Szatmári Értesítő, 1862 (1. évfolyam, 28-32. szám, 2. évfolyam, 1-7. szám)
1862-08-11 / 2. szám
bél áll melyek az állatok táplálására nagyon is elégségesek, de az embernek — ezen legnemesebb teremtménynek — táplálására már épen nem elégségesek ! — miután az ember mint nemes teremtmény nemes növényekkel: búzával — borral és nemes gyütnölcscsel táplálkozik: — és pedig a termo föld nemes gyümölcsöket és nemes növényeket önmagától nem képes teremni. Ha tehát az ember mint nemes teremtmény, nemes növényeket akar élvezni, nem elég hogy magára a bölcs természetre támaszkodjék, hanem meg is kell azokat iermelni, mert a természet ezen nemes növényeket egy magától termelni nem képes, hanem az emberi észnek és munkásságnak kell segélyezni, — nevezetesen a vadfüveket és fákat termelő földet a jó és szorgalmas mivelés által meg kell szelídíteni :— mert -„szelíd-növényeket csak az emberi munka és szorgalom által megszelídült föld képes teremni!“ ezért mondja az írás: ember, fáradsággal egyed k e nyeledet! Fájdalom azonban hogy a nemes növények termelésére még az mind nem elég hogy a földet jól és szorgalmatosán műveljük, hanem miután a föld csak vadfüveket és vadfákat képes folyvást tereinni. és annyi erő nincs benne hogy nemes növényeket is, például búzát, folytonosan termeljen , ezért inég a jó és szorgalmas mivelés mellett is inulhat- lan szükséges, hogy a földet időről időre pihenni engedjünk, hogy magának uj erői szerezhessen a nemes növények termelésére ! Ezen földpihenési nevezzük a gazdászati életben ugariásnak. Ezekből nyilván látszik hogy a föld magától terem , és örökké terem, de csak vadfüveket és vadfákat! — és minél nemesebb növényeket és minél nemesebb gyümölcsöt kívánunk termelni annál jobban és szorgalmasabban kell a földet művelni, — és annál gyakrabbanpihentetni; — a rozsnak tehát pihentebb föld kell mint a zabnak, a búzának mint a rozsnak, és a repcének pihentebb mint mind ezeknek miután legnemesebb stb. Sokan azt hiszik, hegy a gyümölcstermelésnél tán nem is szükséges a földet pihentetni, mert hiszen a szőlők és gyümölcsösök őrökké fenállnak! — igen ám ha az emberi ész és szorgalom ezen pihentetést kipótolja, akkor a kertészetnél nem oly szükséges a földpihentetés mint a külső földmi- velésnél; — nagyon tudják ezt a kertészek és a faültetéseknél azért rigólozzák a földet, és a szőlő művelők azért ássák 2—3 lábnyi mélyre a bujtás gödröket , és azért rakják tele mindenféle szőlő trágyával, de különösen lehet gyöpszinnel mert igen jól tudják, hogy a kimerült földet csak így lehet uj életre hozni, és termő erőben tartani! — Ha a buza-ter- melök is úgy mivelnék a földet, mint a kertészek akkor ott sem volna ugariásra szükség, mert a jó munka és gazdag trágya folytonos erőben tartaná a földet, és folytonosan termelhetne; — de míg a földéről ily mesterségesen nem tudjuk fentartani, addig a földpihentetés ép oly szükséges, mint hogy az ember a hatnapi munka fáradalmait a hetedik napon kipihenje, és uj erőre ébredjen. Hogy a nemes gyümölcs-termelésnél ép oly szükséges a föld pihentetés mint a búza-termelésnél, eleven példa erre a szép Sopronmegve, melynek gyümölcs-termelése, ezelőtt félszázaddal hétországra