Szatmár, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1910-10-30 / 44. szám

2 okt. 30. SZATMÁR Munkásgimnáziumok. A kor, melyben élünk, tele van hibákkal, visszásságokkal. A társadalom korrumpált, mert felfogásai tévesek. Az elmúlt idők nagy imperatorát: a nyers erőt, egy másik épp oly kímé­letlen önkényesség váltotta fel : a pénz hatalom, melynek szolidaritása cseppet sem kevésbé szorítja a szegény embert, mint a régi földesur és a vele egy húrokat pengető, deresre fektető tábla- biró. Ez korbácscsal kínozta a testet, a mai zsarnok a lelket marcangolja és mellette még éheztet is. Csak egy dolgot sikerült derültebbé varázsolni, j a külszint. Mindaz, ami alája rejtőzik, : férges, szúette, romlott. S a hatalom | birtokosai éberen őrködnek, hogy a külső máz folytonos fénvesités mellett j a modern felfogásokban változás ne álljon be. Hirdessük csak egyre tovább, j hogy a humanizmus, a haladás korát éljük s nyilvánuljon is a haladás külö­nösen a technika terén, a valóban pe­dig haladjunk tovább azon az utón, hol az egyik rész mindig többet, egy élet alatt fel nem használható kincseket gyűjt, mig a másik, nagyobbik rész dideregve ébezik, s izomfeszitő mun­kájával gyarapítja amannak ratfinált élvezeteit. Közben jogában áliván, hogy igazságot követeljen, panasz­kodjék nyomorról, Ínségről, vernyá- kol jon —- iia úgy jogokén i Mikor a gyász év letelt, megtörtént ! az esküvő. Beköltöztek az ősi kúriába. A boldogságukat nem zavarta meg senki. Kiesei Kovács Menyhért megtalálta önmagát. Úgy élt mint ősei. Gondtalanul- boldogan. Bol­dogan várták az uj családtag megérkezését A boldogságot keserűség váltotta fel. Az uj csemete kihajtása az anya életébe j került. i A boldogtalan apát megtörte a szén- j védés. Meghasonlott önmagával. Lelkét meg- i törte a megpróbáltatás. Csupán a fájdal­mának élt, A kis csemete pusztulása csak növelte az apa fájdalmát. Szótlanul magába vonulva élt . . . Az érek teltek, Ricsai Kovács Meny­hért feje megderesedett. Elméje a sok fájda­lomtól elhomályosodott. Egy szanatóriumba j fejezte be életét. A nemesi kúriát pedig megrohanták a hitelezők. A ricsei Kovácsok ősi kúriája idegen kézre került. Az uj gazda lerom­boltatta a régi kastélyt s uj épületet emelt helyébe . . . Nyoma sincs a régi időknek. Csak a kastélyt övező évszázados fák regélnek még néha a legendás idők csodás eseményeiről . . . (Vége.) de fel ne döntse valahogy ezt a ren­det, mely oly szépen fest, de oly so­kat piszkit is. Egy fegyvere maradt csak a keze munkájából tengödőnek — a tudás. Ez a fegyver van hivatva arra, hogy döntő szerepet játszón a jövő harcaiban Mert a harc kikerülhetlen. Folyik már minden vonalon, de még nem érte el azt a hevességet, mely dűlőre fogja j vinni az élet nehéz problémáinak meg- j oldását. S téved, nagyon téved, aki azt hiszi, hogy a tömegben szunyadozó nyers erő, az erőszakosság révén győze- delem lesz elérhető. Erre csak a tudás hatalma alkalmas. A kincseket gyüt- tőkkel szemben csak a tudománygyüj- tők szállhatnak sikerrel síkra. Ezért örömmel vesszük, hogy egy olyan egyesület létesült, mely munkások részére gimnáziumot fog fentartani. Ez az eszme a demokrácia jelszavainak gyakorlati megvalósítását jelenti. A tudomány ezáltal az eddigi kiváltságosak tulajdonából köztulaj­donba megy át, valóságos kommunis- mussá válik. Egy uj korszak kezdeténél tartjuk a munkás gimnáziumokat, noha nem hiszszük, hogy eleinte képesek lesznek megfelelni hivatásuknak. Attól tartunk. 