Szatmári Est, 1913 (1. évfolyam, 1-28. szám)

1913-11-29 / 20. szám

Szatmári Est 3 nyilatkozatot adott ki, amelyben kije­lenti, hogy a cikk sértő kifejezéseit a nagy­károlyi függetlenségi párt vezetőségével szemben visszavonja és sajnálatát fejezi ki, hogy a körülményeket kellően nem ismerve, a párt vezetőségét az említett cikkben megsértette. E nyilatkozat alapján a pártvezetőség az esküdtbirósághoz be­adványt intézett, amelyben a vádat elej­tette, minek következtében a sajtóper megszűnt. — A mátészalkai választás utó­játéka. A legutóbbi országgyűlési képvi­selő választás alkalmával a mátészalkai választó-kerületben Szúnyog Mihály a ke­rület volt Justh-párti képviselője és Szál­kái Sándor a kerület jelenlegi Kossuth- páríi képviselője küzdöttek a mandátu­mért. Ezen választási harc közben történt, hogy a Szalkai-párt nevében dr. Fuchs Jenő mátészalkai ügyvéd és Járrny And­rás földbirtokos, nagydobosi lakos egy plakátot függesztettek ki a kerületben, melyben Szúnyog Mihályiéi azt állították, hogy a tunyogi véres esetnek, hol a csen­dőrök két embert lőttek agyon, ő volt az előidézője, demoralizálta a kerületet és hogy ettől a mételytől t. i. Szúnyogtól meg kell szabadítani a kerületet. A válasz­tás azzal végződött, hogy Szálkái Sándor Kossuth-párti lett megválasztva nagy több­séggel. A választás ellen Szunyogh petíció­val élt és ezen kívül a büntető feljelen­téseknek egész halmazát adta be a Szál­kái érdekében eljáró kortesek, valamint a Szalkai-párt érdekében működő köz- igazgatási tisztviselők ellen. A plakát tar­talmában foglalt meggyalázó tényállításo­kért Szúnyog sajtó utján elkövetett rágal- mazási pert kezdett a plakát szerzői ellen, melyért dr. Fuchs Jenő ügyvéd és Járrny András vállalták a felelősséget. Folyó hó 24—25-én került ez a per a debreceni esküdtszék élőt tárgyalásra. A felvonult tanuk nagyjában igazolták a szerzők állításait, az esküdtek tehát nem rágalmzásban hanem a sajtó utján elkö­vetett nyilvános becsületsértésben mon­dották ki a vádlottakat bűnösnek. Az es­küdtek verditje alapján a büntetést kiszabó törvényszék a 92-ik enyhitő szakasz al­kalmazásával a vádlottakat fejenként 250 —250 korona pénzbüntetésre Ítélte és egyszersmind mintegy 2000 korona költ­ségben is egyetemlegesen elmarasztalta. A törvényszék a Járrny András büntetését a B. N. 1 §-a alapján felfüggesztette, mert az indoklás szerint vádlott életviszonyai­ból, eddigi magaviseletéből a megjavu- lásra lehet alaposan következtetni. Dr. Fuchs Jenővel szemben a Novellát azért nem alkalmazták, mert nevezett párvia­dal vétségéért már büntetve volt. — A máramarosi árvíz. Márama- ros vármegye törvényhatóság tegnap tar­totta őszi közgyűlését, amelyen bejelen­tették, hogy a kormány a pusztító ár- vizveszedelem elleni radikális védekezés 620.000 koronányi költségeihez a felével hozzájárul. A törvényhatóság köszönettel fogadta a kormány leiratát és elhatározta, hogy az 50 százalékos hozzájárulásnak 70 százalékra való felemelését fogja a kor­mánytól kérni. — A Hortobágy csatornázása. A Hortobágy 43.000 holdjának értékesítése céljából a város elhatározta, hogy öntöző csatornákkal látja el a parlagon heverő pusztát. A csatornahálózatot egyelőre négy­ezer hold földön építik ki. A költségeket az állam viseli, de