Szatmári Est, 1913 (1. évfolyam, 1-28. szám)
1913-10-25 / 11. szám
Előfizetési dij : Helyben: egész évre lO kor. — fill. félévre 6 » — » negyedévre 2 » 50 » Vidékre: eg*esz évre 12 » — » félévre 6 » — » negyedévre 3 » — » Egyes szám ára — » 10 » Független politikai újság. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. NAGY VINCE. Megjelenik hetenkint kétszer szerdán és szombaton délután 6 órakor. :: Szerkesztőség és kiadóhivatal: ítákóczi-utca 39. sz. :: Telefon szám 86. —— Nyilttér sora 40 fillér. — Esküdt bíráskodás. Nem lehet célunk, mert helyünk sincs reá, az uj esküdt-birósági reformjavaslattal kimerítően és tisztán jogi szaknézőpontokból foglalkoznunk. De lehetetlen hallgatással nézni e javaslat benyújtását és azt, hogy a munkapárti ház jogi bizottsága már neki is látott az u. n. tárgyalásnak. Ami pedig nem egyéb, mint kijelölt és ki nem jelölt szónokok önképző- körös felszólalása, a szakminiszter dicsérete, hogy végre őszinte volt és nem restellette ráemelni kezét az esküdtbiráskodás intézményére is, amely bizony sok kellemetlen igazságra mondotta már reá az érdekelt kormányférfiaknak nem kellemesen hangzóan, hogy: igazságok. Eltörülni nem merik. Meg akarják tehát hamisítani. Fenntartják a formát, de kivetkőztetve a független polgári bíráskodás mivoltából más tartalommal akarják megtölteni: megint csak hivatalnok-bíróságot akarnak belőle csinálni. Legyünk igazságosak. Mint minden nem ma csinált törvény, az esküdtbiráskodás is javításra, reformra szorul. Az elet megmutatta fogyatékosságait. De ilyen fogyatékosságról nem e bíráskodás alaplényegében, hanem főként csak a jogorvoslati rendszer körül lehet szó. Ilyen nagy súlyú törvényreformot sok tanácskozás, komoly szakemberek, illetékes testületek meghallgatása, ezek alapos kritikája és hozzászólása szokott megelőzni. Kétszeresen szükség van és lett volna erre a mai képviselőház esetében, ahol a kritikai elem, az ellenzék ki van zárva a tanácskozásból. Ámde e javaslat megérleléséhez az igazságügy miniszter nem hallgatott meg senkit a szükségesek közül. Sem a felsőbíróságokat, sem az ügyvédi kamarákat. Pártkörön belül intézték el az ügyet, mint valami korteshála vicinális javaslatot. Pedig itt nem babszemre megy a játék. Politikában nem érdekelt neves jogászok fejtették ki aggodalmaikat a javaslat ellen. Megmondották, hogy erőszakolt, logikátlan korcsszülöttnek tartják ezt az újabb kor- mánv-művet. Nagyjából ide vetve két fontos újítást akar a javaslat, amelyek mindkettője a szabad polgári Ítélkezés rovására megy, helyesebben: egyenesen megcsúfolása annak. Az egyik, hogy az esküdtek tanácskozásában, amikor verdikthozatalra visszavonulnak, résztvenne a törvényszéki tanács elnöke (és jegyzője) is. Hamis egy intézkedés ez. Alkalmat és módot akar adni az elnöknek, hogy addig-addig oktassa, tanítsa zárt szobában az esküdteket, amig a maga véleményét át nem plántálta beléjük. Közjogi sérelem ez, mert az ilyet már nem nevezhetnők igazi, önálló esküdtbiráskodásnak. De jogi sérelem is, mert ellenkezik mai büntető jogrendszerünk egész szellemével, ameiy' a vád és védelem együttes jelenlétét, az u. n. ügyfélegyenlőséget végigviszi a bünügy előkészítő eljárásától kezdve a főtár- gyaláson át. Az esküdt a vád és védelem jelenléte nélkül esküdttársain kívül senkivel sem tárgyalhat a verdikt meghozásáig, még az elnökkel sem. Még az elnöki jogi összefoglalásnak is teljes nyilvánosság előtt kell lefolynia. Miért adjunk tehát alkalmat zárt szobában az elnök és az esküdtek titkos randevújának? Amelynek igen könnyen tiltott gyümölcse származhatnék: befolyásolt, nem az esküdtek leikéből fakadó Ítélet. A másik nagy sérelem: a Kúria hatáskörének abszolút módon való kiterjesztése, hogy t. i. anyagi semmiségi ok esetén, nevezetesen ha igazságtalannak tartja az ítéletet, a Kúria azt nem csak megsemmisítheti és uj esküdtszék elé utalja, hanem bármely irányban maga megváltoztathatja ; úgy a bűnösség kérdésében, valamint a büntetésre nézve egyszerűen más, uj Ítéletet hozhat. Ez sok, sőt a soknál is több hatalom polgárbiróság Ítéletei felett. Egységes jogrendszerben ilyen felemás valami helyet nem foglalhat: polgárok elsőbirósága és teljes jogkörű felsőbbfoku szakbiróság. Ha ezt megcsinálják, akkor nincs jelentősége annak, hogy bűnösnek mondják-e vagy nem az esküdtek a vádlottat. Akkor kergessék széjjel az esküdteket és mindjárt terjesszék fel a Kúriához ezeket a bűnügyeket, hogy első és utolsó fokban döntsön az bennük. Tessék kiterjeszteni a Kúria felülbirálati jogát. Csakhogy ez nem terjedhet azon túl, hogy a mostaninál több ok — anyagi és alaki okok —- alapján ugyan, de mindig csak megsemmisítheti és uj esküdtszék elé utasíthatja az esküdtbiróság Ítéletét, és sohasem változtathatja azt meg. Dr. Nagy Vince. TAVITOK. A képviselőház ülése. Az ellenzék nem ment be. Tisza mosakodik. (Saját tudósítónk telefon jelentése.) Budapest, okt. 25. A képviselőház mai ülését délelőtt 11 órakor nyitotta meg Beöthy Pál elnök, körülbelül 180—200 munkapárti képviselő jelenlétében. Az egyesült ellenzék tegnapi határo- rozata érteimében távol tartotta magát az üléstől; csak néhány páríonkivüli volt jelen. Sándor János belügyminiszter a községi kör- és segédjegyzők illetményeinek szabályozásáról szóló törvényjavaslatot, valamint a vármegyei tisztviselők megbízatásának egy évre való meghosszabbításáról szóló javaslatot terjesztette be. Balogh Jenő igazságügyminiszter a munkapárt zajos éljenzése és tapsai között nyújtotta be a sajtóreformra vonatkozó javaslatot. Kostyál Miklós munkapárti képviselő a margitszigeti játékbank ügyét teszi szóvá. (Természetesen utasításra, hogy a miniszterelnök felelhessen.) Gr. Tisza István miniszterelnök hosz- szabb beszédben válaszol. Először is kijelentette, hogy a múltban a választások adminisztrációjában ő maga nem vett 10—10 Siartóü £észlódrogériája a „3£igyéűozH — Szatmár, Vegyszerek, kötszerek, különlegességek, fertőtlenítő szerek, gnmmi-iírnk, fényképészeti lemezek, papírok, kartonok nagy raktára. — Kodak gépek raktára*
