Szatmári Est, 1913 (1. évfolyam, 1-28. szám)

1913-09-20 / 1. szám

4 Szatmári Est József bariton énekes, Virágh Lajos bari­ton énekes, Gerő Janos tenorista, Sugár Gyula énekes bonvivánt, Várnay László buffó, Heltai Hugó táncos komikus. Bor­bély Sándor kedélyes apa, Lónyay Oszkár siheder. Kar és segédszemélyzet: Gáspár Anna, Borbély Sándorné, Rózsay Jolán, Rózsay Nussy, Kulinyi Karola, Krassóy Etus, Kar­dos Edith, Podányi Juliska, Bakó Erzsi. Ács József, Kőszegi Károly, Kőváry Sándor, Kapossy János, Nógrády Sándor, Szabó La­jos, Heltai Miklós, Rovó István, Talzon Ernő. — Bobzu a feljelentésért. Debre­ceni János óvárii lakos, községi elöljáró többszöri figyeleeztetés után feljelentette Boros András óvárii legényt, a miért utóbbi következetesen a járdán hajtotta jószágát. F. hó 9-én volt Csengerben a főszolgabíró előtt ebben az ügyben a tárgyalás a mi­kor is a főszolgabíró a terhelt Boros And rást 20 kor. pénzbüntetéssel sújtotta. A legény minden különösebb emóció nélkül vette tudomásul a büntetést, meg sem fe- lebbezte azt. Pedig, hogy mennyire rosz- szul esett neki a dolog, az kitűnt a ké­sőbb történtekből. Debreceni ugyanis a tárgyalás után a h. bíróval k. Nagy Sán­dorral a Szamos töltésén igyekezet hazafelé és félúton találták a töltésoldalon ülve Borost. A biró barátságosan felszólította, hogy tartson velük, mire a legény felug­rott, kést rántott elő és Debrecenit mellén, nyakán, hátán rettenetesen összeszurkálta, aztán elfutott. A súlyosan sérült Debre­ceni a h. biró segítségével visszavánszor- gott Csengerbe, hol Losonczy Sándor kör- orvos bekötözte súlyos sebeit. A nagy vér- veszteségen kívül seblázt Is kapott és most élethalál közt vívódik. Borost a csendőrség letartóztatta. Valódi angol és olasz kalapok. Nyakkendő újdonságok RAGÁLYINÁL. — Kolera-lárma Szatmáron. Szer­dán este nagy izgalmat keltett a Szatmár- Szentvér állomáson Temető Antal vasúti váltóőr rosszullétte, akin környezete a ko­lerához hasonló tüneteket észlelt. A gyors hívásra nyomban a helyszínre érkezett dr. Gőbl Alajos vasúti orvos a megfelelő ha­tósági személyek kíséretében. A beteget alaposan megvizsgálva megállapította, hogy szó sincs koleráról, hanem epeköves ro­hamai voltak a szegény embernek. így hát kórházba sem szállították. — Uj 20 koronások. Érdekes hirt adhatunk közzé, a fővárosi lapokat is meg­előzve, uj bankjegyek kibocsátásáról. Az Osztr.-magy. bank 1913. évi január hó 2-áról keltezett 20 koronára szóló bankjegyeinek kibocsátását 1913 évi szeptember iió 29-én fogják megkezdeni. A jelenleg forgalomban lévő 1907 év január hó 2-áról keltezett 20 koronás bankjegyek 1914 évi január hó 2-ától kezdődőleg be-vontatnak; 1915. évi szeptember hó 31-ig fizetéskép vagy átváltás végett beszolgáltandók, úgy hogy e bankjegyek bevonásának utolsó határideje 1915. évi december hó 31. Az uj 20 koronás bankjegyek 150 milli­méter szélesek, 90 milliméter magasak, egész terjedelmükben vizjegyes papí­ron (római huszas számmal) nyomottak és az egyik oldalon magyar, a másikon német szöveggel vannak ellátva. A bank­jegy magyar és német oldala rajz és szin tekintetében egymástól teljesen eltér. A magyar oldalon úgy a jegykép rajza va­lamint a háttér tarka. A