Szatmár, 1911 (37. évfolyam, 1-48. szám)

1911-01-29 / 5. szám

N/ % XXXVII évfolyam ~54k ezám. Szaímár, 1911. január 29. '40 TÁR&MMkLMI ÉS SZÉPIRODALMI HETI LAP. : %ővmhfrT^i -Jm • Hsíybori i "M'Hékeni: ííffész évre !■ kor. '-Égés® fevvn 6 k«r. j Ej? Ifts szám» ára TG' fSíl n, Sgenkeaztöség <áí* -Kiaddhivataf: Deák-tér £, üam. • u d*iaN' ?i s f s ri-ihiv*t&l*‘.>3n flgfttandítvk Megjelenik minden vasárnap. ^Robotoló gyeípítlekek. .Vájjon tudják-« önök iks '.telt ■_olvasó közönség, h egy ifizenkét éven aluli gyermekeink aözö; sqk-ödfc ozeren fá­rasztó .gazdáé Igi J&yófc^y^jgreí folytat­nak/? Tudják-. 3, bogy .muséssuk az idil­likus ;lilapászí orságíjsíi . hiklegeltetés- sel, báránykák gwti-a-zásáwii foglalatos­kodnak, hanetm gyáraink,, smü helyeink is tele ’.«annak ilyet: apró; mártírokká], akikben .az élet K már a ;■^aUgyfakadás .idején;-megfagy»: *zf|áL De hagyjuk az <énzebv, momentu- cnokat, -no keres: tői? k társadalmi vesze­delmeket a hy, ^éaíkus .szempontból •égbekiáltó >horzalt> íak-UL itt’.pasztán az okszerű gasdáíkoo ’á«. a nemzet vagyo- nosodás alapján t iméik^tíi^K -i do­log felett. Az Országos ? lutkzíikiíi .Hivatal jelentésit szerént a báayákbsa alkal­mazott munkások í u're a következő : Férfi munkások bére 560—.5QU fillér, nóniunkásvké 28Ö—24 0 filler., gyermek- munkásoké .30 - 40 fi ’lér között válta­kozik. Ugyanennyi átLígos muitkabért kapnak az ipari nasínká: tál alkalmazott gyermekek is, Álljunk jneg egy pil­lanatra e ponton. Hát kifizetődik az egy m tnizet gazda­ságában, hogy a 30 fillér é rtékö mmn­I j'ákónyszerit se az ártaikn gyér i lUiekt ? jjqgy a báiiyái: *>s gyárak foju tuzélveii, méreggel teilten légköréből: dolgoztassa «ősot napestig ? Mi mái kövelhc-zik ebiről, mini hogy a gyer­mek megkeres ugyan 30 Lilién mái 8 W éves korában, de nem tanul meg írni olvasni sokaséin. Így gondos­kodik az ; llam a közoktatásügyi vór- törvények végrehajtását ól, s ezért anal­fabéta csaknem a fele a lakosságnak. És ha még csak ez volna a baj, nem sok köze volna a dolognak a közgazdasághoz. Do .a káros következ­mények ebben még nem merülnek ki. Van még egy veszélyesebb oldala is a dolognak. Az a gyermek aki 8 —10 éves korában már komoly gazdasági munkát végez, no»; tanul semmiféle ipart, semmiféle mesterséget. Teljesen képzettség nélkül fog felnevelkedni és növelni fogja az „unskilled labour* tömegét. Hiszen sehol a világon nincs annyi tanulatlan munkás, mint a mi fejletlen, szegény hazánkban. Közmondás, hogy a szegény ember drágán vásárol. Az ő olcsóbb beszerzett szükségleti cikke nemcsak, hogy drágább, de aránylag sokkal kevesebb ideig tart, mint az uraknak látszólag drágán megfizetett holmija. A tudatlan szegény ember Az éj vigasza. (Németből.) Ne panaszolj gyász gyermeke ! Ifjú korban az életre, Ha talán az öröm forrás Bánatot is juttat hozzád. Mikor csendes, tiszta éjbea, Csillag tábor fent az égen, Nincsen helye a panasznak . . . Előbb — ulób hajnal hasad ! Add nekem szivedet. (Németből.) Oh én Uram, én Istenem ! Akitől oly sok jót vettem, Örökélet U:'rá-M ! N T,r> A ; vágyam, p 'am. Habár részben, sokára ; Csak tudnám, hogy miként tegyem ? Add tudtomra én Istenem ! Fiam ! add nekem szivedet ! Fülembe e szavak csengnek. Uram azzal mit akarsz ? Szegény, gyarló az én szivem, Egiekért nem tör híven, A bűn rabigában tart; A világ, anyag szerelme Kitől meg van e szív verve . . . Am de neked, ha e szív keil Oda adom hát örömmel, Fogadd tőlem Istenem ! Legyen tiéd mindörökre, Add kegyelmed a bűnösre, S boldogíts már ide lenn ; Oh tisztíts meg, teremts újra, S tiéd legyen éltem útja ! Dombi Lajos. A csobánci asszonyok. Anno 1707. úgy tél vége felé történt ez a história, Csobánc erőssége nem messze a Ba­laton tavától, egy magán álló, meredek hegyen épült kis lovagvár volt ekkor. A balatonvidéki kuruc nemesség féltettebb kincseit hordta oda össze. A manyar ember­nek pedig mi más volna féltettebb kincse, mint a — felesége. Amint Eabutin seregével elhaladt a vár alatt, egy tarackot eresztett rájuk az őrség: adj’ Isten jó napot! Hozott Isten, sógor! Vagy talán kergettek? Rabutin ahogy föltekintett a kis sas- fészekre, nyomban elhatározá nugíudni: mit árulnak benne. Hallotta, hogy ott van­nak a „kurucok kincsei“. — Kincs 1 ... Na hiszen nekünk ép­pen az keil. A katonáim már úgy is régen kaptak zsoldot, Herr von genera! fCr*uz ! Méze ra g c«ak ott . TT | mégis csak megmarad az olcsó porté- ! kánál, sem gazdasági ereje, sem tudása i nem engedi, hogy az észszerű eljárást j kövesse. De egy egész nemzet csak j nem fogja ugyanezt a rövid látó poli­tikát folytatni! A nemzetek örök- életüek s igy a jelennél rájuk nézve | fontosabb a jövő. Azért az olcsón szer- ; zeit 30 til lér napszámért nem szabad elpocsékolnia nemcsak annak a szo- j gény gyermeknek a jövőjét, hanem azt a sokszorosan megnövekedő kereső- í képességet sem, amelyet az egész kőz- j gazdaság nyerne a jövőben, ha ahelyett, hogy zsenge gyermekkorában munkába fognák, előbb tanult munkássá képeznék. Nincs e földön megelégedés. És i nem ta'áluuk teljes megelégedettséget j egyetlen egy osztály körében sem, a I tanult munkások és mesteremberek j között sem, Mégis az elégedetlenség ezek között a legnagyobb s ezért az állam — és társadalom felforgató törek­vések legújabban az ilyen tanulatlan munkáselemek között tenyésznek. Az állam jóléte, s a társadalom biztonsága egyaránt megkövetelik a nemzet e nagy j könnyelműségének fontolóra vételét és ! az illetékes köröknek több figyelmet ! illenék szentelni a nevelés ügyének ad praecavenda mala maiora amig nem késő. Véget kell vetnünk ez állapotnak,

Next

/
Oldalképek
Tartalom