1 hogy ezek az uj iskolák, az úgy­nevezett munkás gimnáziumok tulsá- j gosun tudón lányosuk lösznek. Valószínű 1 ugyan, hogy a tanárok előadási módja I tekintettel a hallgatók még ki nem , fejlett értelmiségi fokára, népies lesz, ! de az előadandó anyag nem lesz meg- ! felelő. Bizonyos, hogy mindaz, amit a munkás a gimnáziumokban tanul j hasznára fog válni, ha egyébre nem, j hát iegalább műveltségének emelésére : lesz jó a tanulás, de nem bizonyos, hogy a tanultat a gyakorlati életben értékesítheti. Pedig a munkás gimná­ziumoknak ez kell, hogy cél ja legyen. Az, hogy a munkás általános művelt­séget sajátítson el, mindenesetre szép gondolat, diadala a demokráciának. Ám nekünk több kell. Olyan munkákok kellenek, kik közgazdaságunkat tudá­sukkal emelik, akik a gimnáziumban tanultakat nap-nap után a gyakorlati életben értékesíthetik. Sajnos, a mai iskola általában nem felel meg az élet következményeinek. Tulhalmozzák a fiatalságot olyan isme­retekkel, melyek kétségtelenül tágítják ugyan látókörét, de melyek túlnyomóan nagyobb részét az életben nem használ­hatja. A pedagógia e megrögzött irá­nyát nem szabad a munkásgimná­ziumokra átvinni. Szigorúan selejtezni kell ott a tananyagot, s mindent mel­lőzni, *ami nem alkalmas arra, hogy a munkás az előadási termen kívül értékesíthesse. A munkásgimnázium csak akkor fog fenkölt hivatásának megfelelni, ha kizárólag a gyakorlati élet számára dolgozik. \ Budapest népe az elmúlt vasár- I nap impozánsan foglalt állást a hus- uzsora ellen. — Tüntető körmeneten és népgyülésen százezer ember emelte fel szavát a kiuzsorázás ellen és kö­vetelte a nyomorúságos helyzet meg­szüntetését. Százezer ember vonult végig az i utcákon és ordította: le a husuzso­j rával. A másik százezer az ablakokból | duplázott reá: le a husuzsorával. Budapest népe már nem tudta 1 tovább tűrni a hús körül folyó ki- ; zsákmányolást. - Talpra állott. Nem egészen 2000 embernek, nagybirtokosnak érdekében áll, hogy vámokkal zárjanak el bennünket az olyan államoktól, honnan olcsóbb húst lehetne kapni. 2000 nagybirtokos telhetetlensége husinségbe kergette az országot és ezt millióknak kell meg- sinyfeni. Mert nemcsak Budapesten, de az egész országban érezzük a hus- uzsorát. A vidéken is napról-napra szökik a hús ára. Szökik a végtelenségig. Az egész ország népét érinti a mai áldatlan vámrendszer. Világos tehát, hogy a főváros mellett az egész országnak kezet kell fognia a kizsákmányolok ellen. A vidéknek is csatasorba kell áll­nia, népgyüiéseket kell tartani, tün- j tetni, ordítani addig, mig a törvény- hatóságok, a kormány magukévá nem teszik a szegény emberek ügyét. A milliók szava nem hangozha- tik el hiába. Le a husuzsorával! — Ettől a kiáltástól visszhangozzék az ország. Meg kell szüntetni a vámsorom­pókat, hogy olcsóbb húst kapjunk a külföldtől. Ne csak a mindenfelől kikergetett szerzetesek előtt nyissuk meg a so­rompókat. Követeljük a leölésre szánt álla­tok bebocsátását. Bs. Elvállal mindenné m ü $ papi munkák CSAPÓ LAJOS & Legfinomabb szövetekből ~ Részit ~ FÉRFI SZABÓ. polgári ruhákat pontos gyors elkészítését, iji (emelet.) SZATMÁR, Deák-tér 7 $ a legjutáayosabb árakban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom