Szatmári Est, 1913 (1. évfolyam, 1-28. szám)

1913-11-15 / 16. szám

Előfizetési dij : Helyben : egész évre lO kor. — fill. félévre 5 » — » negyedévre 2 »00» Vidékre : egész évre 12 » — » félévre 6 » — » negyedévre 3 » — » Egyes szám ára — » 10 » Független politikai újság. felelős szerkesztő : Dr. NAGY VINCE. Megjelenik hetenkint kétszer szerdán és szombaton :: délután 6 órakor. :: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eákóczi-utca 39. sz. :: Telefon szám 86. :: Nyilttér sora 40 fillér. — BBgWlBfflMLjl WU WWW« WJBl’W l'UMBIL"'1»»! ■ L1 ■ ■ AI L»M Sokan helytelenítik, hogy a vá­rosi bizottsági tagok választási moz­galmába hellyel-közel egy kis poli­tika is vegyül. Nézzünk szemébe ennek a kér­désnek. Nagyon igaz, hogy a városi törvényhatóság első sorban egy dol­gozó testület. De csak első sorban. Mert amig a központosítani igyekvő erőszakos kormányrendszer csak a legkisebb mértékben is meghagyja a törvényhatóságok önállóságát, az autonómia legcsekélyebb morzsáját: addig a megyei és városi törvény- hatóságok ős magyar jussnál fogva egyúttal politizáló testületek is lesz­nek. El fog oda jutni minden fonto­sabb politikai kérdés: alkotmány­sérelem, kormányok melletti vagy elleni állásfoglalás, megfelelőben tör­vények eltörlésének, szükséges új törvények meghozásának a köve­telése. Nem lehet tehát a bizottsági tagok választásánál a politikai tekin­teteket számításon kivül hagyni. Az ellenzéki polgárságnak igenis kettős gonddal kell széjjelnéznie, hogy minden kerületben legalább néhány emberét bejuttassa a köz­gyűlésbe. Mert bármilyen rósz hírét köl­tötték utóbbi időben ennek a város­nak, akármennyire sárga-feketére van is mázolva Szatmár város poli­tikai névjegye, amelyet kegyelmes urak ajtóin jó ajánló-levélként nyúj­togatnak be kiváló városfőink: mégis meghamisított kép az, amely telje­sen kormánypártinak festi e város lakosságát. Merjük állítani, hogy a függet­len foglalkozású emberek nagy több­sége s az értelmes hivatalnok-osztály tekintélyes része nincs extázisba esve a kormány működése iránt való rajongástól. Ellenkezőleg mind nagyobb tért hódit közöttük az el­lenzéki álláspont, a radikális elve­kért való lelkesedés. Nem nagy zajjal megy ez. Mint a száraz mezőn lassan tovaterjedő tűz, halad az áramlat. A lelkekbe, a gondolatok mélyére rakódnak le a megfontolások sze- mecskéi, amelyekből lassan egy meg­ingathatatlan meggyőződés gránit­sziklája áll elő. Senki sem kívánhatja, hogy a városi törvényhatóság összeállítása ne fedje a polgárság felfogásbeli és elvbeli tagozódását. Kell tehát, hogy a politikailag független, ellenzéki gondolkodású polgárság több em­berrel legyen képviselve a törvény- hatóságban, mint ma van. Hiszen ma alig akad ott nyolc-tiz ember, aki politikai színezetű kérdésekben ellenzéki hangot merne hallatni. Lehetetlen hogy a józan pol­gárság, amely kezdi tisztán látni a dolgok érlelődését, ne volna tuda­tában a maga erejének és súlyának. S tudatában annak, hogy ez az erő csak akkor erő, ha összetart a sa­ját elvei, a saját érdeke mellet és nem engedi széjjel faragtatni magát elvek és irányok nélküli emberek között, akik sohasem vezetői lenné­nek a népnek, legfeljebb félrevezetői. S akik a nyájra nem azért fognak ügyelni, hogy minél jobban legeljen, hanem hogy minél jobban engedje magát megnyiratni. Féljünk ettől a sok „önzetlen“ pásztortól! Dr. Nagy Vince. TAVITOK. — SAJÁT TUDÓSÍTÓNKTÓL. ­Zajos ülés a képviselőliázban. Nyolo órás ülések lesznek. Bpest, nov. lő. A képviselőház ülését délelőtt fél tizenegy órakor nyitotta meg Szász Károly alelnök. Beöthy Pál elnök most azért helyet- tesittette magát az elnöklésben Szász al- elnökkel, hogy a képviselők padjairól vá­laszolhasson Andrássy tegnapi beszédére. Mindjárt az ülés elején fel is szólalt. Túl­ságosan önérzetes szavakban reflektált Andrássy tegnapi kijelentéseire. Felolvasta azt a beszédet, amelyet az elnöki szék elfoglalásakor mondott s azzal végezte, hogy meggyőződése szerint ő a régebbi kijelentéseitől el nem tért s helyes utón jár most is és az igazi parlamentarizmus érdekeit szolgálja. Ezután a sajtótörvény reformja ke­rült tárgyalás alá. Balogh Jenő igazságügy miniszter fel­szólalt s Vazsonyi beszédével vitatkozva újra elmondotta gyönge érveit. Elsorolta azon nyolcak neveit, a kik az uj sajtó- törvény megalkotásába befolylak, ezek: Vavrik Béla kúriai másodelnök, Baum- garten Izidor kúriai tanácselnök, Pongrácz Jenő koronaügyész, Czárán István főügyész, Beöthy Zsolt, Concha Győző, Angyal Pál és Finkey Ferenc egyetemi tanárok. Hi­vatkozott még szerkesztőkre és Írókra, de elhallgatta a nevüket. Ezután Springer Ferenc fővárosi kép­viselő beszélt a sajtójavaslat ellen. Ez volt a szűzbeszéde. Azt mondotta, hogy ennél a sajtóreformnál jobb az osztrák sajtó- javasiat is, amely hasonlíthatatlanul libe­rálisabb. Balogh Jenő igazságügyminiszter javaslata a sajtószabadság halálát jelenti, megdől miatta az alkotmány egyik leg­nagyobb garanciája. Az elnök többször félbeszakította Springert, hogy szóljon a tárgyhoz. Amikor pedig Springer igy folytatta: — Leszek bátor felolvasni a minisz­terelnök ur egyik beszédét, amelyet Szat- máron mondott, — ekkor Szász alelnök megvonta tőle a szót. Iszonyú felháborodás tört ki az ellen­zékiek között a szó megvonás miatt. Nem volt rá még precedens, hogy valakinek a.szűzbeszédét akadályozta volna meg az elnök. Ekkor felfüggesztették az ülést. Fél 2 órakor Beöthy Pál nyitotta meg az ülést. A főrendiház átiratának felolva­3firdessen a „Szatm Minden száma 2000 példányban jelenik meg. Város és politika.

Next

/
Oldalképek
Tartalom