Szatmár, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1909-05-16 / 20. szám
FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS HETI LAP. ELŐFIZETÉSI AR : Helyben : Vidéken : Egész évre 4 kor. Egész évre 6 kor. Egyes szám ára IO fillér. FELELŐS SZEKKESZTÖ : Dr .RÉCZY ERNŐ. %Szatmár, 1999. május 16. Szerkesztőség : Petőfi-utca 1. szám. Kiadóhivatal: Deák-tér 3. szám. Mindennru ű diiak a kiadóhivatalban ítieiondök. Megjelenik minden vasárnap. (V.) Budapesten a napokban ma- gyarország városai congresszusra gyűlnek össze. Minden egyesülés, mely növeli az összetartás érzetét, tagjait egységes működésre kényszeríti, hasznos és üdvös. Az egyesülés által az erő fokozódik, a hatás nagyobbodik, s minden cél könnyebben elérhetőbbé lesz. Ha másrészt nem, már csak ezért is üdvözölnünk kell a kongres- sust is ! De üdvözölnünk kell azért is, mert mentül többen ugyanazon cél elére- ; sére szövetkeznek a működés intenzivebb és célirányosabb lesz. Minden j városnak meg van a maga, a többi i várossal azonos célja. E célok elérése j módozatának egymással való közlése, a kivitel módozatának megbeszélése stb. mind-mind szükségessé teszik az egyesülést, az egymással minél gyakrabban! érintkezést. A congresszus tárgysorozatának minden pontja fontos, hatásaiban messze kiható, de nézetünk szerint hiányzik abból sok oly kérdés, amely minden más kérdést háttérbe kellene hogy szorítson. Itt van például a csatornázás és vízvezeték kérdése. Nem lenne-e fontosabb és üdvösebb minden más tárgynál, ha összejőve a városok képviselői e kérdések megoldása módozatairól, kivihetőségéről tanácskoznának ? Nem lenne-e hatásaiban fontosabb, ha azok a városok kiküldöttei, ahol már a két megbecsülhetetlen in- í tézmény megvalósulást nyert, közölnék a többi városok képviselőivel, a hol ínég ezen az eszmének propagan- I dát csinált, s nagy nehezen a köz- | gyűlésen az eszme diadalt aratott. Lett aztán égszakadás, földindulás! A minden szépért és jóért annyira lelkesedő vidéki sajtó fellázadt, támadta a főispánnak, hogy nincs cultura iránt lelkesedés benne, hogy nemzet ellenesen cselekedik, mikor a nemzet napszámosainak nem engedett hajlékot építtetni ! Ilyen nálunk a közvélemény ! De igy vagyunk más téren. Veszekednek a nagyok a ILI., IV. és V-ik egyetemért ! De a ministeri- umban nem gondolnak arra. hogy az egyetemek helyett sokkal szükségesebbek az elemi iskolák! Ma pedig még sok ezer községnek nincs iskolája. A városok fejlődése halad, az utolsó évtizedekben hihetetlen arányokat öltött, a fejlődésnek azonban nyakát fogja szegni épen a csatornázás és vízvezeték hiánya, s épen azért nem talán nem lenne érdektelen a congressuson ezekkel a kérdésekkel is foglalkozni. Korunk hibái. I. Család. Családi neveiés. A legnagyobb és megdönthetetlen érvényű igazság az, hogy a jövendő családok erkölcsi élete, békéje, boldogsága, szóval az ideális családi elet megalapozása a Gsaládi nevelés folyománya. Ha a család, mint a társadalom, a nemzet, az emberiség legkisebb egésze úgy fent, mint alant az erkölcsi törvények figyelembe vételével, ahoz való erős ragaszkodással nevelne, az egész társadalom képe megváltoznék. Bár a túlzás semmi téren nem indokolt, mert végeredményében vallási tekintetben vakbuzgóságot és farizeusi képmutatást, auyagi tekintetben zsugoriságot, általános erkölcsi tekintetben beteges szentimentalizmust okoz, én mégis azt állítom, hogy a mai társadalmi és családi élet vaiíástalanságá- nál a bakhit, a nagyzási hóbortnál és tékozlásnál a fukarság, az erkölcsi te! Jnnietoen való elmaradás helyett az egészséges érzékenység többet ér. Az ideális családi élet feltételeit a következőkben ismertetem. Mindenekelőtt a családalapítás legyen helyes alapokra fektetve. A lul- korán való nősülés és férjhezmenés, még ha anyagi okokból bármilyen szükséges legyen is : nem volna megengedhető. Nem pedig erkölcsi és fizikai okokból. Erkölcsi okokból való hátrányait már említettem. Fizikai oka áll a test nem befejezett fejlődésében. Hogy ez miért káros, azt — azt hiszem — fejtegetnem nem szükséges. Ha rajtam állana, én 24 évnél a férfi részéről, 20 évnél a nő részéről korábban házasságkötést meg nem engednék. E korban már a szivet az ész is jobban tudja kormányozni, a belátás is nagyobb, annálfogva a meggondolatlanságok is inkább ki vannak zárva. A testiségnél az előnyösebb lelkiesség, a jövendő élet helyesebb irányának megfontolása, a családi élet terheinek elviselése könnyebb áttekintést enged, mint a fiatalabb kor fellobbanása, csupán a jelent tartva szem előtt. Minden férfi életében van egy kor, melyet a „kidobzódás“ korának lehet nevezni. Ki ebből már kiábrándult; talán attól csömört is kapott, az vágyik, önkéntelen kívánkozik megpihenni a házas élet csendes, boldog, zajtalan levegőjében. Bár az ideális állapot az volna, ha az Istentől adott testi és lelki javak idegen oltárakon fel nem áldoztatnáuak, hanem megtartatnának, megőriztetnének, mert ez volna a tulajdonképpeni boldogság, ez valósítaná meg itt alant a menyországot. Hogy ez igy legyen, az a neveléstől függ egyedül, még pedig nem pusztán a családi neveléstől, hanem a társadalom jó péi- daadásától is. Az u. n. „udvarlás“ kora nem Városok eongressusa.
