Szatmár, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1910-01-01 / 1. szám

2 január 1. hatjuk rá: „Requiescat in pace!“ Megmaradt a leverő aggodalom, a kínzó bizonytalanság; mi miatt a biztató remény helyett csak szivszo- rongással nézhetünk a borús jövőbe, hogy minő kimenetele lesz ennek ? Vájjon nem dönti-e teljesen halomra > minden reményünket ? Vájjon nem dulja-e fel áldásos nyugalmunkat —- mire pedig égető szükségünk volna, hogy a múltban szenvedett csorbáin­kat kiköszörülhessük ? Szóval olyan zsák utcába jutot­tunk, a melyből való szerencsés ki­menekülésünk nagyon kétes. És ha esetleg szerencsésen menekülhetünk ki, erre aztán elmondhatjuk, hogy ez igazán csudák csodája ! És hogy ez megtörténhessék, min­den jóravaló igaz magyar honpolgár­nak szent kötelessége érte nemcsak imádkozni; de tehetségéhez képest minden lehetőt elkövetnie. S ha valaha kívánhattuk, hogy: „Adjon Isten boldog uj esztendőt!“ most igazán jkivánhatjuk ; mert bár sok nehéz járású idő viszontagságai­val küzdöttünk meg vállalkozó sze­rencsével, — a mostani állapotunk a nehezebbek közé tartozik. — Azért méltán kívánhatjuk, hogy a hazafiak jóakarata, bölcsessége, egyetértve a legfelsőbb világi hatalommal szeren­csésen vezesse ki e sokat sajtolt nem­zetet a súlyos válságból ! Igazán olyan helyzetben vagyunk, hogy ez alkalommal, szinte gúnynak vehetjük a boldog uj év kívánását, de azért ne essünk kétségbe, tartsuk inom kisasszony. Ez való ilyen vagyonba, j — Én meg édes apáin, kinéző m a \ Botár Juiist, itt lakik a szomszédunkban, becsületes gazda ember az apja, úsztes- séges, jó erkölgsü a leány, ez való én hozzám. — Az a paraszt, az a koldus, az nem jön az Erős Ádá® portájára még holtom után sem. Érted. — Akkor más sem, édes apám. — Vagy az. akit én akarok vagy te is mehetsz. Hát akkor — elmegyek édes apám. * Erős Mózes elhagyta az édes apai há­zat, elvette Botár Juiist akit ő hűséges tiszta szerelemmel szeretett és kerestek maguknak egy kis tanyát, valahol a har­madik faluban. Erős Mózesnek erős volt a két karja is, meg az akarata ist, éltek ne­héz munkával de tisztességesen és csendes megelégedésben. Elvállal minden n e m ii & pr papi munkák pontos gyors elkészítését $ S Z A T M Á R meg bizalmunkat, a jobb jövő remé­nyébe vetett hitünket; mert a kétségbe esés nem segít, csak ront: míg a jobb jövő reményébe vetett hit felemel, s megerősít az igazi munkára, minek üdvös eredményének okvetlenül el kell jönnie. ilyen erős meggyőződéssel kívá­nunk boldog uj évet! F. Gy. Bankkartel. A „Magyar Pénzügy“ egyik kö­zelebbi számában az újonnan alakult és január 1-én működését már még­is kezdő „Építő Szövetkezet“ agilis ügyvezetője, nyilt kérdésnek adja tel a helybeli pénzintézetek ama kenye­rét féltő, -— vagy legalább is annak látszó cselekedetét, bogy a már más­fél év óta fennálló bankkartelt, — az uj szövetkezet megalakulását letö­rendő — megújította és megalakította a pénzintézetek kartellszövetkezetét. Célja ezen kartellszövetkezetnek meg­akadályozni városunkban uj pénzinté­zet. vagy hasonnemü szövetkezet ala­kítását. — Nem kevesebb, mint kilenc, — biztos 'existenciával biró, részvény- társasági alapon szervezett pénzintézet fogott össze és indított harcot, — irtó harcot egy kis csoport ellen, mely ugyanazon jogoknál fogva akart részt venni a kereskedelmi világban, me­lyeket a kartellszövetkezetek tagjai sem foglalhatnak