Szatmár, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1909-10-07 / 45. szám
XXXV. évfolyam, 45-ik szám. Szatmár 1909. nov. 7. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS HETI LAP. ELŐFIZETÉSI AR : Helyben : Vidéken : Égés* évre 4 kor. Egész évre 6 kor. Egyes szám ára !0 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. VERÉCZY ERNŐ. A helyes szociális eszmék terjedése. Mig idehaza közjogi harcok foglalják le a nemzeti állam vezetőit gazdasági boldogulásunk, a nép és a magyar föld rovására, szerte a világon az újabb, helyes szociális eszmék térfoglalását ünnepük a népek milliói: a hatalmasok közeledését a néphez, az együttműködés lehetőségét s ezzel országok megerősitését és fejlődését. Angol és Franciaország vezet a helyes szociális eszmék terjedésében. Amott egy angol kincstári kancellár hirdeti a nép javát célzó törekvések szükségességét, emitt Briand a francia miniszterelnök áll az újabb szociális eszmék terjesztésének kelére s egy beszédében a következőket fejtegette : „Gondoskodnia kell az államnak a lakosság minden rétegének jólétéről. Nem szabad megengedni azt, hogy a nemzetellenes szociálista tanítás elhatalmaskodjék a lelkeken, de ezzel szemben meg kell könnyíteni a tulajdonszerzést a nép egyszerű fiai számára.“ íme igy beszél egy miniszter Franciaországban. Nem hirdeti a harcot, csak arra a munkára hívja föl nem= zetét, amely a kisemberek, a földéhes nép kielégítését tartja szem előtt. Jóttevő munka ez, erős, öntudatos munka, a melyhez azt hisszük, hogy Briandnak sikerülni fog megnyerni a francia közvéleményt. Minálunk, a magyar kisbirtokos- ság igazaiért és boldogulásáért küzdők, szintén azt hirdetjük már évek hosszú sora óta. Megkönnyíteni a földszerzést, földhöz juttatni a népet a kötött birtokok felszabadításával, tisztességes megváltásával. Azok a nagy birtok tömbök, a melyek ma beruházások nélkül csupán arra jók, hogy zsarolják a magyar földet, — fölszabadítva s olyanok kezére juttatva, a kik produktiv munkájukkal áldást hozó mezőgazdálkodást folytatnának az általuk megvett darab földön — nyereség volna a hazára és a magyar nemzetre. De nálunk úgy vagyunk ezzel, Szerkesztőség: Petefi-utca 1. szám. Kiadóhivatal : Deák-tér 3. szám. Mindenn-n ű ü']>ik a kiadóhivatalban fizetendők Megjelenik minden vasárnap. hogy a ki ezen eszméket propogálja, szociálista, radikális földosztó, meg ehez hasonló elnevezésekben részesül, holott a legműveltebb államok első férfiai szálnak sikra ezen helyes szociális eszmék terjesztésére. Idéztük előbb a francia miniszterelnök szavait, lássuk miket beszélt Lloyd Gerge miniszter az angol kincstári kancellár. Azt mondta egyik legújabb felső- I házi beszédében, hogy a nép méltán kérdezheti, miért nem érvényesülhetne ő is, a mikor van ereje, tehetsége hozzá ? A hatalmasok, a földbirtok urai tették rabszolgájukká a népet, mert megakadályozták azt, hogy a nép is földhöz jusson. Kötötté jelentették a földet, a melyet a ^családi tradíció folytán örököltek. — Ki felelős ezért az állapotért, kérdi az angol miniszter — ki az oka annak, hogy egyik ember egész életet tölt el, hogy I bizonytalan ekzisztenciához jusson, a másik pedig egy semmittevő, de kötött birtok ura naponta több jövedelemre tesz szert, mint szegény szomszédja egy esztendő alatt. Ezek egy angol miniszter szavai. Csalódott. Irta: Puskák Károly. És Pali ment. Lelkében ezer meg ezer gondolat cikázott, az egész valóját valami életuntság féle hatotta át. Szegény Palit otthagyta a felesége. Pali Mnki barátjához ment. Mukinak tulajdonképen Alsók Miklós a neve, de igy barátságosan mindenki csak Mukinak hívja. Muki a könnyű vérüek zsanéréból való. A léha modor, élesre vasalt nadrág zavaros szinű kiélt szem — na meg hogy Palinak a komoly romantikus hajlamú Palinak csodálatosképen jó barátja volt — mindmegannyi „jellem vonásai.“ Amikor Pali a legnagyobb lelki gondok közepeit Mukihoz érkezett, Muki egy nagy csomó ábrándos szinü illatos levélke lángja után meresztette — apró — beesett szemeit. Decsak addig amig Pali belépett. Pali azonnal előadta mi járatban van és Muki egy sápadt mosolyai tudtára adta, bogy biz az ügy nem is olyan nagy baj, merthát itt csak az asszonyról van szó. Az asszony ! az asszony ! Palinak a lelke volt az asszony, az ő édes álomvilágának rózsá3 újju tündére mégis megszökött. Muki egyet csettintett az ujjával, a megszokott, tolakodó mosoly, ismét megjelent az arcán, -- aztán azzal kezdte a Pali vigasztalását — hogy — nem baj ! Hja barátom az asszonyokat ismerni kell. Az asszony csak a férfit becsüli valamire, az igazi, az erős, mindent tenni tudó férfit; te pedig Magdának csak szerelmes kis diákja voltál. Neked csak a lelked tudott építeni, te csak aludtál és álmodtál örökké édes naiv álmokat. Magdád pedig igazi karakter, erőss jellemű valódi asszony. De várj . . . Hallgass a te Muki barátodra. Hát édes Palim most te nem fogsz bocsánatot kérő leveleket irni, hanem vársz. Magda fog előbb. De te el sem olvasod, hanem vássz és vársz türelmesen a negyedik, ötödik levelére egészen addig mig személyesen nem jön hozzád ő, bocsánatot kérni. Hogy lássa, hogy férg vagy, éreznie kell te vagy az erősebb. Mert lásd az asszony sohasem gondolja meg mit tesz de különösen a tiedhez hasonló esetekben. Pali hallgatott. A lelkét lassan megszállta a remény és terveit, épített újból rózsaszínű álmokat, nyíló tavaszt, látta maga előtt kisirt arccal bűnbánó Magduskáját. Muki pedig nyugodtan bámult az égett levelek hatott vázaira. Arca a szokottnál ridegebb volt, csak a szeme csillogott különösképen mint mikor a hiuz áldozatra lesked. . . . Pali csak várt várt. de nem jött meg az első levél se. Csalódott. A Muki terve nem sikerült. Az ötödik hét járta már, hát elment ismét Mukihoz. uj tanácskozásra, És milyen sablonos a sors intézkedése, Muki most is leveleket égetett. Valahol egy asszony pedig épen most Írja az elöbbik párját, illatos — violaszin gyöngy- soru levelet.