jegykép jobb ol­dalán sötétszinü gyöngyökkel övezett hát­térben oldalt néző női fej van, amely felső részében három kis rozettával és két sötét színben nyomtatott »20«-as szám­mal van körülvéve. A jegykép e részei kékszinüek. A jegykép alsó részén közé­pütt nagy köraíaku rozetta s fehér alapon a »20«-as szám domborodik ki. A rozetta valamint a »20«-as szám felső része vö­rös. alsó része zöld szinü. A rozetta felett, a jegy képek közepén barna nyomással, a bankjegy magyar szövege olvasható. A jegy­kép baloldalának felső részében hullámo­sán körvonalozott pajzs van, melyben a magyar szent korona országai címerének a rajza van. Az alapnyomás dombormű- szerü 20-as számokból továbbá »K« betűk bői és u. n. guillochokból áll. A német ói­ddal szövege felett tojásdad alakú, csil­lagban végződő guilloche-rozetta egy az osztrák császári sast tartalmazó, világos alapú, nyolcszögü csillagot foglal magá­ban. A cégjegyzés alatt a bankjegy név­értékének megjelölése, t. i. húsz korona, nyolc különböző nemzetiségi nyelven ol­vasható. A keret nélküli kép kék szinü. A tarka, domború utánzatu alapnyomat, fel­váltva dűlt, négyszögü formákból össze­állított négyágú csillagokból és »20«-as számokból áll. Az alapnyomat alsó részé­ben nagy világos szinü *20«-as szám látható. Valódi olasz húrok. Iskolai hege­dűk. Mindenféle hangszerek RAGÁLYINÁL.- Vádirat a tolvaj cigányok ügyében. A nyár folyamán két nagy cigány karavánt tartóztat­tak le a csendőrök Szat- mármegyében, a kik az egész környéket, sőt a szom­szédos vármegyéket is be­járva egész csomó lopást és rablást követtek el. Hosz- szas üldözés után a kó­bor cigánybanda legtöbb tagját sikerült elfogni, többen azonban elmenekültek. A törvényszék fogháza most majdnem egé­szen cigányokkal van tele. A kir. ügyész­ség két csoportba osztva dolgozta fel az óriási anyagot. Néhány héttel ezelőtt adta ki mintegy 50 cigány ellen a vádiratot, a napokban pedig elkészítette Dr. Fabó Zoltán vezető kir. ügyész a második vád­iratot is, amelyben ötvenkét cigányt, köz­tük több asszonyt vádol a lopások és rablások egész sorával. A vádlottak kö­zül negyvenketten vannak fogva, hat sza­bad lábon, négy pedip szökésben van. A fogház nagy fedett folyosójára hozták össze a minap a karaván tagjait, hogy a vád­iratot egész terjedelmében felolvassa előt­tünk a vádtanács jegyzője. A cigányok nagy zajjal és jajveszékeléssel hallgatták végig bűneik lajstromát. Csaknem vala- mennnyien ártatlanoknak mondják ma­gukat, a vádirat ellen azonban egyikük sem ólt kifogással, hogy mielőbb ki tűz­hető legyen a főtárgyalás. Elképzelhető, milyen monstruózus lesz a főtárgyalás külső képe, ahol ötvénkét vádlott, hatvankét tanú és nagyszámú védő lesz jelen. A törvényszék hatalmas méretű esküdtszéki terme is kicsiny lesz a rengeteg ember befogadására, azért még kérdéses is, hogy hol és milyen helyiségben fogják a főtár­gyalást megtartani. — A fakereskedelmi csalója, A Szatmári Fakereskedelmi r. t. a zilahi ügyészségen feljelentést tett Gottlieb Sa­lamon ügynök ellen csalás miatt Az ügy­nököt a feljelentés szerint egy szilágy me­gyei erdővétellel bízta meg a cég. Gottlieb meg is vette az erdőt, de a maga nevében és a fának csak egy részét