Szatmári Est, 1913 (1. évfolyam, 1-28. szám)
1913-09-27 / 3. szám
* f <v.r Szatmári Est dakat ennek a bűnben fogant, bűnből élő és szuronyokra támaszkodó, csendőrkordonnal es kortespénzzel „dolgozó“ parlamenti zsarnokságnak a szemébe, ha nem azok, akik az evangéliumnak, a szabadság, az emberegyenlőség evangéliumának prédikálói! ? Mig a prostestáns pap méltó azokhoz a nagy hagyományokhoz, melyeket az ősök örökségül hagytak reá, mig nem imád bálványokat, joga van, nem: kötelessége politizálni! Csak egy a feltétel. Az, amit a lovagok felavatásukkor kaptak hiteimül: „Vesszen az élet, csak a tisztaság, a becsület maradjon!“ Duszik Lajos ev. lelkész. Előfizetési felhivás. 2000 példányban mentek szét a Szatmári 8sl eddigi számai a vidékre és városunk egyes házaihoz. Ugyanennyi példányban fog a lap ezután is megjelenni. Hangok hallatszottak a közönség köréből, hogy a 10 filléres ár aránytalan lapunk egyes számaiért más lapok utcai árához képest. Mi nem az utcai árusításra törekszünk. Előfizetésre szólítjuk tel a közönséget. A Szatmári Est előfizetési árai olcsóbbak bármely vidéki he- tenkint kétszer jelenő lapnál. Holott politikai újságot adunk az olvasóknak. Hírszolgálatban pedig eredeti távirataival megjelenése két napján megelőzi a Szatmári Sst a másnap megjelenő vidéki és másnap érkező fővárosi napilapokat. Előfizetési dijak: Helyben házhoz hordva: egész évre 10 kor. — fill, fél „ 5 „ — „ negyed „ 2 „ 50 „ Vidékre postán küldve: egész évre 12 kor. — fill, fél „ 6 „ „ negyed „ 3 „ — „ Kérjük a megrendelések és előfizetési dijak mielőbbi beküldését pontos címmel és aláírással, mert október í-től kezdve beszüntetjük a mutatványszámok küldését úgy helyben, mint a vidéken. Akiknél előfizetési ivek vannak, legyenek szívesek azokat szintén hamarosan beküldeni, hogy a lapot az újabb címekre is továbbíthassuk. — SAJÁT TUDÓSÍTÓNKTÓL. — A mai tőzsde. Budapest, szept. 27. d. u. ‘/a 4 óra. Az értéktőzsdén némi emelkedés volt észlelhető. Az árutőzsdén az októberi gabona ára hanyatlott, az áprilisi gabona javult. Tisza István a királynál. Bécs, szept. 27. Gróf Tisza István miniszterelnök ma délelőtt kihallgatáson volt a királynál. Kihallgatás után Schőnbrunnból grf Berch- told külügyminiszterhez hajtatott s vele hosszasan tárgyalt. Az igazságügyminiszter uj törvény- javaslatai. Budapest, szept. 27. Balogh Jenő igazságügyminiszter öt törvényjavaslattal készült el s a legelső ülésen a képviselőház elé terjeszti azokat. Az uj javaslatok ezek: 1. Az esküdtszéki eljárás reformja. 2. A csődön kívüli egyezség szabályozása. 3. Javaslat a korlátolt felelősségű társaságokról. 4. A polgári törvénykönyv tervezete. 5. A sajtótörvény reformja. Gróf Teleky Géza meghalt. Budapest, szept. 27. Gróf Teleki Géza volt belügyminiszter, v. b. 1.1. ma délelőtt hatvankilenc éves korában Budapesten egy magánszanatóriumban meghalt. Nagybányán született 1844-ben. Az albán háború. Budapest, szept. 27. A harctérről jövő értesülés szerint az albánok elfoglalták a szerbektől Mo- rovó városát. A szerb hadügyminisztérium jelentése szerint a szerbek 300 halottat vesztettek, a sebesültek száma 500. Az albánok 60 ezer embert helyeztek fegyverbe. Az albán hadsereg manliche- rekkel és dum-dum golyókkal van felszerelve. Bulgária és Szerbia. Budapest, szept. 27. Szófiából jelentik, hogy Bulgária támadásra készül Szerbia ellen. A komitácsik nagy tüntető gyűléseket tartottak, amelyeken Szerbia ellen izgattak. Törökország és Görögország. Budapest, szept. 