Szatmár, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1909-10-07 / 42. szám
.-'■V S Z A T M A E okt. 17. tek Országos Szüvetsége, majd a kormányzat, végül rrfága a Szat- mármegyei Gazdasági Egyesület utján —• tehát ugyanannak az egyesületnek a segítségével is, mely a már- már virágzásnak indult központot megalakította — mindent elkövetett, ■ hogy e központot megbuktassa, s mikor már a szövetkezetét agyonsa- : nyargatni sikerült, még akkor is elzárt minden segítséget, amivel legaláb a kis emberek vagyonát megmenteni lehetett volna, mert a mentő kéz I után kapkodó szövetkezet kérvényét a földmivelésügyi minisztérium a Hangyának adta ki véleményezés végett s anak véleménye alapján utasította el. Hát hiszen szép dolog a szövetkezeti eszme apostolának lenni, sőt a hatalom napfényében talán hálás szerep is, de a célnak és szükségnek megfelelő nemes munkát csak azoktól várhatunk, kik testtel lélekkel, minden más érdek kizárásával, önzetlenül, ha kell, önfeláldozással is, ezt az érdeket szolgálják, s az ügy iránti szeretet, nem pedig a maguk fészke iránti önző ragaszkodás vezeti munkájukban. A féltékenykedő önzésből fakadt az a könyörtelen gyűlölködés, amelyet ebben az esetben a Hangyától tapasztalt 12 szatmármegyei kö zség mintegy 2000 kisgazdája, arról győzte meg a kisbirtokosságot, hogy az a haszonleső Hangya neki nem őszinte barátja s eljátszotta egyúttal a különben tiszteletreméltó Gazdaszövetség jogát is arra, hogy magát a kisbirtokosok hivatott érdekképviseletének tekintse. T' A kisbirtokosok érdekük védelmére irányult jcgos törekvést lehet-é ilyenek után a gazdaérdekek egységének megbontásával vádolni ? VÁROS. Felső jóváhagyás. A belügyminiszter jóváhagyta a közkórházi alapszabályokat, a vallás- és közoktatásügyi miniszter pedig elfogadta a felsőkereskedelmi iskola szervezeti szabályzatát. Az aradi vesztőhely megváltása Az ágostai evangélikus egyház október 6- áu tartott istenitiszteletón begyült 14 koronát az aradi vesztőhely megváltására a városi tanácshoz terjesztette be. A tanács az összeget rendeltetési helyére küldte. — Színházi ügyek. A tanács a színházat október 30-ikára átengedte a jótékony nőegyletnek. Heves Béla igazgató kérelmére megbízta a tanács tiszti ügyészt, hogy a kioszk uj bérlőjével aként kösse meg a szerződést, hogy a Kossuth-kerti régi lövelde épületében festőterem és díszlet raktár céljára megfelelő helyiségek fentartassanak. A A színházi függöny bérletére vonatkozó ajánlatokat a tanács elutasította. — Kiküldetés. A városok kongresz- szusának október 25-én Budapesten tartandó állandó választmányi ülésére a tanács Dr. Vajay Károly polgármestert küldte ki, HÍREK. — Halálozás. Székely Ambrusnó Ilyés Zsuzsanna kedden este 65 éves korában elhunyt. Az elhunytban Székely Sándor fodrász édesanyját gyászolja. — A nöegylet concertjére, mely e hó 30-án lesz mogtartva a színházban nagyban folynak az előkészületek és a rendezőség mindent elkövet, a siker érdekében. A concerten közreműködnek Gerber Jenő fővárosi zeneművész, ki saját szerzésű dalait énekli és kiséri is hegedűn és zongorán ; Picsérsz- kyné Obholcer Margit úrnő énekli; Papp Aurél festőművész élőképet állít össze „A festő művész műtermében“ címmel; mig az előadandó színdarabot, melynek szereplőit legközelebb közöljük Pirkler Ernő rendezi. Jegyek már előjegyezhetek Lőwy Miksa könyvkereskedésében. A helyárak páholyokat kivéve