Szatmár, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1910-05-22 / 21. szám
2 S Z A T M Á R május 22 T. Polgártársaim ! Két nagy kérdés az. amely a politikának előterében áll: az önálló banknak es az általános választói jognak a kérdése. (Zajos éijenzés.) De mindakettő csak előre tolt haladása az eszmék ama nagy harcának. Éppen ezért a banknak a kérdését nem lehet kiszakitottan tárgyalni az azt környező és vele kapcsolatos kérdéseknek komplekszumából. Aki Magyarországnak közgazdasági viszonyait figyelemmel kiséri, tisztában van azzal, hogy ennek az országnak jólétét csak akkor teremthetjük meg, legszörnyübb betegségét, azt az irtózatos vérvesztést, amelyben az évtizedek óta való kivándorlás folytán szenved, csak úgy állíthatjuk meg, ha itt minél több munka alkalmat teremtünk, (Úgy van! Úgy van !) Munka-alkalmakat csak akkor teremthetünk, ha az ország egyoldalúan mezőgazdasági államból, biztos következetességgel fejlődik át ipari állammá. (Úgy van 1) ipari államot csak akkor teremthetünk, ha kezdődő «s fejlődő iparunkat védővámokkal tudjuk megoltalmazni, (Helyeslés.) Védővámokat csak akkor van módunkban alkalmazni, ha megteremthetjük az önálló vámterületet. Önálló vámterületet sohasem fogunk létesíteni, ha most, amikor erre alkalom nyílik, meg nem teremthetjük annak előfeltételét, az amannál sokkal könnyebben megvalósítható intézményt, hitelügyünknek önállósítását. (Zajos helyeslés.) Fölötte siralmas, t. polgártársaim, a munkapártnak álláspontja a bankkérdéssel szemben Önök mindannyian tudják, hogy még csak kevés idővel ezelőtt Magyar- országon mindenki elsőrendű követelménynek vallotta az önálló banknak megteremtését. Maga a koalíció is föliratában, amelyet őfelségéhez a királyhoz intézett, az önálló hitelügynek álláspontjára helyezkedett, igaz, hogy megfelelő előkészületekkel és megfelelő feltételek mellett. Ámde négy esztennő állott rendelkezésünkre, hogy_a megfelelő előkészti leteket megtegyük. Es megfelelő előfeltételek alatt soha senki mást nem értett és nem énhetetett mint azt, hogy az önálló bankot ne akarják olyan időben is megteremteni, amikor netán külpolitikai bonyodalmak vannak, amikor háborús a szem határ, vagy amikor különös kivételesen kedvezőtlen viszonyok uralkodnak a pénzpiacon. (Úgy van !) T. polgártársaim. Az önnálló banknak káros hatását abban látja gr. Tisza István, hogy az önálló bank folytán a kamatláb az országban drágulni fog és ehhez a kijelentéséhez azt is hozzá fűzi, hogy az ő nagy sajnálatára ezt az ő állítását még senki meg nem cáfolta. T. barátaim, ez sokkal kevesbbe állítás, mintsem jövendő mondás. Akkor, ha gr. Tisza István ennek a meggyőződé;ének- okait is kifejtette, ha bizonyítékait is elénk állitotta volna, lehetne cáfolatról szó, de igy pusztán oda vetve, ez még csak nem is állítás, hanem föltevés, amelyben cs:!k az hihet, akit a Tisza István igazaiba vetett vak hit vezet. (Élénk helyeslés.) Nincs semmi okunk annak a föltevésére, hogy Magyarországon karnatdrágulás állana be arra az esetre, ha az önálló jegybankot szolid alapokon létesítjük, ha ahhoz hatalmas összeköttetésű külföldi nagy pénzcsoportot is meg tudunk nyerni, amint hogy ily jó üzlethez azt bizton megnyerhetjük. Különben t. polgártársaim, nem gr. Tisza István volt az első, aki a kamatdrágaságnak ezt a jelszavát a közvéleménybe dobta. Akkor, amidőn az önálló magyar bank megteremtéséről volt szó, egy bécsi előkelő lap a „Neue Freie Presse“ volt az, amely nyomban félreverte a harangokat s nagy konga- tással zúgta azt Magyarország felé. „Mit akarsz te szerencsétlen állam ?! Ha az önálló ; bankot létesítitek, drága lesz majd nálatok ; a kamatláb ?“ Mindnyájan tudjuk t. polgártársaim, hogy Ausztria Magyarországnak hitelezője ; sőt különösebb túlzás nélkül mondhatjuk, szinte kizárólagos hitelezője. Hát én uraim még ] sohasem láttam olyan hitelezőt sem eleve- i nen, sem holtan, sem sülve, sem főzve, sem j spirituszban, sem kitömve, aki kétségbe- ( esetten rohant volna az adósához és azt jajgatta volna neki, „képzeld, nagy baj van, a kamatláb emelkedni fog és te ezentúl 2 j százalékkal több kamatot fogsz fizetni ne- I kém, mint eddig. (Derültség, tetszés) Mindenki előtt nyilvánvaló hát, hogy a ; bankkérdésnek magyar csizmája nem az osztrákoknak kamatláb tyúkszemét szorítja, í hanem egyéb tyúkszemeket. (Derültség, úgy j van, úgy van !) T. Polgártársaim ! A második nagy kér- 1 dés, amely ezúttal Magyarországnak közéle- | tét foglalkoztatja, az általános választói I jognak a kérdésé. (Éijenzés.) Ez a kérdés I semmi összefüggésben sincs a bankkérdés- : sei, de összefüggésben van Magyarország j gazdasági jólétének és egész fejlődésének kérdésével. A gazdasági fejlődéssel való kapcsolatot abban találjuk meg, hogy azoknak az embereknek figyelme akiket az élet súlyos gondja zaklat, mindig inkább fog a | gazdasági kérdések felé terelődni, mint azoké, akik boldog jólétben élve, az átalakulást es fejlődést nem tartják annyira szükségesnek. De összefüggésben van ez Magyarország gazdasági függetlenségének és egész alkotmányos életének küzdelmével is. Mert csak akkor, ha ehhez a küzdelemhez milliók és milliók erejét tudjuk megnyerni és összesi- | teni, számítunk a küzdelemnek sikerére is. I De amikor nálunk még mindig a társadalom- | nak csak bizonyos osztályai azok, amelyek j a parlamentet megalkotják, akkor a népnek i széles rétegei azzal a bizalmatlansággal ; néznek a törvényhozás felé. hogy annak í munkája nem egyéb, mint az azt megalkotó ! társadalmi osztályok gazdasági érdekeinek ' az ápolása s nem a népé. Az a nép, amely | az alkotmányból ki van zárva nem lellce- í sedhetik azért az alkotmányért, amely nem ! az öve, amely ő tőle idegen ; nem féltheti annak az épségét, nem mehet érette harcba és igy történik az hogy amikor iegkéíségbe- ■ esettebb küzdelmeinket vívjuk, a nép legszélesebb rétegei érthető közönynyel idegenül nézik ezt a harcot s készséggel adják i oda magukat olyan áramlatnak, amely nekik í jogot és jólétet ígér, mitsem törődve ennek az árával. Nincs más orvosság, mint az ál- ; talános választói jog megalkotása. Nem lehet ezt tovább elodázni, hacsak azt nem akarjuk, hogy- Ausztria egyesített erejűvel , szentben mi állandóan széthúzó erőkkel i menjünk harcba. Kot jelszót hangoztatnak az általános és egyenlő választói jog ellen. Az mondják, hogy elvesz az intelligenciának vezető sze- 1 repe és féltenünk kell az államnak magyar j jellegét. Ismét gr. Tisza Istvánt idézem és arra kérem önöket, t. polgártársaim „ne ijedjenek meg egy frázistól.“ Mert az a ko- mórnak látssó intelem nem egyéb, mint í frázis. Ha önök, t. polgártársaim, szétnéznek ! a külföldi államokban, amelyekre annyiszor történik most utalás, akkor lehetetlen, hogy bizonyos mosolygással ne hallgassák azokat az aggodalmakat, hogy az általános választói ! jog csak a demagóia számára nyit utat. | Szegény Németország, szegény Franciaország, szegény Anglia, amely háromszori re- I formjával most már eljutott az általános j választói joghoz s szegény Északamerikai ; Egyesült Államok, a sülyedésnek minő ké- ; pét nyújtják ! Hiszen mindannyiuknak mél- | tóztatik tudni, hogy évenkint száz és_ száz- I ezrekre rúg azoknak a száma, akik Északi amerikából kivándorolnak Magyarországba ... | Vagy talán megfordítva történik a dolog, de I erről gr. Tisza és hívei megfeledkeztek. — t (Hosszas