Szatmár, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1910-10-09 / 41. szám
2 okt. 9. SZATMÁR A vértanuk napja. Elfojtott sóhajtás, titkon ejtett könny, gondolatok, melyeknek csak szárnyaik voltak, de némák, hangtalanok, ez volt a fönséges ünnep, mellyel emlékeztek. A sötét múlt reánehezedett a jelenre s a szemek előtt a kilenc bitófa, a testet ölő, apró ólom- ; golyók, mint megelevenedett, sötét : rémképek meredeztek, melyből csak a megdicsőültek fejei köré a képzelet fonta glória aranyos sugarai törtek elő. S a fénysugarak fénykévévé növekedtek, a fény ereje nagyobbodott s bevilágított a jövőbe. Az arany sugarak világosságot és melegséget árasztottak, melyben egyesült a múlt napjait, a dicsőült hősöket, a szabadság mártírjait megbecsülő magyar nemzet minden igaz gyermeke. Hatvanegy esztendős emléket őrzőnk és ápolunk ... A fojd, melyet tizenhárom hős vére áztatott, a szabadság mezejének termőföldjévé vált, , melynek párája, lehellete száll a Kárpátok övezte országban, ez éltet és emel föl. Az elfojtott sóhajtást az imádság, a valamikor csak szárnyaló gondolatokat, a dicsőséget hirdető előszó váltotta föl, nem sírunk titkon könnyeket — a könnyek ideje lejárt — a hősök emlékének szebben, méltóbban áldozunk, ha szellemükben folytatjuk a munkát a haza szabadságáért és nagyságáért. Minden esztendőben hitet teszünk. Október 6-ika az emlékezés napja, egy-egy újabb határkő, melynél a hősök emlékéből nagyobb erőt merítve, újabb bizodalommal haladunk, törünk az ő általuk kitűzött cél felé, ; melynek alapját a kilenc bitó és az apró, testet ölő ólomgolyók vetették meg. Városunk ez évben is a szokásos kegyelettel ünnepelte meg a vértanuk napját. — Reggel istentisztelet volt a különböző felekezeti templomokban, melyeken a még életben levő öreg honvédeink is részt vettek. — A ref. főgimnáziumban rendezett gyászünnepélyen Regéczy Sándor tanár tartott magas szárnyalásu beszédet. — A tanítás az összes iskolákban szünetelt. Fel avatási ünnep. Fényes ünnepség keretében, díszes közönség részvételével ment végbe okt. 4-én városunkban, a Tanítók házának, 126 tanító- gyerek otthonának felavatása, A felavatás előtt a gyűlés tagjai reggel 8 órakor a szatmári ref. templomban isteni tiszteletet hallgattak, majd 9 órakor részt- vettek a székesegyházban. Ő felsége névnapja alkalmából tartott ünnepi szent misén. A díszközgyűlés fél 11 órakor vette kezdetét a városháza tanácstermében impozáns nagy közönség részvételével. A gyűlést Kótay Lajos elnök nyitotta meg s küldöttség hívta meg a gyűlésbe Csaba Adorján főispánt, mint a kultuszminiszter képviselőjét s dr. Boromisza Tibor megyés püspököt. Az ünnepséget a tanitóképzők növendékei által előadott Hymnus vezette be, majd Kótay Lajos egyesületi elnök magas- szárnyalásu megnyitó beszédet tartott. Az elnök beszéde után Rozsos István igazgató árvaalap létesítése iránti indítványát, sége bűnét, bizton elkergeti őt. Eh. mit ! Hát menni fog. Ha a csoda megtörténik magával viszi a gyermeket, ha pedig nem, úgy j is mindegy. Valami hirtelen ösztökélni kezdte j valami magasabb sugalat. Igen . . . vallani j fog, vallania kell, hogy a csoda megtörténjék . . . Egy benső hang súgta ezt neki ... A gyermek hörögni kezdett és az anya felugrott. — Labro! — szólt és ugyanakkor előre ment és térdrehullott a férje előtt. Labro mozdulatlanul, sötét tekintettel nézett reá. És az asszony vallani kezdett. Elmondta, hogy férje távollétében egy vadász járt nála . . . gyakrabban visszatért és . . . De férje hallgatása, mozdulatlansága megdermesztette, elhallgatott. Felpillantva férjéhez, annak csak ajkait látta és úgy tetszet előtte, azok nem haragot, de mintha valami vad örömöt fejeznének ki, mintha mosolyognának ... A csend tűrhetetlen volt előtte. És újra beszélni kezdett, mohón, lázasan, majd vádolta, majd mentegette magát nagy magányával, szomorúságával, de mivel férje még mindig nem szólt, újra elhallgatott és kezeibe rejtve arcát, dadogta 1 végre: — Nem tudom már . . . Nem tudom többé . . . Könyörülj rajtam ! — Tovább . . . végezd be ! — szólt Labro. És az asszony bevégezte: — Pierre ... a gyermek ... A gyermek . . . csupán az enyém! A fejét lehajtva, az arcát a kezeibe rejtve várta a szegény nő, hogy a büntetés és a csoda, mint a villámcsapás, egyszerre 'megnyilatkozzék és Labro hangja tényleg menydörgésként csapott le reá : — Haszontalan ! — kiáltotta. — Én tudtam ezt! És égő arccal a nő felé hajolva, vadul ismételte : — Tudtam! Azért kell meghalnia ! Tudtam ! Megmérgeztem őt! És Labro kiegyenesedve, vadul, diadalmasan nézte, mint vánszorog az anya a bölcsőhöz és esik össze ájultan gyermeke holtteste mellett. J- R. mely szerint egy szatmárvármegyei tanító árva díjtalanul felvétessék az internátusba, egyhangúlag elfogadták, A „Tanítók háza“ létesítésének történetét Neubauer Elemér igazgató ismertette. Dicsérettel emlékezik arról a nemes áldozatkészségről, melyet a létesítés ügyében a szatmári tanítóság s a vármegye tanítótestülete hozott. A gyűjtésekből közel 20.000 korona folyt be. A város hagyományos nagylelkűségét, mely közgyűlésén Csomay Imre nemrég elhunyt bizottsági tag indítványára a a házíelek megvásárlására 25.000 koronát szavazott meg. A Széchényi társulat 600 kor. évi szubvenciót nyújtott. A kultuszminisztériumból dr. F&lussy Árpád volt főispán évi 2000 kor. segélyt eszközölt ki, A vármegyei törvényhatóság 1000 koronát engedélyezett a Tanítók háza fölsegitésére s az alispán körlevélben szólította fel a községeket szép sikerű adakozásra. Dr. Kelemen Samu nagy lendülettel vitte előre az építkezés ügyét, midőn a Szatmári kereskedelmi s iparbanknál 160.000 korona kölcsönnek folyó számlára való engedélyezését eszközölte ki A Tanítók házát mint építő bizottsági elnök Bodnár György kir. tanfelügyelő adta át rövid beszéd kíséretében. Egyesületi aleínöknek Székely Árpád nagybányai állami elemi isk. igazgató választatott meg, A jövő gyűlés helyéül Nagybányát jelölték ki. Vladár Ferenc köri elnök indítványára tizenegy disz-, illetve tiszteletbeli tagot választottak. A közgyűlés befejeztével az ünneplő közönség a Tanítói internátus helyiségeit tekintette meg, majd a vármegyei tanitónők által rendezett kézi munka kiállítást Csaba Adorján főispán nyitotta meg. Délben bankett volt, melyen mintegy 220 an voltak jelen s számos pohárköszöntő hangzott el, Este a színházban hangverseny volt amelyet nagyszámú és fényes közönség hallgatott végig. Hankisz Blanka szépen szavalta Mátray Lajos tanár eszmedus alkalmi prológusát. Majd a tél tündére cimü csinos szinmüvecs- két adták elő a tanitónőképezdei növendékek általános tetszés mellett. A hangverseny második részét Hermann László zenedei igazgató hegedű- és Bendi- ner Nándor oki. zenetanár zongorajátéka képezte. — Hermann László tetszést keltett finom játékával: a hatalmas művészetéért méltán csodált Bendiner mester pedig ismét lázba ejtette a lelkes közönséget. Hangverseny után a Társaskörben volt kedélyes tánc vigalom. Városi közgyűlés. A városi törvényhatósági bizottság hétfőn délután két közgyűlést tartott, egy rendest és egy rendkívülit. A rendkívüli közgyűlést, amelyre több ingatlanvétel volt kitűzve, megE1 vállal mindennemű^ CSAPÓ LAJOS ^Legfinomabb szövetekből papi munkák FÉRFI SZABÓ. készít polgári ruhákat pontos gyors elkészítését, ifi (emelet.) SZATMAK, Deák-tér 7 * a legjutányosabb árakban.
