Szatmár, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1909-11-21 / 47. szám
XXXV. évfolyam, Szatmár 1909. nov. 21. FÜGGETLENSEGrI ÉS 48-AS HETI LAP. ELŐFIZETÉSI .Alj. ; Helyben : Vidéken : v Egész évre 4 kor. Egész évre 6 kor. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. VERÉCZY ERNŐ. Egyes szám ára 10 fillér. i j A kivándorlás kérdéséhez (V) Szomorú jelenséget észlelhetünk statisztikai kimutatásunkban. Szomorú jelenség s következményeiben óriási horderejű az Amerikába kivándorlók számának tetemes és folytonos emelkedése. Hetenként 1000 és 1000- en adják vagy zálogosítják el családi birtokuknak utolsó maradványát azért, hogy az oly sok reménnyel kecsegtető amerikai utazást megvalósítsák. Ezeren és ezeren veszik kezükbe a vándorbotot akasztják vállukra a bizonytalanság tarisznyáját, hajóba szállnak eltelve azzal a reménnyel, hogy másképp lesz az újvilágban. Pedig dehogy van másképp, Az a korszak, mikor Amerikába kevés volt a munkás s sok a munka tehát nagy volt a kínálat s kicsi a kereslet s igy a munkás amellett, hogy keresetet biztosan kapott, nem remélt s az ó világban kapottnál jóval nagyobb munkabért kapott, letűnt, az újvilágot el- özönlötték a világ minden részéről beözönlő idegen elemek, most már úgy állunk, hogy a kereslet nagyobb mint a kínálat, a mi természetesen a munkabér tetemes leszállítását vonja maga után. E mellett most már megtörténik gyakran az is, hogy a szegény kisgazda pénzzé tevén mindent, kivándorol, ott munkát nem kap, s elpocsékolván mindenét s leghihetetlenebb, ithol általa is lenézett foglalkozáshoz kezd, hogy annyit tudjon legalább keresni, hogy haza jöhessen s még egyszer megláthassa azt a földet, melyen született, a házat melyben ringatták, s amely azóta ki tudja hányadik kezén van. Nem akarom én ezzel mondani, hogy Amerikában a munkás nem kereshet többet mint itthon, de merem állítani, hogy oly erős, nehéz és sok munkával mint Amerikában nálunk is kereshetne a munkás annyit. Amerikában reggel 6 órakor mint az állatot munkába állítják a munkás dolgozik egész nap estig. Ott nem ismernek pihenést csak ebédnél van félóra pihenés, nálunk az iparos segéd nagy zúgolódás között úgy a hogy akkor, a mikor munkához fog 7 órakor, s még hozzá sem kezd a munkához 8 óra, jön a reggeli pihenő félóra 12 órakor jön az 1 órás ebéd ebéd utáni szunnyadás. 4 órakor a félórás uzsonnái pihenés, s fél hatkor jön az egész napi jói megérdemelt munka után 12 órai pihenés. Próbálná meg csak a munkás osztály Magyarországon végezni úgy és azt a munkát a mit Amerikában végez verejtékének verejtékével, keresne és kapna is annyi munkabért, ameny- nyiért oda hagyja családját, hazáját mindenét s megy Amerikába, azért, mert ott jobban becsülik és fizetik a munkást. Jobban bizony, mert ott a munkás munkás és m. n ur, dolgozik, mint az állat s nem jár a szoci- álista gyűlésekre, tagja vallásos és társadalmi egyleteknek s nem szakszervizeteknek a melyek minden nemesebb érzést kiölnek a munkás lel- kületéből. Alkalmam volt a napokban beszélgetni egy Amerikából visszajött polgártársammal, aki abban a szerencsés helyzetben volt, hogy munkát is kapott s gyűjtött is valamicskét. Elmondotta, hogy egy kőbányában dolgozott 6-tól este 7-ig pihenés nélkül j egész nap targoncazta a követ s keresett naponként 4 forintot mikor azután a fentieket elmondottam neki s elmondottam, hogy olyan munkával itt is keresne annyit azt válaszolta, hogy ,,csakhogy magyarországon nem dolgozna ám úgy mint Amerikában“ s mikor azt kérdeztem miért nem ? azt válaszolta, hogy „Ja Amerika ! Hát nemcsak „ja Amerikában kell, úgy és annyit dolgozni, hanem itt is és lesz oly magas munkabér mint Amerikában illetve kereshet annyit a munkás mint Amerikában. A kivándorlásoknak oly hihetetlen arányokban való emelkedése nézetem szerint 3 körülményben keresendő a munka állandóságainak hiányában, a ! munkabér nagyobb voltában s a ki- vándorlási ügynökségekben. Szerkesztőség: Petefi-utca 1. szám. Kiadóhivatal : Deák-tér 3. szám. Mindennemű dijak a ki»dnhivatalbanv'íizetendókMegjelenik minden vasárnap. Hogy a munkabér magasabb mint nállunk annak okát fentebb előadtam s állításom igazolására csak annyit kívánok még megjegyezni, hogy alig-alig van darabszámra dolgozó iparos segédünk között olyan, aki ha csak kicsit is, de utánna néz munkájának hetenként 6 napot dolgozva 3u—50 koronát megne keresne ; s hol áll nehézség dolgában ez a munka az Amerikában végzett munkához. Hogy nálunk a munkás kevesebbet keres mint Amerikában annak az oka magában a munkásban keresendő, kávéházban, a sörcsarnokban stb. szórakozásban különböző nemeiben amíg Amerikában minderről szó sincs. Dolgozni kell becsületesen s hidje el nekem a munkás osztály, hogy becsületes munkával a mai bér viszonyok mellett is kereshet annyit, mint nagyon sok, erős, kitartós, anyagi áldozat, tanulás és áldozat után célját érő diplomás ember. A munka állandósága abban keresendő, hogy nincs iparunk. Ennek oka pedig mint e lap hasábjain már kifejtettem a közös vámterületben keresendő. Állandó munka nincs ipar nélkül. Még néhány szóval a kivándorlási ügynökségekre kívánok röviden megjegyzést tenni. A kivándorlási ügynökségek azok, amelyek ha nem is egészen, de legalább is nagy mértékben közreműködnek a kivándorlók számának emelkedésénél. A kivándorlási ügynökségek illetve, ezek alkalmazottai azok, kik mézes szavakkal fényes jövőt ígérve reá beszélik a munkásokat az Amerikába való kivándorlásra. Rózsás színnel festik a jövőt nagy fizetéssel járó foglalkozást állást ígérnek s az a magyar paraszt, ki sajnos mindig jobban hitt, mint az urának, felül a szép szavaknak hajó jegyet rendel s megy Amerikába az aranybányába, s csak amerikáha látja aztán kétségbe ejtő helyzetét állás, pénz, ismerős nélkül egy uj viiy an ahol aztán előállanak az ebből élő lelketlen úgynevezett közvetítők s kiszipolyozzák a
