Szatmár, 1911 (37. évfolyam, 1-48. szám)

1911-04-30 / 18. szám

ápril. 30 S Z A T M A K ?>-\V. <A<ík\ buja fejlődésnek induljon. Ezen trá­gyázás 2, sőt 3 évre|kihatólag fokozza a termést, a boronálást azonban min­den tavasszal, sőt még jobb ha min­den ősszel végezzük, hogy ilyen mó­don a téli nedvesség is beszivárog­hasson a talajba. Ha nincs elegendő viz a talajban, nem teremhet az sem­mit, mert a növények által szükségelt tápláló anyagoknak vízben kell felol- dódniok, hogy a gyökerek által fel­szívhatok legyenek. Ezért fontos tehát a rétek talaját is ősszel jól megboro- nálni, mert csak az a talaj tartalmaz­hat elegendő viz mennyiséget, a mely képesítve van a téli csapadékok fel­vételére is. Ma és minden este a „KIS PIPA“ vendéglőben Mozgófénykép zz zz színház. Beiépti-cíij nincs I Színház. Dénes Ellának, a társulat szép hangú coloratur énekesnőjének jutalomjátékául, szombaton a „Babuska“ került színre Dé­nes Ellával a spanyol táncosnő szerepében. A közönség tapssal, virág s babéresővel, s számos virágkosárral honorálta a kiváló énekesnő művészetét, amelyre az elmúlt szezonban számos alakításával méltán reá szolgált. A többi szereplők mindannyian igyekezettel játszottak. Mátray maszkja ezúttal is hatásos volt. Mellette Roos, Hel- tai, Hercegné, Pongrácz Matikl buzgól- kodtak. I Vasárnap délután a „Vig özvegyet“ láttuk, Szendével s Komáromyval a fősze­repekben s eléggé jó előadásban. Este Vi­dor Pál jónevü népszínműve az „Ingyen- élők“ került színre. Az előadás a sikerül­tebbek közzé sorozható. Szende és Komá- romy énekszámai, Herceg, Mátray, Heltai, Burányi vig mókázásai derűs hangulatban tartották a publikumot. ,Tó volt Zoldy Vilma, Sipos, ügyes volt Roos egy ficsur szere­pében. Károlyi Leona, a nagyváradi „Szigli­geti színház“ kiváló művésznője három es­tén volt vendége színházunknak. A kiváló énekmüvésznő úgy játékával, mint iskolá­zott, meleg tónusu gyönyörű hangjával tel­jesen moghóditotta a közönséget. Művészete különösen a „János vitéz“ címszerepében | jutott érvényre. Ez egyik legbrilliánsabb alakítása. Első estén a „Luxemburg grófja“ címszerepét játszotta Fedák Sári kezde­ményezésében. Bár a szerep eddigi férfi személyesitői után határozottan merész vállalkozás volt, s az illúzió rovására tör­tént ez a próbálkozás, a közönség mégis melegen fogadta a művésznő játékát. A vendégmüvésznő szerdán a „Czi- gányszer6lem“-ben telt padsorok előtt bú­csúzott a közönségtől. Ez estén Zórika sze­repét játszotta érzéssel s hatásosan. Gyö­nyörű éneke ezúttal is élénk tapsokat vál­tott ki a közönségből. Igazán kár, hogy a művésznő bucsuzását személyi aspirációk némileg megzavarták. Józsi cigány szerepé­ben Dénes Ella mutatkozott be, tanúságot téve használhatóságáról. Színészeink mindhárom estén azon fá­radoztak, hogy az összjáték mentői telje­sebb legyen. A színtársulat derék közkatonáinak jutalomjátéka alkalmából szép számú kö­zönség gyűlt egybe csütörtökön. Ez alka­lommal „Színházi képtelenségek“ cim alatt egy nevettető énekes bohózatot adtak több elsőrangú társulati tag részvételével. A for­dított szereposztás, a fejtetőre állított hely­zetek megnevettették a közönséget. A sze­replők mindnyájan jók voltak. Vidor, Hel­tai, Mátray, Déaes Ella, Hercegné pompás maszkot mutattak be. Kisebb szerepekben jók voltak Herceg, ifj, Bagi. Elég jó volt a rendezés is. (b.) HÍREK. Karcolatok. Immár kétségtelen, hqgy itt van a ta­vasz. Megjött a rügyfakasztó májusi nap­sugár, megérkeztek a legújabb női toalett különlegességek, elérkezett a délelőtti és alkonyati korzózás ideje. A meleget tartó szőrme-ruhák idejét-mult régiségek. A lenge tavaszi felöltők is nemsokára a karokra kerülnek. S a finom, világos selyem, vagy batizt blúzokon keresztültör egy