rendesek. — Uj ügyyédi iroda. Dr. Damokos Andor ügyvéd Szatmáron Eötvös u. 21 szám alatt irodáját megnyitotta. — Schwarz ur kasszíroz. Egy uj módját a pénzbeszedésnek akarta kipróbálni. Schwarz J. nagybányai kereskedő melyre azonban ő fizetett reá. — E hó 8-án beállított egy Komán Flóri nevű adósához és pénzét követelte tőle. Hogy nagyobb nyomatékot szerezzen pónzszükségének revolvert rántott ‘ és a szerencsétlen, fizetni nem tudó adós mellének szegezte. A sikoltozásra berohanó szomszédok csak nehezen tudták kiszabadítani Román Flórit Scwarz karmai közül, kit azután a közben előhívott csendőrség vett pártfogásába. Körötte már vidám volt az élet, a szürke vászonkendőkből előkerült a társaság. A felöltő szomszédságába egyelői babát került. Eleinte hallgattak, végre is a tapasztalt női kabát szólalt meg először: — Uraságod most van itt először ? — Igen Nagysád. De bocsásson meg ha zavarom, hogy érti azt „először ?“ Hát itt nem állandóan lakunk ? — Ugyan kérem ne adja már annyira | az ártatlant! Hiszen csak tud olvasni. Láthatta a kapu alatt, hogy mi van kiirva. — Csalódik Nagysád engem ma szállítottak az uraságnak, rendelésre készültem. — Halljátok gyerekek — kiáltott fel a női kabát — a kis szende mit beszél. Rendelésre készült. Mintha nem tudná, hogy zálogházban van. Volt mit hallgatni a szerencsétlen felöltőnek és ez igy ment hosszú hat hónapon keresztül, mig végre ütött a szabadulás órája. Szakálas, aranyláncos urak gyűltek össze a terembe és számokat, kiabáltak, egyik nagyobbat, mint a másik s aki legjobban győzte, az kapott egy-egy tárgyat s külön tette, igy került el a felöltő is a zálogházból, hol annyi szomorú napot töltött. Minden bánatának okozóját, a szivar okozta égés helyét befódták s a felöltőt kiaakasztották az üzlet elé. Nem volt rósz dolga a felöltőnek, minden este bevitték a boltba, kikefélték, néha- néha ki is vasalták s mikor kint lógott az utcán meg is nézték a járókelők. De a jó sors nem sokáig tartott. Hivatalában volt épen a felöltő, az üzlet előtt lógott, mikor egy hatalmas szél szárnyaira kapta s odadobta a robogó villanyos elé, mely darabokra tépte. Rongyokba szakadva feküdt az utcán a szerencsétlen felöltő, az emberek megtaposták, eső verte s nagy keserűségében már csak a könyörületes halált várta, mely szenvedéseitől megszabadítja, mikor jött egy ember felemelte és beledobta hátikosarába. Merre járt a felöltő a kosárban azt maga sem tudta, annyira eltompitotta az örökös fájdalom, mely eddig egy tapodtat sem távozott mellőle s csak arra tért magához, hogy milliói darabra szaggatva egy nagy katlanba került s még mielőtt jól körülnézhetett volna már lehengerelték, szétvagdalták, dobozba rakták, szóval papiros lett. Teleszántották a hátát nagy fekete betűkkel, borítékba tették s utazott megint. Mikor kikerült a borítékból egy elegáns szobát pillantott meg s főleg egy szőke kis lányt, ki nevetve boldogan csókolgatta őt a sorsüldözött papirost. Mi volt, mi nem volt a hajdani felöltőre írva, nem tudta azt ő maga sem, de nagy boldogságábán, hogy először bántak véle gyengéden — kiugrott a kis lány kezéből s a szegény szerencsétlen felöltő-papiros, mikor először volt igazán boldog, beleesett a kályhába, hol elégett. Elvállal min d e ii rt e m ü jfe CSAPÓ L. ^Legfinomabb szövetekből a*r papi munkák férfi szabó’ ’ pontos gyors eikészítését. $ (emelet.) SZATMAR, Deák-tér 7 f a legjutanyosabb árakban.