derültség, tetszés és taps.) Ezek az áliitólag sülyedő országok a civilizáció élén állnak, vezetnek, a világversenyben nagyok, gazdagok és müveitek, hatalmasok ! Hogy az intelligenciának vezető szere- I pét biztosítsuk és hogy ennek az államnak magyar jellegéi megóvjuk, semmi egyebet I nem kell tennünk, minthogy szélesbiteni és i gyarapítani kell a városok képviselőküldésé- | nek a jogát. A statisztika adatai mutatják, ! hogy inig a faluk lakosságának 48 száza- I iéka nemzetiségi, addig a városokban 70 j százalék a magyar elem. Ha Nagyvárad, ha ; Arad városa a maga 50 —60 ezer lakossával nem egy képviselőt fog küldeni, hanem har- j mat; ha Szatmár-Németi városa kát képei- 1 selőt küldhet; ha Nagykároly, Nagybánya városok önálló képviselő küldési joggal ru- j háztatnak fel; ha ezzel szemben a falusi kerületeket nagyobb területekre terjesztjük ' ki: a legcsekélyebb aggodalom sem lehet az iránt, hogy együttesen és igazságosan oldjuk .lieg az igazi intelligencia vezető ! szerepének,és a magyarság erejének a biz- : tositását. (Elénk helyeslés.) Nincs szükség semmiféle mesterkélt pluralitásra, amely csak : arra vezet, hogy elidegenedést szül, mert I amikor látja valaki, hogy a neki megadott joggal szemben másnak kétszeres, sőt háromszoros jogot adnak, akkor igazán haj- ! landó arra, hogy a politikát „úri huncutságának tekintse, amely azt, amit az egyik kezével ad, a másik kezével visszaveszi. (Zajos helyeslés, ellenzés és taps.) Nincs szükség a cenzusnak a fenntartására sem, mert hiszen a magas cenzus kirekeszti az értelmes választók millióit, egy alacsony cenzus pedig semmiféle biztosítékot, többé I nem nyújt. (Úgy van !) Ellenben az, aki figyelemmel kiséri a mai választások rendszerét lehetetlen, hogy I arra a meggyőződésre ne jusson, hogy a i választások tisztaságát es becsületességét ; csak egy módon óvhatjuk meg : ha titkossá tesszük a választást, (Élénk helyeslés.) Ie- I galább is a városokban. Nem azért csak a I városokban, mintha nem volna az elvileg | helyes a falvakban is. de mert aggodalmak lehetnek az iránt, hogy a titkosságnak bár- ; milyen tökéletes rendszere mellett is, a fal- j vak , kevésbbé értelmes lakosságánál a sza- ! vazó lapokkal való szavazás mellett a visz- | szélesek lehetősége könnyűvé válik. Rettenetes a mai választásoknak képe, j Amikor látjuk, hogy ezeknél a választásoknál minő szerepet játszik a hivatali erőszak, j amikor látjuk, hogy a legaljasabb kerítő : a | pénz. miként ejti hatalmába a lelkeket; akkor 1 lehetetlen, hogy minden becsületes ember lelkében föl ne támadjon a vágyódás egy tisztább, igazabb és becsületesebb választói jog iránt. (Élénk éljenzés és taps.) Nézzék meg önök, t. polgártársaim, mint alakulnak i mindenfelé szövetkezetek a kölcsönösség ] alapján, 20—30 emberből álló bandák egy I csoport-vezetővel, aki drágábbra szabja a i maga árát, valamivel alacsonyabbra az eladó leikeket, és ezek az emberek aztán | pénzért kínálják a maguk meggyőződését. Ezekből, ezek alapján alakuljon Ki Magyarországnak törvényhozása ?! (Fölkiáltások : Szégyen I Gyalázat!) Ha ezek után t. polgártársaim, azt nézem, miben áll hát a munkapártnak eddigi működése és pozitív programmja, akkor a í következőket látom : A munkapárt hirdette, hogy helyre kell állítani az egyetértést a király és nemzet között. És ezt hirdetvén gr. Tisza István és tábora oda áll a király j és a nemzet közzé s mikor a jogokért szó m i jazó népnek a király megadni Ígéri a válasz Elvállal mindennemfijt £$APÓ LAJOS tor papi fiiunki í Légiinomabb szövetekből k e- @ *, i ti FÉRFI SZABÓ. polgári ruhákat pontos gyors d feszítését. $ (emelet.) SZATMÁR, De4k-tór 7 i a legjutányos&bb árakban'.-