Debrecen város fél­millió koronával járul hozzá a terhekhez. A csatornák építéséhez már hozzákez­dettek. — Báró és a oigányleány. Ba­ján báró Wimmersberg Nándor házassá­got kötött Kolompár Marissal, Kolompár Sándor cigányprímás leányával. Báró Wim- mersberg, aki csak néhány polgári isko­lát végzett, az elmúlt évben Baján szol­gált, mint közhuszár, itt szeretett bele a cigányleányba. Mikor a katonai ideje le­járt, megkérte a lány kezét. Tekintettel azonban arra, hogy szülei a házasságot ellenezték, Baján beált egy tamburás zene­karba, igy várva be nagykorúságát. Né­hány hét előtt lett huszonnégyéves és ek­kor szülei már nem akadályozhatták meg, hogy a cigányleányt elvehesse. — Szerelmi bánatában véget akart vetni életének egy fiatal, csinos szatmári adótiszt, névszerint Szegi Lajos, Szegi Lajos a Szatmári Első Gőztéglagyár fel­ügyelőjének fia. Ezelőtt pár nappal Máté­szalkára utazott és ideges viselkedésével, valamint mély lehangoltságot visszatükröző arcával felhívta magára a járó-kelők figyelmét, öngyilkossági tervével napok óta foglalkozott és azt folyó hó 24-én a Szar­vas-féle vendéglőben, hol megszállva volt a reggeli órákban végre is hajtotta. Az nap reggel mikor megreggelizett, azonnal visszatért szobájába és ott revolverét elő­véve a mellébe lőtt. A dörrenésre besietett vendéglős a földön elterülve találta, ke­zében a füstöglő revolverrel. Azonnal orvosért küldtek, ki a vizsgálat folyamán megállapította, hogy a golyó nemesebb részt nem sebesitett meg, igyr felgyógyu­lásához van remény. Közbe néhány percre magához tért és öngyilkosságának okául boldogtalan szerelmét említette, valamint azt is megmondta, hogy hívják és szülei hol laknak. Ennek alapján azonnal érte­sítették szüleit, kik a legközelebbi vonattal Mátészalkára mentek és másnap reggel, a már teljesen eszméletre tért fiatalembert lakásukra Szatmárra szállították. — Talált holttest. Folyó hó 26-án az ópályi-i vasúti őr este 9 óra tájban a vasúti vonal mentén lévő árokban egy emberi hullát talált. Az esetet azonnal je­lentette az elöljáróságnak, mely a hely­színére kiszállva, a talált holttestet a jár­ványkórházba szállította. Másnap reggel a mátészalkai járásbíróságnak is jelentették az esetet, honnan a vizsgálóbíró aznap délután szállt ki Ópályiba a hulla agnosz- kálása, valamint annak megállapítása vé­gett, hogy nem forog-e fenn bűntény. — Borzalmas gyilkosság. Szer­dán reggel rémes gyilkosság történt Nagy­károlyban. Tóth Sándor nagykárolyi lakos, ki az utóbbi időben sertés-kereskedéssel foglalkozott, a szomorú eset hőse. Néhány év előtt szélhüdés érte, az utóbbi időkben pedig az elmezavarnak a tüneteit árulta el magaviseleté. Kedden este nejétől és nevelt leányától, Papp Erzsébettől, ki férjével, Zsigmond Sándorral egy házban lakott Tóth Sándorékkal, teát kért. Neve­zettek teljesítették is a kérést. A szeren­csétlen ember gyanakodva itta meg a teát, félve, hogy az talán megvan mérgezve. Eme gyanújának kifejezést is adott, s egyben megfenyegette hozzátartozóit, hogy vigyázzanak, mert olyan tettet fog elkö­vetni, amit az egész városban megemle­getnek. Látszólag nyugodtan feküdt le, s nyugodtan töltötte az éjszakát is. Szerdán reggel 7 órakor kelt fel s beszólitotta a konyhából nevelt leányát. Amint Zsigmond Sándorné