27. Törökország azt a kívánságát fejezte ki, hogy Görögország ürítse ki a megszállott Kios és Micheliné szigeteket. — Görögország nem hajlandó a felhívásnak eleget tenni, helyőrségeit e szigeteken megerősítette. L Vadászati cikkek, fegyverek, háti zsákok, kész töltények, patronok RAGÁLYINÁL. A nyomor finánciái. Nem a sors, nem a 13-as esztendő rossz planétája hozta a gazdasági válságot a civilizált emberiségre. A nagy tőkékkel szövetkezett nagy diplomáciák terveibe vágott fellobbanni hagyni a balkánbéli hazák és honszerelmek lángjait. Egymásnak ereszteni a népeket a történelmi jog és nemzeti vágyak szenvedelmeiben, megáldatván egyházaikkal a zászlókat, amelyek alatt ölni mentek. Ebből lett a gazdasági válságunk, meg azokból a kezdetleges mezőgazdasági viszonyokból, amelyek védtelenül szolgáltatják ki országunkat az időjárás viszont- tagságainak. De ugyanannak a krízisnek gyilkos mérge nálunk nem fizikai halállal irtott. Odalenn meghalt másfélszázezer ember, de mindig csak az egyik ment el a másik temetésére. A gazdasági halál áldozatai itt nálunk nyitott szemmel nézik végig a saját agóniáikat. Egy borzalmas halálnem ez; halottal egymás temetésére járnak. Estéről- reggelre besülyednek a szemgödrök a lebir- hatatlan gond és kétség mardosásában és amint régen a kolerások nyakába hagymát akasztottak a fertőzés bélyegeként, úgy viselik most százan és százan a bukás sztigmáját és üdvözlik egymást az élőhalottak megértő jelével. De a vagyonok és vállalkozások rombadőlése még hagyján volna. A vagyon egyelőre nem vész el; visszatér más alakban, másnak a kezében. Hanem a vagyonok és vállalkozások romjai alatt egy sötét ár hömpölyög, az éhség és nyomor szeny- nyes áradata. Félig elmerült áldozatok ezrei fuldokolva viaskodnak benne. Ezek a válság igazi névtelen hősei, akik nem a vezérkarból, nem gukkerrel nézik a halált, hanem közvetlenül, szemtől-szembe kerülnek vele. Ezeknek a nyomorultaknak is megvannak a maguk finánciái. Nem a jelzálog- hitel intézetek, nem a váltóüzletek. A zálogházak. A pénzforgalom szent szabadságának hitelve alól kivételt téve, ezt az egy üzletet rendőri felügyelet alá helyezte még a törvény is. Nyilván azért, hogy ahol annyira nyomorult, annyira kiszolgáltatott a kölcsönkérő, ott legalább ne lehessen végleg kifosztani az utolsójából is. Közállapotainkat ismerve egészen bizonyossággal fel lehetett volna tételezni,, hogy ezen a téren nemtelen visszaélések vannak. Itt Szatmáron is. De ez nem feltevés, ez valóság; nem is uj, hanem régi. Égetővé csak a jelenlegi válság tette őket. Ennek a hangulata alkalmas arra, hogy mindenki át és átérezze ezeknek a a visszaéléseknek az egész jelentőségét és az egész jelentőségét annak a mulasztásnak, amely az ellenőrzésre hivatott hatóság, felelősségét terheli. A törvényben ki van mondva, hogy a miniszter által megállapított maximális százalék a zálogház helyiségében állandóan kifüggesztendő (1881. évi XIV. t.-c. 11. §. 2. bek.) Világosan azért, hogy a kölcsönkérő tudja, hogy mennyit szabad tőle szedni. A három szatmári zálogház egyikében sincsen ennek nyoma sem; az ellenőrzésre hivatott elsőfokú iparhatóság ezért még egyik zálogházat sem bírságolta meg. Hogy miért nem függesztik ki, azt kinek-kinek a leleményére bízzuk. A törvény 9. §-a kötelezően felsorolja hogy minő rovatokat kell vezetni a zálogüzleteket feltüntető könyvekben. Tizenhárom rovatból tizenkettő pontosan megvan a szatmári zálogházak könyveiben. Csak egy hiányzik, amely a zálogbaadás idejét Sipßppiivtfl Sfoitili modern műterme Szatmáron 4r%iíi'SM+ a Pannónia szálló udvarában, földszinten.
