Szatmár, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1909-05-23 / 21. szám
XXXIV. évfolyam 21 szám. Szatmá, 1908. május 23. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS HETI LAP. Jr> ELŐFIZETÉSI AR ; Helyben : Vidéken: Egéra évre 4 kor. Egész évre 6 kor. Egyes szám ára IO fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. VERÉCZY ERNŐ. Szerkesztőség : Pétőfi-ufca 1. szíám. Kiadóhivatal : Deák-tér 3. szám. Mimienn-u ű dijak a kiadóhivatalban tisetendők. Megjelenik minden vasárnap. Á szatmári békekötés Iidynävk läl(a!ala»a. A II. Rákóczi Ferenc fejedelem szabadságháboruit befejező szatmári békekötés helyéről mindözsze ez az adat maradt az utókorra : „Április 27-én (1711.) gyűltek be a statusok, magyarországiak és erdélyi exulánsok Szatmári, a templomban, a ki az előtt porófontház volt, most pedig a reformátusok járnak belé“. Ezen a nem fölöttébb útba igazitó alapon indult el Ferency János szatmári szerkesztő, aki Tompa Mihály első szerelmét és Petőfi szatmári életét földerítette s a városi mongrafia számára sok régi dolgot kiásott. A békekötés helyének fölkereséséhez forásokul használta Szilágyi Sándor nagy történeti müvét, Szirmay Antal, Sarkadi nagy mihály s Bartók Gábor monográfiái irók munkáit, Szat- már régi térképeit, gróf Eszterházy Károly egri püspök iratait, szájhagyományt, végül a báró Vécsey-család sárközi nagyértékü levéltárát. Ezekből a forrásokból merített adatait saját önálló nyomozásaival egybevetve, tudományos biztossággal megállapította, hogy a békekötés helyéül szolgált prófontház más helyen, mint a mai Vócsey-teleknek magtár mögötti részén, melyet északról a plébánia, keletről a Korona, délről a Podhorányi- féle jezsuita telek, nyugatról a zsidótemplom és a takarékpénztár határolnak, nem is állhatott. Ennek a prófontháznak, mely a békekötó országgyűlést befogadta, nem lehetett kisméretűnek lennie. Ferency tehát abban az erős hitben volt, hogy ennek a háznak alapjait, most, kétszáz év után is, legalább elporladt maradványaiban fól kell találnia. S báró Vécsey László telektulajdonosnak páratlan szívességgel megadott engedélyéből valóban ásatni is kezdett. Két év tavaszán folyt ez az ásatás, mig végre most, a hetedik kutatási nagy árokban feltűntek végre a békekötés helyéül szolgált prófontház köfa- lazatának maradványai, két és félméter mélyben, egy méter szélességben, a százados idő vasfogától a föld mellében elmálva, elégett gerendák és tetőtörmelékek szene által boriivá. Ezeket a porladozó s megszenese- dett r^pimaradványokat Ferency bemutatta a törvényhatóság fejének, dr. Vajay Károly polgármesternek, aztán helyszinrajz készítése után százados nyugalmuknak visszaadta. Ebben a szatmári békében, melyet a kibujdosott fejedelem sohasem fogadott el. az a nevezetes, hogy kiformálni Debreczenben kezdték ; a nemes és vitézlő rendek, valamint a magyar- országi és erdélyi külön meghatalmazottak Szatmáron, 1711. évi ápril 27. és 28-ik napjain tárgyalták le és fogadták el; gróf Pálffy János horvát bán s császári főgenerális és linden- heimbi Locher Károly meghatalmazott császári referendárius konziliárius április 29-én bizott genérálisa s a nemes és vitézlő rendek Nagykárolyban, május 1-én írták alá s végül esküle- tóteli és megkódolási részét ugyancsak május 1-ón (Pünkösd első napján) a kismajtényi sikon hajtották végre. A szatmári béke főbb pontjai. Rákóczi Ferenc fejedelem életének, minden ingó és ingatlan jószágainak, kivévén a várakhoz tartozandókat, a magyar korona országaiban, udvarával és szolgáival együtt, összes czimeinek megtartása mellett grácia adatik, ha a hüségesküt 3 hét alatt leteszi. A fejedelem fiait is visszakapja s ha t< iszik Lengyelországban maradhat. (Az erdélyi fejedelemségnek tehát vége.) Az úri, papi, fő és nemesi renden levő magyarországi s mindhárom ná- ciójti erdélyi vitézeknek és minden jószágaiknak hüségeskü alatt ugyancsak amnesztiáiig grácia adatik. A parasztság nem büntethető a hadban való részvételért. Az urak és a nemesség a maguk szokása szerint fegyvert továbbra is viselhetnek. A külföldi katonák békén haza mehetnek, ellenben a császártól elállottak zászlóik alá visszatérni kötelesek. A nem nemes katonatisztek, földesúri jogok nélkül, szabadosoknak ismertetnek el, A kegyelem kiterjed a ki bujdosót takra és hadi foglyokra. Az árvák és özvegyek jószágai visz- szaadatnak s a károk kártalanittat- nak. A király Magyar- és Evdólyország mindennemű törvényeit szentül megtartja s biztosítja a rendeknek azt a jogot, hogy a legközelebbi országgyűlésen bárminemű sérelmeiket előterjeszthetik. VJJO s36<so2i fioaöteffolípirn aö safe >93 Korunk hibái. I. Család. Családi nevelés. így tiszta lesz a Családi élet levegője, melyet a szeretet, kölcsönös megbecsülés tesznek azzá. Uralkodjék a családban az Isten félelme : a vallásosság. Legyen éltető a tisztes munka, jó rend. A vallásos család még a megpróbá Itatások idején is, megőrzi, sőt még fokozta a szere- tetet. Legyen a családi hajlék egy T
