Szatmár, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1910-05-29 / 22. szám
XXXVI. évfolyam ________ 22-ik szám. FÜ GGETLENSÉGI ÉS 48-AS HETI LAP. ELŐFIZETÉSI ÁS : Helyben : Vidéken : Egész évre 4 kor. Egész évre 6 kor. Egyes szám ára 10 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: DUSZIK LAJOS. Szerkesztőség :Vörösmarty-u. 16. szám. Kiadóhivatal : Deák-tér 3. szám. Mindenn n ű dijsk a kiadóhivatalban fizetőn dőli. Megjelenik minden vasárnap. Gazdasági szervezkedés a politikában. Gazdasági viszonyainknak épen most tulajdonitunk kiváló fontosságot, mivel minden téren nagy átalakulások vannak készülőben s ezen társadalmi átalakulások jelentőségteljes fordulatot l visznek be gazdasági életükbe. Társadalmi és gazdaság politikai ! szempontokból kell helyzetünket bi rálni, mert hisz ez a két szempont adja egy ország képét, szorosan ősz- szefüggő szempontok ezek. Az az állam lehet gazdaságilag j edzett, melynek társadalma okos, értelmes embereket nevel és viszont minél erősebben lüktető gazdasági élet uralja az országot, annál köny- nyebben nevelhet társadalmat is. Önként vetődik fel tehát a kérdés, vájjon melyek a társadalmi és | melyek a gazdasági élet alapfeltételei? j Elsősorban a békés nyugalom. A lehetetlen megvalósításáról való lemondás, mely helyreállítja a megzavart békét. A nemzeteknek épugy kell | tudniok lemondani, mint egyeseknek. Európa rendje, egyensúlya, békéje, csaknem minden nép nyugalma és boldogsága lemondáson is alapul. Aki e fogalmat kirekeszti a népek kodexéHalken beszélsz... Halkan beszélsz ; beteg vagy, nagy beteg; j Arcod halvány, szemedben köny rezeg; Bús sóhaj kél és száll el ajkadon . . . Én némán állok s fájón hallgatom. Hol van a dal, csapongó hangulat ? Hol van a kedv, mely nékem üdvöt ad ? Eltűnt végkép ?... oh, az még nem lehet 1 Oszlik az éj, — derül még reggeled. A jó Isten, ki ott fent tündököl, Ki létünk baját bölcsen fogja fölt Meggyógyít majd,... légy csak türelmesen, Szenvedő arcú, drága kedvesem ! Szalmár. sasi Nagy Lajos. Fegy^ncz. Kint ödöngtem a váróteremben s néztem a hullámzó ember tömeget. Vegyes összevisszaságban, mint méhraj nyüzsgött a bői, az tönkreteszi a békés megtérést épugy, mint I. Napoleon, aki a lehetetlent akarta ignorálni s a szótárból kitörölni. Waterloo megtanította e szóra, megtanította rá, hogy hiábavaló annak a lángesze és óriás ereje, a ki a lehetetlent akarja. A nyugodt és biztos fejlődés előfeltétele épen a gazdasági téren működő produktiv erők munkájában keresendő. Az európai államok teendője magas vámok által elsáncoítatni magukat a védelem szempontjából, a támadási irányzat magasabb organizációt, tudást és ténykedést, mindenekelőtt azonban kölcsönös megértést, állami egységet követel. És épen állami létünk alapja van megrendülve ! Hol van . ez az aL p ? És mely eszközök tehetik lehetővé annak a j Nekünk higgadtan kell vizsgálnunk, | birjuk-e egymagunkban a megoldásra váró keleti kérdéseket dűlőre vinni ? Az áldatlan politikai viszonyok, a folytonos bizonytalanság az osztrákokkal kiélesedett harcok, mindmegannyi okozói gazdasági viszonyainak kedvezőtlen alakulásának. A kereskedelem, ipar, közlekedés és pénzügy terén oly í sok a tennivaló, hogy kizárólag a hosszú válságok és igy a parlament : munkaképtelenségét okozhatjuk a mulasztásokért. A mutatkozó törekvéseket meg kell valósítani. A gyakorlat embereit hely illeti meg a parlamentben, mert azok képviselik a dolgozó Magyar- ■ országot ! Reformok kellenek! Kereskedelem, ipar, közlekedés és ennek nyomában iskolázott, egészséges sok-sok munkás ! kiépítését ? Állami létünk alapját a 67-cs kiegyezés építette ki s ennek az volt a célja, hogy kapcsolatunkat Ausztriával oly alakba öntse, hogy ezzel együtt nagyhatalom lehessünk. Nemzetek, melyeknek száma és egysége egymaga elegendő existenciájuk biztosítására, megengedhetik maguknak azt a fényűzést, hogy ábrándok után fussanak, sok ember. Némelyiknek szinte arczárói le- j hét leolvasni a megelégedettségét, az örömet, hogy utazhat. Mások — nyilván ügynökök, í kereskedők — közömbösen veszik s unat- j kozva várják a gép megérkezését. A vagyonosabbak, az étterem kellemes ) helyiségében töltik el a várakozásra szánt időt, mig a szegényebbek szorongva tekintgetnek a pálya felé. Ugyanígy azok, { akiknek valami hozzátartozója érkezik. Fél hét volt, a várótermek tömve voltak, utasok s utasokra váró emberekkel. A terem egyik sarkában egy öreges, 50. év körüli embert pillatottam meg. Most szabadult ki a fogházból, ahol valami bicskázás miatt ült hat hónapig Valámi haragossával intézte el a maga módja szerint az ügyet. Most aztán, hogy kitöltötte a büntetését, megy haza a családjához a faluba. Mikor meglátott hozzám sietett. Ismert, mikor még konyhás volt s takarította az irodát. Egy kis szivar vég után érdeklődött, Választások a megyében. Csengerben Luby Béla Justh párti és Szuhánvi Ferenc munkapárti állanak szemben egymással. — Az előjelekből ítélve Luby fog győztesen kikerülni a választási harcból. — Fehér- gyarmaton Justh párti Luby Géza óriási szótöbbséggel fog győzni a Kossuth párti Jármy Béla fölött. — melyet a foghzában dohány helyett fogyasztva megszokot akár a cukrot. Megkérdezte, mikor érkezik a vonat, majd engedelmet kért, hogy a vonat érkezéséig mellettem maradhasson. Majd szapora bőbeszéddel beszélni kezdett az ő falujáról, családjáról, az életéiről stb. Hagytam beszélni, tudtam, hogy jól esik a sok hallgatás után, ha kibeszélheti, kipanaszkodhatja magát. És ez láthatólag jól esett neki. Mikor félbe hagyta, megkérdeztem tőlle. — Ha most haza megyen a falujába, a családjához, nem fél e az emberek gúnyos megvetésétől, szánakozó mosolyától. Nem fél e hogy kerülni, gyűlölni fogják, mint börtönt viselt embert. Csodálatos nyugalommal, bizton felelt. Nem fiatal ur. Mi [felénk nem gyűlölik, de megbecsülik a világlátott embert, — Hát a családja mit csinált addig, amig maga, a kenyérkereső távol volt a háztól. ? Sohse tessen azt félteni, nein halt az
