Szatmári Est, 1913 (1. évfolyam, 1-28. szám)
1913-10-22 / 10. szám
Szatmár-Németi, 1913. október 22. Szerda. \ Első évfolyam. 10. szám. Előfizetési díj : Helyben: egész évre ÍO kor. — fill. félévre 5 » — » negyedévre 2 » 60 » Vidékre : egész évre 12 » — d félévre 6 » — » negyedévre 3 » — » Egyes szám ára — » 10 » Független politikai újság. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. NAGY VINCE. Megjelenik hetenkint kétszer szerdán és szombaton :: délután 6 órakor. :: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Hákóczi-utca 39. sz. :: Telefon szám 86. :: «—— Nyilttér sora 40 fillér. ** Szájkosár-rendelet. Szabadságjogaink egyik legfon- tosabbja a gyülekezési jog. Természetes tehát, hogy gondja volt rá a a mai „vaskéz-kormány“-nak: ezt is olló alá venni, megszabdalni és béklyókkal megláncolni. Sikerült megszereznünk a belügyminiszter rendeletét, amelyet a gyülekezési jog tárgyában az egyes törvényhatóságoknak megküldött. A ravaszul szerkesztett, sima kezű intézkedésnek látszó ukáz lényegesebb rendelkezései ezek: 1. Nyilvános gyűlést (népgyülést) csak akkor lehet tartani, ha azt Budapest szé- kesfővárossában a m. kir. államrendőrség főkapitányánál, törvényhatósági joggal felruházott és, rendezett tanácsú városban a rendőrkapitánynál, nagy- és kis községekben a járási főszolgabironál, a városban (községben) lakó, legalább négy megbízható, önjogu magyar állampolgár — a helynek, a gyűlés céljának és megtartása pontos időpontjának megjelölésével — legalább 48 órával előbb a részletes tárgy- sorozat bemutatása mellett, Írásban bejelenti és a rendőrhatóség a bejelentést tudomásul vette. 2. A rendőrhatóság a gyűlés bejelentését tudomásul veszi, ha a gyűlés célja nem törvényellenes és megtartása a köz- és vagyonbiztonságot, a közrendet vagy a közegészséget előreláthatólag nem veszélyezteti. Ha a gyűlés célía törvényellenes, vagy a közrend erőszakos meghá- boritására irányul, a rendőrhatóság köteles a gyűlés megtartását megtiltani. A tilalmat a rendőrhatóság a bejelentés tudomásul vétele után is kibocsáthatja, ha utólag értesült arról, hogy az eltiltás okai fenforognak. 3. A rendőrhatóság köteles a bejelentésre ennek megtörténtétől a gyűlés kezdetéig terjedő időtartam első felében nyilatkozni. A gyűlést eltiltó véghatározatot indokolni kell. E véghatározat ellen fokozatos fellebbvitelnek van helye. 4. A nyilvános gyűlés bejelentői és rendezői, valamint megválasztásuk elfogadása után az elnökség tagjai (tisztikar) is felelősek a rend föntartásáért és azért, hogy a gyűlésen az alkotmány, a törvények és a közrend ellen irányuló izgatás meg fog akadályoztatni. A gyűlésen fegyvereresen részt venni nem szabad. 5. Nyilvános politikai gyűlések vezetői, rendezői és tisztikarának tagjai idegen állampolgárok nem lehetnek. Ilyen gyűléseken idegen állampolgárok csak a rendőrhatóság belegyezésével szólalhatnak fel. 6. A rendőrhatóság magát minden nyilvános gyűlésen kiküldöttje által képviseltetheti. 7. A kiküldött köteles a gyűlés lefolyását figyelemmel kísérni, az alkotmány, a törvény vagy a közrend ellen irányuló izgatás vagy rendzavarás esetén az elnököt (tisztikart) azok megakadályozására, szükség esetén a gyűlés feloszlatására fölhívni és ha a fölhívásnak nem volna meg a kívánt sikere, a gyűlést feloszlottnak nyilvánítani, végső esetben azt karhatalom igénybevételével föí^szlatni. 