Szatmár, 1911 (37. évfolyam, 1-48. szám)
1911-03-26 / 13. szám
2 S Z AT M Á R Március 26 ügyvéd működött Szatmáron. Több ízben követjelölt volt és szervezője a szatmárnémeti függetlenségi és 48-as pártnak, melynek több éven át elnöke, majd diszelnöke volt. — A Népbanknak egyik alapitója és igazgatósági tagja. — A szatmári ref. egyház főgondnoka, az egyházmegyének világi tanácsbirája s konventi tag. Főlövész- mester. Mint kiváló szónok, népgyü- lésekben, közgyűlésekben, s a bűnügyi védelem terén szerzett fényes babérokat. — Lapunknak szerkesztője volt 1888. december 15-től 1889. dec. végéig, majd a „Szamosának. Temetése f hó 22-én ment végbe nagy pompával és részvéttel a szatmári ref. templomban. Áldás, dicsősség halhatatlan emlékére ! Ő megdicsőült, lelke égbe szállt! Mi itt maradtunk nyomorogni és tovább küzdeni, de vigasztalnak bennünket e szent igék : „A gyönge és erős, féltékeny és a hős meghal egyaránt.“ Feljegyzéseim kis ázsia mezőgazdaságáról. 1910. október. Kiáll a falu legerősebb hangú legénye a község utolsó háza elé s torka szakadtából bele ordít a távol messzeségbe. A hanghullárnok végig rezegnek a tiszta levegőn s ezzel meg van ála veszélyben bátrabbak, mint a férfiak. Nem tekintette a levelet egyébnek, mint egy csapdába került madár hasztalan erőlködésének. A levél olvasása azért hozott némi csalódást számára. Eddig azt hitte, hogy az aszony több lesz, mint az ő fajtájú asszonyok. Annak képzelte Merésznek, szenvedélyesnek, aki a veszélyben is gyönyört lát, aki fokozza a veszélyt, hogy fokozza a gyönyörűséget. Ilyennek látta, mikor a jégpályán megismerkedett vele. Egyedül veit, nem volt vele kisérö s ez imponált neki. A hitvesi önkénynek, a zsarnokságnak ez a leigázása, a társadalmi előítéleteknek ez a lábbal tip- rása gondolkodóba ejtette. Érdekessé tette a férj szemében. Csípős téli délután volt. A szél erejét némileg megtörte e lanyhán lethző nap fáradt sugarai. A jégén sokan foregnak. Távolról az ide-oda hömpölygő embertömeg beleolvadt valami egyhangú szürkeségbe Vége köv.J lapítva az, amit nálunk pontos műszerek segítségével, fejtörő számadatok utján, hosszan nyúló birtokjogi perekkel végeznek, meg van állapítva a legfontosabb kérdés, a falu határának kérdése, í Ameddig elhat a hang, addig terjed a határ. Az a föld pedig, amely a hang- ! határon túl esik, az már nem képezi I a község tulajdonát, ahoz senkinek ! nincs köze, még az államnak sem, az | gazdátlan terület, a parlagon heverás I földje az mind. Az állam (csak akkor látja szükségesnek az ilyen parlag löld (u. n. holt- ; kézi birtok) sorsa felett rendelkezni, ha | akad egy, az ottani viszonyokat nem | eléggé ismerős idegen, vagy más valaki, aki nagy befektetések kockáztatásával ezen föld megművelésére vállalkozik. Az állam ilyen esetben annyit ad az illető vállalkozó kezére a holtkézi birtokból, amennyit csak akar. Ráadásul ő köteles aztán a termés egy bizonyos hányadát (kb. */10 edét) beszolgáltatni az állam kincstárába, mig a birtoklásba vett földet pedig 3 év alatt i teljesen megművelni. Ha ezt nem teljesiti a birtokba vevő, akkor semmissé l«sz a szerzett tulajdoni jog s az illetőnek minden természetbeni befektetése (építkezés, gazdasági eszközök, stb.) 1 