a szobába lépett, Tóth Sándor a párnája alá rejtett revolvert előkapta, s azzal nevelt leányára, a 17 éves Papp Erzsébetre lőtt. Tóth Sándorné a lövés hallatára a konyhából segítségért futott. Ezalatt benyitott a szörnyű tett színhelyére Tóth Sándorék szobájába Zsigmond Sándor, s mig vértócsában fekvő nejét a szoba I padlójáról felemelni akarta, a vérengző ember ő reá is lőtt, és súlyosan megse­besítette. Ekkor azután önmaga elpusztí­tására gondolt a szerencsétlen. Nyakát beretvával összevagdalta, majd oldalába lőtt. A rémes tett helyére siettek a sze­rencsétleneknek első segélyt nyújtandó dr. Jékel László, dr. Rooz Elemér és dr. Kovács József orvosok. Zsigmond Sándorné Papp Erzsébetet, a 17 éves viruló szép, fiatal asszonyt halva találták. A golyó rögtöni halált okozott. A férj Zsigmond Sándor azonban és a vérengző apa élnek — s bár sebeik súlyosak — az orvosok nem mondtak le a reményről, hogy meg­menthetők lesznek, ügy a hullát, mint a súlyosan sérülteket beszállították a köz­kórházba, ahol a lősebeket bekötözték, a borotvával vágott sebeket pedig bevarrták. — Olcsó Jókai. A novemberi soro­zat igen változatos tartalommal jelent meg. A három márványfej (155—160) három köteles nagy regén}', mely fantasztikumával és érdekfeszitő bonyodalmasságával elejé­től végig szakadatlanul bilincsben tartja az olvasó érdeklődését. 1848. Nagy idők emlékei (151 szám) a szabadságharcról szól, mely Jókainak mindig kedvenc témája volt. Ezt a füzetet dr. Prónai Antal látta el igen érdekes bevezetéssel és jegyzetekkel. Tarka világ (152 sz.) hat brilliáns elbeszélés. Mindenféle különcök. (153 sz.) különös emberek dolgát rajzolja itt Jókai humorá­nak minden báját ragyogtatja. A magyar király házatája. (154 sz.) érdekes feljegy­zések, melyek Jókainak az uralkodóházhoz való viszonyát világítják meg. Dr. Pintér Jenő ehhez a füzethez igen értékes beve­zetést és jegyzeteket irt, melyek az olva­sónak sok elfelejtett névről és eseményről adnak tájékozást. Az Olcsó Jókai egy-egy száma 40 fillérért kapható Lővy Miksa könyvkereskedésében. ÜZLET ÁTHELYEZÉS. MELCHNER TESTVÉREK vasüzletüket áthelyezték a volt FÁSEU J-féle helyiségbe (Takarékpénztár épület) DEÁK-TÉR. IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS. — Cigányok napja. Ötvenkét ci­gány ült tegnap és tegnapelőtt a szatmári törvényszék előtt a vádlot­tak padján. Egész sereg lopással és rablással voltak vádolva, amelyeket Szat- már, Ugocsa és Máramaros megyékben követtek el. A főtárgyaláson dr. Némethy József elnökölt. A vádat dr. Jákó Sándor kir ügyész képviselte. A védelmet dr. Nagy Vince, dr. Selyeby Béla, dr. Dómján János, dr. Kiss Endre és dr. Keresztszeghy Sándor ügyvédek látták el. A két napig tartó tárgyalás után a kir. ügyész huszonhat vádlott ellen elejtette a vádat, mert ellenük bizonyíték nem merült fel. Balázs Ferenc (Mitugrálsz) 2 évi, Ser­bán Ferenc 1 évi és 6 hónapi fegyházat, Balog István (Tyukkeritő) 6 hónapi, Balog Józsi (Cipószáju) 4 hónapi fogházat, a töb­biek pedig kisebb fogházbüntetést kaptak. Kiadó-tulajdonos: a felelős szerkesztő. Dr. TJray Endre Géza ügyvéd, a budapesti kereskedelmi akadémia vég­zett növendéke, ügyvédi irodáját Rákóczi- utca 46. szám alatt megnyitotta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom