Szatmári Est, 1913 (1. évfolyam, 1-28. szám)
1913-10-15 / 8. szám
2 Szatmári Est — A fővárosi sajtó Kelemen Samuról. A PESTI HÍRLAP pénteki száma ezeket Írja: »A szatmári függetlenségi párt szerdán este gyűlést rendezett, melyen megjelent Kelemen Samu, a város képviselője is, aki beszédet tartván, a többek között ezeket mondotta: (Itt idézi a beszéd már ismertetett tartalmát). Meglehetősen furcsa nyilatkozat ez, egy magát a függetlenségi párttal szolidárisnak mondó képviselő részéről, aki e nyilatkozat után nehezen beszélhet szolidaritásról, a függetlenség párt pedig aligha köszöni meg az ilyen szolidaritást. A mostani időkben a lehető legnagyobb szükség van arra, hogy a függetlenségi párt egyöntetű legyen minden lépésében és egyes ember részéről alig követhető el nagyobb hiba, mint ha saját szakállára bontja meg az egyöntetűséget. A pártjával feltűnő furcsa módon pörlekedő képviselő nem hord ugyan magával akkora fajsulyt, hogy ide vagy oda billentse a párt mérlegét, de elég pont ahoz, hogy politikai szépséghiba legyen. Már a múlt ülésszakban született meg az ál-ellenzéki képviselő fogalma, mikor egy jubiláns királysértő sietett a kormánynak segítségére a monarchikus államforma védelmében, de ezt a fogalmat— amint a szatmári eset mutatja — Kelemen Samunak sikerült állandósítani, kibővíteni, hogy ne mondjuk: stílusossá tenni. Mert hát nem utolsó dolog az, mikor valaki hangtalanul belép az álellenzékiek pártjába és kéretlenül szolidárisnak mondván magát a függetlenségi párttal, a kormánynak tetsző kritikában akarja részesíteni az ellenzéket. Persze csak akarja, mert a kritika csak annyira kritika, mint a képviselő ellenzéki. Ál-ellenzék és ál-kritika összeférnek.« •* A PESTI HÍRLAP szombati száma ezt írja: Az ál-ellenzékiek pártjának egyik oszlopos tagja, a szatmári képviselő, Kelemen Samu, táviratilag igyekszik mosakodni, hogy nem azt mondta, amit a kormánypárti félhivatalos távirati iroda szájába ad, hanem mást és ezek után táviratilag ismét ugyanazokat az érveket elmondja, bejelentvén, hogy bemegy a parlamentnek nevezett csendőrkaszárnyába tanácskozni, persze ő ezt a csendőrlaktanyát egész komolyan ma is parlamentnek nevezi. Mi bizony nem is a stílust tettük kifogás tárgyává, mert igazán mindegy, hogy jambusban-e. vagy trocheusban jelenti be egy magát ellenzékinek nevező képviselő az ellenzék vezérkarával való szembeszálltát, mert hát nem az a baj, ha a stilus sántít, hanem ha az igazság, mint ebben az esetben. Legyen valaki munkapárti, ha egyépi véleménye az, hogy ezt megteheti és akkor természetes dolog, hogy a munkapárt szájaize szerint beszél és nyilatkozik. De ha valaki köti az ebet a karóhoz és önmagát az ellenzékhez, akkor még az álellenzéki mivolta sem engedi meg, hogy a kormánynak tegyen kis szívességeket. Elvégre nemcsak a Bayros képeiben, de a politikában is kell keresni valami kis szemérmességet. ★ A NÉPSZAVA október 9-iki számában igy ir: »A magán-ellenzéki Kelemen Samuról azt újságolják nagy örömmel a mungó- estilapok, hogy egy szatmári gyűlésen elitélte az ellenzéki pártok passzív ellenállását, azt mondván, hogy az nem más, mint a régi sérelmeken való rágódás. Közben pedig az ellenzéki pártok megengedik, hogy a munkapárt újabb és újabb sérelmeket kövessen el. Kijelentette végül, hogy részt fog venni a parlament ülésein, mert szerinte az ellenzéki képviselőnek kötelessége ellenőrizni azt, amit a parlament alkot. A gyűlés és a mungó-lapok helyesléssel vették tudomásul az ellenzéki magán-taktikus nyilatkozatát. A mungók örömét nem csodáljuk: ez az álellenzéki álláspont a mungó-állásponthoz való közeledéssel s az ellenzék cserbenhagyásá- val egyértelmű.« TÁVIRATOK. — SAJÁT TUDÓSÍTÓNKTÓL. — Áresés a tőzsdén. Budapest, okt. 15. d. u. 4 óra. Nagy konsternációt keltett a tőzsdén a Korona-járadék mai árzuhanása. Az elő- tőzsdén 79 korona 70 fillérre esett az árfolyam. ügy ennek, valamint az szerbalbán konfliktus hírének és a londoni kamatláb-emelkedésnek hatása alatt az összes vezető értékek 5—6 koronával lejebb szálltak. Fordulat a margitszigeti botrány ügyében. Budapest, okt. 15. A margitszigeti játékbank ügyében uj fordulat, hogy az Általános Forgalmi Részvénytársaság tegnapelőtt dr. Róíh közjegyző utján felszántotta Lukács Lászlót és gr. Tisza Istvánt, hogy a társasággal szemben elvállalt kötelezettségüknek 8 nap alatt tegyenek eleget, mert kölönben bírói utón érvényesíti jogait. Egy újságíró beszélgetést folytatott Lukáccsal, aki kijelentette, hogy nagyon csodálkozik Jeszenszky azon nyilatkozatán, hogy ő Tisza István nevében sohsem tett kötelező nyilatkozatot : holott mindent tud. Azt is kijelentette Lukács, hogy ő semmiféle ódiumot nem viselhet. Arra a kérdésre : igaz-e, hogy Tisza István semmit sem tud a dologról, — Lukács igy válaszolt: »Erre ez idő szerint nem felelek. Megtettem a kötelességemet, más cselekedeteiért nem vállalok felelősséget.