szólt, most meg fájdalom alig találni benne nemes gyümölcsöt. — Igen, mert a virágzó és az időben jól jövedelmező gyümölcsösök kiélték a földet, és je- jelenleg a nemes fák annyira nem tenyésznek, hogy idő előtt mind elsatnyulnak, elpenészülnek és férgesülnek és gyümölcsöt csak igen szegényen teremnek: de tessék csak a pihenés idejét bevárni, vagy földet cserélni, vagy pedig a régi gyümölcsös-talajt 4—5 lábnyi mélyen jól átrigólozni, és szorgalom által uj életre ébreszteni, jót merek állni, hogy ismét oly nemes gyümölcsöt terem, a milyet csak a paradicsomkert termett valaha! Barátim jegyezzük meg jól a guzdai életben : hogy a növényeknél ép úgy mint az állattenyésztésben a szépnek és nemesnek leghatalmasabb életforrása: a pihentéről — mig a tulzaklatottés kifáradt erő: nemtelenre vadul vissza! Ezért van az, hogy a kiéhezett földben szép tiszta búzát vetünk és feliben rozsot aratunk ! — szja barátim ,.a ki mint vet, úgy arat!“ A jó ugarföldben arany kalász terem! A sok tarló után, sok az üres verem! Tehát éljen az ugar! F. fH. t'zleti csarnok. Szalui ár, aug. 6. 1862. A mai heti vásár meglehetős élénk volt; ennek oka a mezei munkák kevesbedése. Az árak, a közelebbi esők miatt, kissé leebb szállottak; miazon- ban nem fog tartós lenni; mert a tengeri egyátalában rósz termést mutat; nemkülönben főzelékünk, u. in. bab, lencse, borsó stb. — igen gyérül fizetend. Vásár várni kivonat: Tisztabuza 6 ft. 40 kr.— 7 Irt; Kétszeres 5 fi. 40—60 kr.; Rozs 4 fi. 80 kr. — 5 ft.: Tengeri 7 ft. — 7 ft. 20 kr.; Zab 2 ft. 40—60 kr.; Árpa 3 ft. 60 kr. — 4 ft.: Kolompér 3 ft.; Főzelékek 10 ft.— 9 ft. 50 kr. F a p i a c z kevébbé élénk : egv szekér fa 2 ft. 60 kr. - 3 ft. Szénapiaczunkon a széna (.sása) 8-9 ft., szekerenként: a jobb 11 — 12 ft. — Lóhere 15—16 ft. Marhavásár: Ló igen sok volt eladó, de mind csak igás; — kevés vevő. T.-Újlak, aug. 4. — Üzletünk egyátalában pang, a folytonos szárazság annyira kiszáritá földeinket, hogy megszántam sem lehet. Mai hetivásárunkról keveset szólhatok , mert jóformán alig volt valaminek kelete; a terményárak a múlt hetihez hasonlók. A Tisza annyira apadt, hogy malmaink alig forognak. Nagy -Károly, aug. 4. Mai hetivásárunk meglehetős élénk, de többnyire a nagymennyiségű dinnye okozta azt: egyéb vásárunkról jelenleg nem is szólok, mert nem érdemes a megemlítésre sem. Száz darab dinnye válogatva 8—9 ft. : egyre másra 3—5 fi. Szerkesztői ityiltposta. Munkatársainkat tisztelettel felkérjük, hogy lapunk terjedelmét tekintetbe vévén, becses munkálataikkal ehezképest szíveskedjenek bennünket fölkeresni. — Vidéki levelezőinket figyelmeztetjük lapunk nagyobb alakjára. Küldeményeiket igen szívesen fogadván, viszonzásul 1. példányunkat annak idejében azonnal útnak inditandjuk. N. V. urnák, helyben. Gyümölcsészeti dolgozatait igen szívesen vesszük: kérjük mielőbbi beküldését. — Kérjük azon t. laptársainkat, kik cserepéldányokat küldeni szívesek, h o g y a z t „É r t e- sitö“ cim alatt e xp e d i á 1 ta s s ék. Sovány Miklós ur, I s tv á n d i. Szíveskedjék az f. gyarmati postán megnézni, ki irta alá a recepissét: mi nem kaptuk az illető összeget. Felelős szerkesztő s kiadó tulajdonos RÖRKEY IMRE.
