Szatmári Est, 1913 (1. évfolyam, 1-28. szám)

1913-10-15 / 8. szám

2 Szatmári Est — A fővárosi sajtó Kelemen Samuról. A PESTI HÍRLAP pénteki száma ezeket Írja: »A szatmári függetlenségi párt szerdán este gyűlést rendezett, melyen megjelent Kelemen Samu, a város képviselője is, aki beszédet tartván, a többek között ezeket mondotta: (Itt idézi a beszéd már ismer­tetett tartalmát). Meglehetősen furcsa nyilatkozat ez, egy magát a függetlenségi párttal szolidá­risnak mondó képviselő részéről, aki e nyilatkozat után nehezen beszélhet szoli­daritásról, a függetlenség párt pedig aligha köszöni meg az ilyen szolidaritást. A mos­tani időkben a lehető legnagyobb szükség van arra, hogy a függetlenségi párt egyön­tetű legyen minden lépésében és egyes ember részéről alig követhető el nagyobb hiba, mint ha saját szakállára bontja meg az egyöntetűséget. A pártjával feltűnő fur­csa módon pörlekedő képviselő nem hord ugyan magával akkora fajsulyt, hogy ide vagy oda billentse a párt mérlegét, de elég pont ahoz, hogy politikai szépséghiba le­gyen. Már a múlt ülésszakban született meg az ál-ellenzéki képviselő fogalma, mikor egy jubiláns királysértő sietett a kormánynak segítségére a monarchikus államforma védelmében, de ezt a fogal­mat— amint a szatmári eset mutatja — Kelemen Samunak sikerült állandósítani, kibővíteni, hogy ne mondjuk: stílusossá tenni. Mert hát nem utolsó dolog az, mi­kor valaki hangtalanul belép az álellenzé­kiek pártjába és kéretlenül szolidárisnak mondván magát a függetlenségi párttal, a kormánynak tetsző kritikában akarja részesíteni az ellenzéket. Persze csak akarja, mert a kritika csak annyira kritika, mint a képviselő ellenzéki. Ál-ellenzék és ál-kritika összeférnek.« •* A PESTI HÍRLAP szombati száma ezt írja: Az ál-ellenzékiek pártjának egyik oszlopos tagja, a szatmári képviselő, Ke­lemen Samu, táviratilag igyekszik mosa­kodni, hogy nem azt mondta, amit a kor­mánypárti félhivatalos távirati iroda szá­jába ad, hanem mást és ezek után távira­tilag ismét ugyanazokat az érveket el­mondja, bejelentvén, hogy bemegy a par­lamentnek nevezett csendőrkaszárnyába tanácskozni, persze ő ezt a csendőrlakta­nyát egész komolyan ma is parlamentnek nevezi. Mi bizony nem is a stílust tettük ki­fogás tárgyává, mert igazán mindegy, hogy jambusban-e. vagy trocheusban jelenti be egy magát ellenzékinek nevező képviselő az ellenzék vezérkarával való szembeszáll­tát, mert hát nem az a baj, ha a stilus sántít, hanem ha az igazság, mint ebben az esetben. Legyen valaki munkapárti, ha egyépi véleménye az, hogy ezt megteheti és ak­kor természetes dolog, hogy a munkapárt szájaize szerint beszél és nyilatkozik. De ha valaki köti az ebet a karóhoz és ön­magát az ellenzékhez, akkor még az ál­ellenzéki mivolta sem engedi meg, hogy a kormánynak tegyen kis szívességeket. Elvégre nemcsak a Bayros képeiben, de a politikában is kell keresni valami kis szemérmességet. ★ A NÉPSZAVA október 9-iki számá­ban igy ir: »A magán-ellenzéki Kelemen Samuról azt újságolják nagy örömmel a mungó- estilapok, hogy egy szatmári gyűlésen el­itélte az ellenzéki pártok passzív ellen­állását, azt mondván, hogy az nem más, mint a régi sérelmeken való rágódás. Köz­ben pedig az ellenzéki pártok megengedik, hogy a munkapárt újabb és újabb sérel­meket kövessen el. Kijelentette végül, hogy részt fog venni a parlament ülésein, mert szerinte az ellenzéki képviselőnek kötelessége ellenőrizni azt, amit a parla­ment alkot. A gyűlés és a mungó-lapok helyesléssel vették tudomásul az ellenzéki magán-taktikus nyilatkozatát. A mungók örömét nem csodáljuk: ez az álellenzéki álláspont a mungó-állásponthoz való kö­zeledéssel s az ellenzék cserbenhagyásá- val egyértelmű.« TÁVIRATOK. — SAJÁT TUDÓSÍTÓNKTÓL. — Áresés a tőzsdén. Budapest, okt. 15. d. u. 4 óra. Nagy konsternációt keltett a tőzsdén a Korona-járadék mai árzuhanása. Az elő- tőzsdén 79 korona 70 fillérre esett az ár­folyam. ügy ennek, valamint az szerb­albán konfliktus hírének és a londoni kamatláb-emelkedésnek hatása alatt az összes vezető értékek 5—6 koronával lejebb szálltak. Fordulat a margitszigeti botrány ügyében. Budapest, okt. 15. A margitszigeti játékbank ügyében uj fordulat, hogy az Általános Forgalmi Részvénytársaság tegnapelőtt dr. Róíh közjegyző utján felszántotta Lukács Lász­lót és gr. Tisza Istvánt, hogy a társasággal szemben elvállalt kötelezettségüknek 8 nap alatt tegyenek eleget, mert kölönben bírói utón érvényesíti jogait. Egy újságíró beszélgetést folytatott Lukáccsal, aki kijelentette, hogy nagyon csodálkozik Jeszenszky azon nyilatkozatán, hogy ő Tisza István nevében sohsem tett kötelező nyilatkozatot : holott mindent tud. Azt is kijelentette Lukács, hogy ő semmi­féle ódiumot nem viselhet. Arra a kér­désre : igaz-e, hogy Tisza István semmit sem tud a dologról, — Lukács igy vála­szolt: »Erre ez idő szerint nem felelek. Megtettem a kötelességemet, más cseleke­deteiért nem vállalok felelősséget.