Szatmári Értesítő, 1862 (1. évfolyam, 28-32. szám, 2. évfolyam, 1-7. szám)
1862-08-04 / 1. szám
l V- S A j u 1 i u s 28-diki fehérgyarmati országosvá- sár igen népes vala. A gabona neműek ára, főkép a zab és tengerié magas, a marha vásár, a széna hiánya miatt, élénk- telen volt. TasnádJul. 27. 1862. Az itteni románoknak újonnan épült imaházuk múlt hó 29-kén szenteltetett föl. Ez ünnepélyben igen sokan vettek részt nemzet és vallás különbség nélkül. Folyó hó 14-kén tartatott meg a helybeli ref. ft-elemi tanoda növendékeinek félévi bezáró vizsgája; a szülék, az egyházi és iskolai elöljáróság a tanoncoknak a tudományokban tanúsított előmenetelével teljesen megvoltak elégedve, s erről a helyszínén dicséröleg nyilatkoztak. Azonban kár, hogy az iskoláztatás , nem kellőleg történik. . r. 1. I rodaflom. * Az „E g r i Post a“ újra megindult Szabó Ignác gyakorlott vezérlése alatt. Progjamjában az egyetértést valljakilüzütt irányául. Adja az ég, hogy t. laptársunk törekvését siker és sok — előfizető pártfogása koronázza! /\ V ettük a „Felvidéki magyar közlöny“ első, vagyis mutatvány számát. Valódi becsű reális irányú dolgozatok, nagynevű munkatársak ajánlják e hiányt pótló laptársunkat. Előfizetési ára egyévre 6 fit o. é. Az előfizetési pénzek Jeszenszki Danó szerkesztőhöz B. Gyarmatra küldendők. * B. Jósika Kálmán szépirodalmilap kiadása — s szerkesztésére nyert engedélyt; hasonlag gr. Majláth Kálmán „Vezér“ cimü politikai lapra; nem különben Kovács Lajos jeles publicistánk (Szatmár szülötte) politikai napilapra kért és nyert szabadalmat. \7 „T a t á r Péter“ humorisztikus hetilap újra megindult. Szolgáljon ez, az előfizetőknek tudomás- és tájékozásul. Kgy otazw Tapasztalatai. Szatmár, jul. 1862. 1. Kedves Károlyom! Indulásomkor megígértem neked, hogy tapasztalatimat közölni fogom veled. Első levelem tanúskodjék arról, hogy Ígéretemet szoktam teljesíteni, s legyen egy'zersmind e levél kezdete egy egész levél sorozatnak. Kedves barátom! Engemet Szatmar édesen lepett meg; sok szép háza, meglehetős utcái vannak. Ad vocem utca. Az iskolán ez áll írva „Kazinczi utza“ és épen iskolán! Ideje volna, hogy hibátlanabbul írjunk; vagy legalább a szarvasabb hibákat kerülnök. pedig pallók lielyetesilék a kövezést. Erdeínknek nagy kárára. Elég fát fölemészt a tűz, s tömérdek szükséges az épületekre. Bölcs gondolat tehal, hogy az erdők kímélése tekintetéből ezután a pallók helyét is kövezések foglalják el, sőt az eddigi kövezések helyét is. lassan lassan négyszög kövekből készü- lend járda a házak előtt. Valóban csodálja az ember, hogy nem jött a város már régen e gondolatra, mikor a négyszög kö- vekkeli burkolás, ha nem olcsóbb, de nem is drágább, mint az eddigi kövezés, vagy utcai paliozás. Hála és köszönet a bölcs tervért! Több iskolalársammal találkozóm itt, kik fölkértek, hogy egy pár betel körükben töltsék. Hajlandó vagyok szives ma- rasztásukat elfogadni, azért második s talán harmadik levelemet is Szatmárról fogod venni. Isten velünk! (i<a%fia.xáai tárliáx. Indítvány a szatmár-megyei bortermelőkhöz. Megyénk, mely magában véve egy kis Kanaan, egyik legnagyobb kincsét szőlőhegyében bírja: állításom igazságát nem kell példákkal hizonyitnom. és okokkal támogatnom : itt van Mármaros és Erdély velünk határos része — ezek lakóitól kérdezze meg a kételkedő. A mostani szőlömivelés mellett is ily kincset bírván, mint mondám Szatmár, szőlőhegyeiben, még sokszorozhatnék annak értékét célirányosb mivelés által: bár most is igen jó, fehér és veres asztali borai teremnek; csak a szinyér váralja, érendrédi kitűnő fehér borokat említem; azután jóságra a szatmárhegyi áll: stb. Ne gondolja azonban valaki, hogy a megnevezetteken kívül nincs jó bor termő hely Szatmárion; van; —igenis — de itt nincs hely, és szükség mindazok elö- számlálására. Egyik nagyhibája az volt, nemcsak átalában honunknak, de főleg Szatmár-megyének, hogy borait, nemhogy külföldre nem vitte, de még az ország fővárosába sem szálitá; — eladó összes termesztményét a szomszéd megyék lakosainak vesztegető el. Az összes nemzet az előbbi vádra némely okokkal csak tud felelni, de mi ugyan, ha szabad kérdenem, mivel mentegetnek magunkat? — Azonban jelen korunk, nem a inulta- koni bírálat mondás, — de a tettek kora; minden tényező erőt meg kell mozdítanunk, hogy haladhassunk ez óriásléptü korral; s örvendve mutathatok a londoni kiállításon érmet, dicséretet, kitüntetést és babért nyert termesztményeinkre: „nézzétek, világ népei! a magyarnak is van lelkesítő bora, kilencven fontos búzája, jó vasa, acéla, ebig aranya,, gyapja stb. csakúgy mint tinéktek!“ Yirad! Fel a kormányruddal, haladjunk! Yirad a magyarboroknak, s köztök a S z a t m á r - megyeinek is, és hogy mi is teljes pompájábán üdvözölhessük a kormányt alakítsunk borászati társulatot! Yirad! Haladjunk! Sz. F. Mi engemet Szatmáron leginkább meglepett, az Szat- márnak szép, s egy pár lakot kivéve, emeletes házakkal körülvett, majdnem szabályos négyszögül tágas piaca, középen igen egészséges vizű szivatyus kútjával. A piac csak körül a | házak előtt van kikövezve. Egész kikövezése sok költségbe 1 kerülne. Ékíteni fogja a piacot a már tervben levő fákkali beültetése a kút környékének, s itt ott a piac területén egy-egv facsoportozat. A kúthoz azonban igen szükséges volna még legalább e^y kikövezett utat vezetni, hogy sárban is megközelíthető lenne az több oldalról is. A kövezésre nézve is lesz már— a mint, biztos kútfőből tudom változás. Eddig kövezés, az úgynevezett békasóvaí történt. Ez költséges, szaporátlan, és Célszerűtlen volt, alig lehetett rajta járni. A mellék utcákon í zleli csarnok. S z a t m á r, julius 30. 1862. Időjárásunk nem igen kedvező, s ha teljes szigorral akarnék meghatározni: épen nem kedvezőnek lehet mondani; — nagy a szárazság; annyira érezhető pedig ennek hatása, hogy a lábasjószágot széna és zab ^pük volta miatt csaknem potom áron kell elvesztegetnünk. Vízállásunk is csekély, a Szamost sok helyen gázolni lehet, a malmok alig forognak és a roppant hőség elszenved- hetlen. Ma a hévmérö napon, 37°-t, árnyékban 27-t mutatott