szállította el Szatmárra megbízó cégének, 8854 korona értékű fát pedig saját hasznára másoknak eladott. A nyomozást most a szatmári és zilahi rendőrségek folytatják Vadászati cikkek, fegyverek, háti zsákok, kész töltények, patronok RAGÁLYINÁL SPORT. Szatmár sportélete. Hogy mennyire szükséges és hasznos az ifjúságnak a sportolás, ahhoz nem kell kommentár. A legkiválóbb orvosok szerint az emberi test 18 és 24 év között szorul legjobban rá az ed­zésre. Megállapították azt is, hogy egy kis szabadkézi sportolás után felfrissült idegzettel a szellemi munka is könyebben megy. E mellett a sport elvonja az ifjúságot sok mindentől, ami sem a testnek sem a léleknek nem válik javára. — Ha végig tekintünk a legutolsó 2 év sportéletén, láthatjuk, hogy az eddig ural­kodó footballt lassanként háttérbe szorítja az atlétika. Hogy mennyire üdvös ez az uj irányzat, a jövő fogja megmondani. Városunkban is ezelőtt mintegy 5—6 évvel, amikor a football-sport a legvirág­zóbb volt, megkísérelték a football játékot meghonosítani. Jól lehet kitűnő játékos anyaggal rendelkeztünk, mégis képtelenek voltunk mindmáig egy a vidéki viszony­latban is számottevő állandó és életképes football csapatot szervezni. Ha ennek az okát kutatjuk, azt egyedül a sporttelep hiá­nyára kell visszavezetnünk. A város hosz- szas könyörgés és kilincselés után kijelölt ugyan egy helyet a football-pálya részére a baromvásártéren, ez a hely azonban mindenre való, csak éppen a sportolásra nem. Sporttelepnek csúfolt legelőrész hátrányairól mindeki meggyőződhetett, aki csak egyszer látta. Ezzel egyúttal megtaláltuk az okát annak is, hogy miért nem támogatja a vá­ros közönsége a helybeli sportot, miért nem látogatja a football metcheket. Városunk, mint az ország északkeleti részének egyik gócpontja, sport tekinte­tében hátrább áll, mint akármelyik, még csak félanyi lakossággal biró kisebb város is, körülöttünk Nagykárolyban, Kisvárdán, Nyíregyházán, Sátoraljaújhelyen, Ungváron, pedig ezek mind kisebb városok Szatmár- nál, mindenütt adott a város alkalmas sporttelepet, miért nem kapunk mi is? Már eddig is nagy szükség volt városunk­nak egy sporttelepre, de még fokozottabb mértékben van és lesz szügségünk ezután, amikor az atlétika kezd tért hódítani, ame­lyet lehetetlen megfelelő sporttelep nélkül sikerrel kultiválni. Ha nem akarunk a szomszéd városok szemében ezután is a sport terén nevetséges, szinte boszantó visszamaradottságunkban megmaradni, szükségünk van egy sportte­lepre, amely kizárólag a város sportked­velő ifjúsága részére legyen fenttartva. Pirulnunk kell, ha idegen város verseny­zőit hívjuk meg, annyira primitiv és hát­ramaradott minden nálunk, ami a sporttal kapcsolatos. Nem hiszem, hogy csak egy elfogulatlan és müveit férfi is akadna vá­rosunkban, aki tagadni merné a sport létjogosultságát s igy a sporttelep szüksé­gességét. Hogy miként lehetne a sporttelep kérdését sikeresen megoldani, arról más alkalommal fogunk szólani. Páskándy. — A szatmári lóverseny tudva­levőleg holnaphoz egy hétre lesz meg­tartva. A nevezések zárórája holnap este nyolc óra. Eddig bizony igen kevés a ne­IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS.

Next

/
Oldalképek
Tartalom