le kizárólag a saját számukra. A szabad ipar, a szabad verseny senkinek sem kizárólagos kiváltsága, ehhez mindenkinek egyforma joga van, és aki valakinek ehhez való jo­gát olyan akadályokkal akarja nehe­zíteni, mint ezt a helybeli pénzintéze­tek tették, — az bizony nem sokat kérkedhetik a kereskedői tisztességgel. Mert hátározottan ellenkezik a keres­kedői tisztességgel, ellenkezik a sza­bad verseny elvével a kartellszövetke­zet ama határozata, mely kimondja, hogy az uj szövetkezettel semminemű összeköttetésbe nem lép, az alakulás­ban résztvetíeknek, igazgatósági és felügyelő bizottsági tagjainak személy­hitelt nem adnak, — sőt a jelenle­gieket azonnal felmondják, — legyen azon érdekeltség akár elfogadói, kibo­csátói, vagy forgatói. Igazán az oroszlán és az egér harc jut eszünkbe, látva ezt a nagy buzgalmat, amivel a kartellszövetkezet neki indult az építő szövetkezet meg­alakulásának letörésére. Nem volna okunk a kartellszövet- kezeí határozatát bírálat tárgyává tenni, ha tudnánk, hogy nem a saját zsebeiket féltik, hanem a kö­zönségét. — Tudva azonban, hogy csak a saját érdekeiket féltik, a konkurenciát akarják megakadályozni, vagy még annak lehetőségét is ki­zárni ; ismerve a kartellnek a közön­ségre való káros voltát, továbbá a legjobban kartelező intézetek annak időbeni alakulásának körülményeit: azt határozottan elitéljük. Elitélnők különben a kartellt ak­kor is, ha az uj szövetkezet bevoná­sával alakult volna is meg, mert mi egyáltalán nem állhatunk olyan intéz­Erős Ádám Dem birt a haragjával, megállj te, kutya fajzati Ha te így akarod, hát h-ayea igy. Meghaltál. Nekem meg. Puaktum. Aztán óüriiu látogatott be a városba. Addig járogatott, mig talált ott magának egy uriféle dámát. Van ott olyan elég, nem tudni kicsodák, micsodák. Egy ilyen uriféle dámát talált magának Erős Ádám és el­vette hitves feleségül. Haza hozta a portá­jára, de előbb neki móringolt a fele vagyo­nát. Megvette a szép madarat jó pénzért. Ettől kezdve ur lett Erős Ádám, úri ruhás emberek rajostói odakaptak a házá­hoz, alfélé semmitévök, akik szeretnek enni, inni — ha van hol. Nekih otthon nem igen van. Heje huja tanyája lett az Erős Ádám portája, mert hát Erős Ádámból ur lett. urat csinált belőle a felesége. Vitték esztendőről-esztendőre a hirt falu­beli emberek Erős Mózesnek az ö csendes kis tanyájára, hogy az édes apja veszni indult. A tenger lábas jószág már elmet, a fele vagyon az asszonyé, a másik felin ma­holnap megütik a dobot. Ne hagyja, mert nem fog maradni az apjáról egy járom­szeg se. Erős Mózes mindig csak azt mondta erre a beszédre: — Ha elherdálja, a magáét herdálja, én megélek a magam emberségéből. * . . . Hullott a falevél. Beszorult a mun­kás ember a házba Erős Mózes is bent ül­dögélt. A felesége a tűzhely körül forgoló­dott a vacsorával, ő meg a csemetéivel ját­szadozott. Kettő van. A fiúcska már betüz- get az abc-ből, a leányka még csak most gagyog. Alkonyra hajlik az idő, amikor bé- nyit a szobába valaki. Megroskadt, viseltes ember, keserő hangon szóit: — Egy koldus ember vagyok. Itt kezd­tem meg a kéregetést, aztán — megyek tovább. Erős Mózes odanézett, meg a felesége is, aztán odamentek a megroskadt, kopott CSAPÓ LAJOS $Legfinomabb szövetekből ; " _______l£ é 8 Z 1 t ’ (emel et.) FÉRFI SZABÓ. SZATMAR, Deák-tér 7 * &tr polgári ruhákat a íegjutányosabb árakba«.

Next

/
Oldalképek
Tartalom