Rossel Mihály fadöntéssel foglalkoztak. A kidön- tött fa a közelben tartózkodó Weinber­ger Jánost leütötte és azonnali halálát okozta — Világkönyvtár. Ennek a gyűj­teménynek októberi kötete valóságos szen­záció. Bergsonnak, a korszakalkotó filozó­fusnak a »Nevetés« c. tanulmányát és négy lélektani értekezését adja Dienes Va­léria forditásában. Bergson a keveset iró filozófusok közé tartozik ; nem sok köny­vet irt, de kevés könyve elég volt arra, hogy a gondolatok, melyeket szétvitt az emberek közé, mindenütt megmozdítsák az elméket, kihassanak művészetre, tudo­mányra, éreztessék magukat a szellemi élet minden terén. Ez a kötet mint pszi­chológust mutatja be és ezzel a filozófus­nak úgy szólván műhelyébe vezet. A lét nagy problémáin elmélkedő mester minia­tűrben mutatja meg itt, hogyan szokott dolgozni és művészi stílussal könnyítve meg a szellemi munka, az elmélkedés, az álmodás, a komikum lélektanának meg­értését, előkészít a mai gondolkodásban már is forradalmat keltő filozófiájának megértésére. Dienes Valéria művészi for­dítása méltán vezeti be a mestert a ma­gyar irodalomba; közönségünk ezúton ko­runk egyik legkiválóbb gondolkodójával kerül közeli és nagy haszonnal járó isme­retségbe. A kötet 1 K 90 fillérért kapható Lővy Miksa könykereskedésében. — Lasztóczi Lukács Gyuri jól szervezett zenekarával ma és minden este az Európa éttermében és kávéházában muzsikál. '-V

Next

/
Oldalképek
Tartalom