menthetetlenül kárba vész. Ilyen holtkézi birtokok megművelésére német telepitvényesek már több alkalommal vállalkoztak, de vállalatuk- j tói csak hamar vissza riadtak, nemcsak mert a műveléshez szükséges munkás | kéz nem hiányzott, de azért is, mert I mire a termés a szürüdzsük (hajcsárok) lovain és tevéin a tengerpartig eljutott, viteldija annyit tett ki, amennyit a ter- ! mós éppen megért. Amint hogy a hiányos közigazgatás ! miatt pontosan nem, sőt megközelítőleg is csak alig lehet megállapítani a török i állam lakosságának számát, — ép’ úgy j i nem, vagy csak nagyon hozzávető- ! legesen lehet megállapítani azt is, hogy ! mekkora ezen holtkézi birtokok területe. 1 Éhez megbízható adatul csak azt kell elképzelni, hogy az emberi hang egy fél, vagy legfeljebb egy 3 negyed órai gyaloglás távolságáig terjed, a falvak ' pedig meglehetős gyakran — különö- 1 sen a belterületen — egy-két napi ! járóíöldre vannak egymástól. Egy harmadik birtokfaj a papi birtok. Ez azonban a nem művelés és az elidegenithetlenség folytán (tiltja a korán) nemzet-gazdászati szempontból tekintetbe egyáltalán nem jön. Ez az a birtok, amelyet még az ős egyházi időben szereztek a papok, amelyhez Allah és prófétáján kívül senki másnak köze nincs s amelyet aztán tényleg Allah és a prófétán kívül senki más nem is művel. Az egyedüli terület, mely a nernzet- gazdászat szolgálatában áll — a hanghatáron belül eső terület, vagyis a község birtoka, mely nagyságra nézve kb. egyenlő arányban oszlik meg annak lakosai között. Csak a falu közvetlen határán látunk némi életet, ahol egykedvűen ballag a török paraszt két rongyos tehene által vonszolt faekéje után, nagyokat káromolva, ha turbánját léire fújja a szél. Csak itt látunk némi vonzalmat a munka iránt, hol maga a szegény turk huzza a hosszú póznára erősített vasdarabot, hogy azzal a vetést a madarak elől némileg a föld alá takarja. Es ezt a munkát végtelen áhítattal végzi, mert azt tartja : Ejer ibádet jók, cok kovga, azadzsik búghdaj olur. (Ha áhitat nincs, sok a varjú és kevés a búza.) Nem tudom, szánakozzunk-e azon, hogy ortodox vallása miatt a jámbor, a végtelen becsületes török paraszt még mindig a íaeke korát éli. Avagy öröm szállja-e meg lelkünket, hogy a mai modern, ideges, túlfeszített erők századában még találunk embereket akik vissz aáimodtatják velünk egy ősi egyszerűségnek gyermekes korát. Én nem tudom. De mikor először láttam ezt a képet ősz volt — és én úgy éreztem, mintha a nagy alföld rónáján állanék ; hisz’ oly ismerős hangok csapták meg fülemet, mikor a szabad pacsirta szabad dalába belevegyült a turz eke-dala : Zavaros viz nem iható Kemény a föld, nem szántható. Vékony a fü nem vágható, Szép a rózsám, nem hagyható. Bállá Gyula. Kuglibábok,kugligolyók kaphatók : Schultheisz Konrád esztergályosnál Eötvös-u. 23. sz. Színház. Szombaton ismét Komlóssy Emma meleg, közvetlen tónusu játéka s csengő éneke gyönyörködtette a közönséget. A Tatárjárásban Treszka bárónő szerepét játszotta sok átérzéssel. Partnere Szende ügye. Elvállal mindennemű^ CSAPÓ LAJOS Mr papi munkák férfi szabó. portos gyors elkészítését, $ (emelet.) SZALMÁK, Deák-tér 7 ^Legfinomabb szövetekből ........- készít I0T polgári ruhákat $a legjutáayosibb ágikban*