8. A nyilvános gyűlés elnöksége (tisztikara) köteles a hatósági kiküldöttnek a közrend föntartására és a gyűlés törvényszerű lefolyására, illetőleg feloszlatására irányuló rendelkezéseit foganatosítani 9. Az 1—8. pontokban foglalt rendelkezések nem vonatkoznak a hatósági gyűlésekre, továbbá a láttamozott alapszabályokkal biró egyesüleletnek alapsza- bályszerü üléseire, sem a kereskedelmi társaságok és a külön törvény alapján létesült társulatok, pénztá-'ak, stb. gyűléseire.— A rendelet további része a szabad ég alatt tartandó népgyülésekről és a büntető intézkedésekről szól, amelyek szerint a rendelet ellen vétők kihágást követnek el és 15 napig terjedhető elzárással és 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők. Tehát nem lehet a gyűlés célja „törvényellenes“. íme a burkolt felhatalmazás, hogy be lehessen tiltani olyan gyűlést, amely valamely közérdek-, vagy közmeggyőződés ellenes törvényt akar bírálat tárgyává tenni. Pedig ki mondta volna eddig, hogy nem szabad népgyülést tartani egy meghozott rósz törvény ellen? Pl. a meghozott választójogi törvény, a meghozott adótörvény megváltoztatása érdekében ? .,Köteles“ a rendőrhatóság bizonyos esetekben a gyűlést megtiltani. Ez meg atyai védelme akar lenni a rendőrhatóságoknak. Mert eddig legalább az ő legjobb belátásukra volt bízva: engedélyezhetőnek tartják-e a gyűlést vagy sem. És akadtak helyesen s függetlenül gondolkozó hatóságok, akik olyan gyűléseket is engedélyeztek, amelyek pedig nem voltak innyére a felsőbb- ségnek. Most már e ritka bölényeknek is kihúzza a méregfogát a „köteles betiltani“ kifejezés. A gyűlésre kiküldött rendőrközeget csaknem teljes cenzori jogkörrel ruházza fel ez a szájkosárrendelet. A rendőrtiszt ur vagy fogalmazó ur bírálja majd meg az ő fogyatékos alkotmányjogi ismereteivel, hogy a gyűlésnek esetleg magas képzettségű, mély tudományu szónoklatai az „alkotmány, törvény, vagy a közrend“ ellen irányulnak-e. Sok mindent lehetne még felhozni eme abszolutisztikus belügyi parancs ellen. Ennek a rendeletnek minden sora rávall a konyhára, ahol főzték: a Tisza minden ellenzéki szót és gondolatot letörni akaró politikai boszorkány-konyhájára. A szabolcsi installáció. Nyíregyházáról táviratozzák : Tegnap ment végbe Ujfalussy Dezső főispán beiktatása. Debrecenből Hajdumegye, Szattnármegye, Debrecen és Szatmár-Németi városok népes küldöttsége utazott együtt az uj főispánnal Nyíregyházára, ahol Majerszky Béla polgármester üdvözölte a város nevében. Ujfalussy politikától mentes, meleghangú köszönő beszédet mondott. A díszes bevonulás után kezdetét vette a beiktató vármegyei közgyűlés, amelyen Miketz Dezső alispán tolmácsolta a törvényhatóság üdvözletét. Az uj főispán tartotta meg ezután székfoglaló beszédét, kifejtette politikai elveit, a kormány feltétlen hívének vallva magát, — kiemelte, hogy az ellenkező potitikai nézeteket is mindig tiszteletben fogja tartani. A bizottsági tagok részéről Kállay András fejezte ki a főispán beszédének helyeslő tudomásvételét. Közgyűlés után 43 küldöttséget fogadott a főispán. Szatmármegye küldöttségét Csaba Adorján főispán, Szatmár városét dr. Vajay Károly polgármester vezette. Ezután 400 terítékű bankett következett, amelyen az első felköszöntőt Ujfalussy Dezső főispán mondotta a királyra. Ugyanő köszöntötte fel a vendégeket, amit Domahidy Elemér debreceni főispán köszönt meg. Erre a tósztok hosszú sora következett. Az idegen vendégek este utaztak el. Mielőtt bármit is vásárolna, — nézze meg a Párisi áruház kirakatait. Minden darab árun rajta az olcsó szabott ár. y—10 1 Síartóü Mászló drogériája a „ffligyófíoz“ — Szatmár. Vegyszerek, kötszerek, különlegességek, fertőtlenítő szerek, gnmmi-árnk, fényképészeti lemezek, papirok, kartonok nagy raktára. — Kodak gépek raktára*