szerve­zetölő, szervezetrontó divatcikk : a fűző. Igen a fűző. Egy csinos kis ördöDgős jó­szág, amely arra van hivatva, hogy 25-30- o/o-os melegben szinte a megfuladásig ösz- szeszoritsa a nő-nemű lény tüdőjét, hogy szinte ájulást előidéző hőségben össze­préselje a női testet, hogy megakad,ilyozza a szervezetben az egészséges, természetes [ fejlődést, hogy előidézze az emberiség leg­ádázabb pusztítóját, a tüdővészt. S mindez miért történik ? Hogy a női nem hiúsága, tetszenivágyása kielégít- tessék. Mert kétségtelen, hogy a nők nem a saját maguk mulattatására kínozzák tes­tüket, hanem a férfiak kedvéért. Azoknak akarnak tetszeni, akik közzül legalább 80°/o-a ádáz gyűlöletet érez e divathóbort s hiúság-eszköz iránt. Mikor az életet fenttartó egészségről van szó akkor megdől, akkor önmagától megkell dőlni minden más érvnek. Kicsi­nyes dolgokkal nem lehet törődni akkor, midőn saját magunkról van szó. A hiúsá­gunknak nem áldozhatjuk fel önmagunkat. De meg a szabályos, szép testnek nincs szüksége formára, amely csinossá alakítsa a női testet. A szép testtartásu nő önma­gát alacsonyitja le akkor, amidőn fűzővel szorítja össze különben is szép testét. Napjainkban az iskola padjai mellől kikerült, alig 14—15 éves serdülő leány testén már észrelehet venni a hiúság lám­pását: a fűzőt. S ez nem az ő hibájuk, hanem a szülők vétkes gondatlansága. Az anyák bűne. Mert halálosan vétkezik a tu­lajdon gyermeke iránt az az anya. aki be­hunyt szemmel nézi serdületlen leányának kínlódását, vétkes az a szülő, aki segédke­zik a saját gyermekének mielőbbi rombä- döntésén. Ne a szépséget, a csinosságot tartsa szem előtt az anya, hanem az egész­séget. Egy szép, egészséges testtartásu leány bizonyára hamarabb kap férjet, mint a fűzőtől elsatnyult, elcsenevészesedett, kezdő tüdőbajos leány. Ez nem frázis, ez életigazság. De az utódok ellen is vétkes mulasz­tást követ el a fűzőt hordó anya. Mert ma már annyira ment a füzőszenvedély, hogy még az anyaságot érző nő ís fűzőbe szo­rítja testét. Nem gondolva azzal, hogy mi­lyen vétket követ el egy ártatlan csemeté­vel szemben. Ezen az utókövetkezményeiben mér­hetetlen károkkal járó divathóborton vál­toztatni kell. Nevetségessé kell tenni a fű­zőt. Ez a férfiak kötelessége. Vagy fel kell világosítani a női nemet ez átkos szokás veszedelmes voltáról. S azok, akik odafönn a tüdövész okozta bacilusok kutatásán fá­radoznak, igen okosan tennék, ha a fűző elleni mozgalmat kezükbe vennék. Ez nem csak emberbaráti kötelesség, hanem nem­zeti létérdek. Olyan, mint az „egyke“ el­leni küzdelem. Sőt fontosabb annál, (b) — Eljegyzés. Bodnár Alajos szajoli tanító, városunk fia eljegyezte Elő Mici­két Sarródon. — Kőszegi-féle talajművelő gép bem utatása Batizon. A Szatmár- megyei Gazdasági Egyesület értesíti a gazdaközönséget, hogy a korszakot alkotó magyar találmánya Kőszegi-féle benzin motoros talajművelő gép műkö­désben leendő bemutatása céljából a m. kir. földművelésügyi ministerium intézkedése folytán Szatmármegyébe érkezett. A gép vármegyénkben, Batiz község határában Streicher Andor és Kovásznay Zsigmond birtokán lesz bemutatva. Csoportos kirándulás Batizra Kovásznay Zsigmond birtokán május hó 4-én csütörtökön lesz amikor is működésben, szakmagyarázat kíséreté­ben leäz a gép megtekinthető. Talál­kozás a helyszínén csütörtök délelőtt 9 órakor. — Áilami kedvezmény a keres. Olcsó a tavaszi-ságáról előnyösen ismert FISCHER ANTAL újdonságok. Vásárlási kötelezettség nélkül bemutatom. Selymek 38 krajcártól. Egyben felhívom a t. hölgykőzönség figyelmét a selyem . kelme- és csipke-áruháza SZATMÁR, a Pannónia mellett dús választékban megérkeztek pünkösdi maradék vásárra és az újonnan érkezett női blúzokra és :— ■v' ______PONGYOLÁKRA.

Next

/
Oldalképek
Tartalom