« Kristóffyí megvádolták, hogy ő volt az, aki Lukácsnál a játékbank üzletét közvetítette. Kristóffy ezt határozottan megcáfolja. Az ellenzéki pártokban élénk tanácskozások folynak ez ügyben. Gróf Károlyi Mihály és Justh Gyula megbeszélést folytattak és elhatározták, hogy holnapra elnöki tanácsot, holnaputánra pedig pártértekezletet hívnak össze és követelni fogják, hogy tisztázzák Sándor János, gróf Tisza és Jeszenszky azt az ügyet, az 1 millió 500 ezer koronával mi történt, Jeszenszky és Kazár átvették a pénzt, hová tették és kinek adták át? A kormány újabb panamája. Budapest, okt. 15. Hir szerint Tisza István 600 ezer koronát fogadott el az eltűnt Bogdanovics Lucián pátriárkától választási célokra. Később ebből 405 ezer koronát visszafizetett, de ezzel az összeggel a szerb egyházi alapot terhelte meg, úgy hogy összesen egy millió koronával károsodott a magyarországi szerb egyház. Krecflányi áthelyezése. Budapest, okt. 15. Krecsányi Kálmán főkapitányhelyettest áthelyezték a toloncház vezetőjévé. Az eset nagy feltűnést keltett. Krecsányi azt a kijelentést tette, hogy közte és Boda főkapitány között differenciák merültek föl. A főkapitány évek óta üldözte őt, ezért kénytelen volt állását otthagyni. Óriási bányaszerencsétlenség. Budapest, okt. 15. Londonból jelentik, hogy a tarditzi bányában nagy tűz ütött ki. Az óriási pánikban nem tudtak menekülni az emberek. A mentés lehetetlen volt és 418 bányász bennégett. A osengeri járás függetlenségi és 48 -as pártja folyó hó 12-én vasárnap Csengerben tartotta szervezkedő gyűlését Madarassy Dezső pártelnök vezetése alatt. A járás közeli és távoli községeiből több százra menő' választópolgár gyűlt össze. A párt vezérférfiai közül alig maradt távol egy is. Madarassy Dezső pártelnök élénk színekkel rajzolván a politikai helyzetet, — rámutat a függetlenségi párt hivatására, mely nem lehet más, — mint az erőszak és törvénytiprás lelkiismeretlen kitartottjait nemzetrontó munkájukban megállítani, s arra kényszeríteni, hogy helyűket átadják olyanoknak, kiknek nemcsak érzékök, de akaratuk is van a nemzet jólétének alkotmányos munkálásához. Ezt pedig csak úgy érheti el a párt, ha szervezkedik, számbaveszi tagjait s községen- kint összeállítja a függetlenségi választók névsorát és a vezető férfiak megjelennek minden községben, ott személyes észrevétel és meggyőződés által lelkesítik s felvilágosítják az egyes polgárokat. Luby Béla, Rácz Elemér. Szarka Károly és Pő- tor Elemér felszólalása után a pártgyülés határozatilag kimondotta, hogy a járás minden községében bizalmi férfiakat választ s minden tisztességes eszközzel oda működik, hogy a csengeri választókerületet visszahódítsa a függetlenségi és 48-as zászló alá. A VÁROS. — Az Iparos Otthon kérelme. Egyik számunkban megemlékeztünk az Iparos Otthon kérvényéről, amelyet a városhoz benyújtott 48 ezer korona függő adósságáért vállalandó városi jótállás vagy 30 ezer korona végleges segély megadása iránt. A városi tanácsnak e kérdésben hozott határozatát csak pár szóval regisztráltuk. Most teljes szövegében közöljük e nagyfontosságu határozatot: »Mielőtt a városi tanács érdemleges határozat hozatal végett az iratokat a bizottsági közgyűlés elé terjesztené, felhívja a folyamodó Iparos Otthon elnökségét, hogy a kérelem érdemi-tárgyalás alá vétele érdekében 1. terjessze be az Iparos Otthon hiteles telekkönyvi kivonatát. 2. Terjessze be az Iparos Otthon épületének és berendezésének bírói utón felvett becsűjét, amely becslési eljáráshoz a városi tanács is meghívandó, — s ahhoz egy tagot városi tanács nevez meg. — 3. Terjessze be a már eddig felvett és bekebelezve lévő kölcsönről kiállított adóslevelek hiteles másolatait. 4. Az Iparos Otthon jelenlegi tagjainak névsorát. 5. A nagyterem bérlőjével kötött szerződés másolatát. 6. ti—8 Sehr ling Sín ffii m0^ern fényfíépészeti műterme Szatmáron a Pannónia szálló udvarában, földszinten. '~&i$