« Kristóffyí megvádolták, hogy ő volt az, aki Lukácsnál a játékbank üzletét köz­vetítette. Kristóffy ezt határozottan meg­cáfolja. Az ellenzéki pártokban élénk tanácskozások folynak ez ügyben. Gróf Károlyi Mihály és Justh Gyula megbeszé­lést folytattak és elhatározták, hogy hol­napra elnöki tanácsot, holnaputánra pedig pártértekezletet hívnak össze és követelni fogják, hogy tisztázzák Sándor János, gróf Tisza és Jeszenszky azt az ügyet, az 1 mil­lió 500 ezer koronával mi történt, Je­szenszky és Kazár átvették a pénzt, hová tették és kinek adták át? A kormány újabb panamája. Budapest, okt. 15. Hir szerint Tisza István 600 ezer koronát fogadott el az eltűnt Bogdanovics Lucián pátriárkától választási célokra. Később ebből 405 ezer koronát visszafi­zetett, de ezzel az összeggel a szerb egy­házi alapot terhelte meg, úgy hogy össze­sen egy millió koronával károsodott a magyarországi szerb egyház. Krecflányi áthelyezése. Budapest, okt. 15. Krecsányi Kálmán főkapitányhelyet­test áthelyezték a toloncház vezetőjévé. Az eset nagy feltűnést keltett. Krecsányi azt a kijelentést tette, hogy közte és Boda főkapitány között differenciák merültek föl. A főkapitány évek óta üldözte őt, ezért kénytelen volt állását otthagyni. Óriási bányaszerencsétlenség. Budapest, okt. 15. Londonból jelentik, hogy a tarditzi bányában nagy tűz ütött ki. Az óriási pá­nikban nem tudtak menekülni az emberek. A mentés lehetetlen volt és 418 bányász bennégett. A osengeri járás függetlenségi és 48 -as pártja folyó hó 12-én vasárnap Csengerben tartotta szervezkedő gyűlését Madarassy Dezső pártelnök vezetése alatt. A járás közeli és távoli községeiből több százra menő' választópolgár gyűlt össze. A párt vezérférfiai közül alig maradt távol egy is. Madarassy Dezső pártelnök élénk színekkel rajzolván a politikai hely­zetet, — rámutat a függetlenségi párt hi­vatására, mely nem lehet más, — mint az erőszak és törvénytiprás lelkiismeret­len kitartottjait nemzetrontó munkájukban megállítani, s arra kényszeríteni, hogy he­lyűket átadják olyanoknak, kiknek nemcsak érzékök, de akaratuk is van a nemzet jó­létének alkotmányos munkálásához. Ezt pedig csak úgy érheti el a párt, ha szer­vezkedik, számbaveszi tagjait s községen- kint összeállítja a függetlenségi választók névsorát és a vezető férfiak megjelennek minden községben, ott személyes észre­vétel és meggyőződés által lelkesítik s felvilágosítják az egyes polgárokat. Luby Béla, Rácz Elemér. Szarka Károly és Pő- tor Elemér felszólalása után a pártgyülés határozatilag kimondotta, hogy a járás minden községében bizalmi férfiakat vá­laszt s minden tisztességes eszközzel oda működik, hogy a csengeri választókerüle­tet visszahódítsa a függetlenségi és 48-as zászló alá. A VÁROS. — Az Iparos Otthon kérelme. Egyik számunkban megemlékeztünk az Iparos Otthon kérvényéről, amelyet a városhoz benyújtott 48 ezer korona függő adósságáért vállalandó városi jótállás vagy 30 ezer korona végleges segély megadása iránt. A városi tanácsnak e kérdésben hozott határozatát csak pár szóval regisz­tráltuk. Most teljes szövegében közöljük e nagyfontosságu határozatot: »Mielőtt a városi tanács érdemleges határozat hozatal végett az iratokat a bi­zottsági közgyűlés elé terjesztené, felhívja a folyamodó Iparos Otthon elnökségét, hogy a kérelem érdemi-tárgyalás alá vé­tele érdekében 1. terjessze be az Iparos Otthon hiteles telekkönyvi kivonatát. 2. Terjessze be az Iparos Otthon épületének és berendezésének bírói utón felvett becsű­jét, amely becslési eljáráshoz a városi ta­nács is meghívandó, — s ahhoz egy tagot városi tanács nevez meg. — 3. Terjessze be a már eddig felvett és bekebelezve lévő kölcsönről kiállított adóslevelek hite­les másolatait. 4. Az Iparos Otthon jelen­legi tagjainak névsorát. 5. A nagyterem bérlőjével kötött szerződés másolatát. 6. ti—8 Sehr ling Sín ffii m0^ern fényfíépészeti műterme Szatmáron a Pannónia szálló udvarában, földszinten. '~&i$

Next

/
Oldalképek
Tartalom