Szatmár, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1909-04-18 / 16. szám
2 S Z A T M Á R április 18. nak szebb bútora van, a másik is olyat, sőt különbet szerez stb. De ez nem nagy baj, tegye, aki teheti, — de az már baj, hogy a megszerzés eszközei nem mindig compatibilisak az illető társadalmi állásával és financiális helyzetével. A legnagyobb baj itt még az, hogy a hóbort és nagyzás átragad a gyermekekre is, kik nem nővén fel kellő nevélés mellett üresfejü nagyzók lesznek ; s az, hogy a nagyzás okozta költséget nem bírván mindig fedezni, tönkre jut a család anyagilag s igen sokszor erkölcsileg is. Ki lesz téve a megvetésnek. S kik sinylik meg ezt jobban, mint az ártatlan gyermekek ? Hiába beszél nekem bárki bármit is, és utolsó lehelletemig csak azt vallom, hogy nincs a nőnek az anyának szebb hivatása a családban, mint gyermekének az Isten felemében, jámborságban, becsületességben való nevelése. Lehet az anya tagja jótékony egyleteknek, lehet csinosan öltözködő, járhat színházba, stb., de ezek mellett ne hanyagolja el gyermekeit, Itt is mennyi keserű tapasztalat áll előttünk. Itt van az anya, ki gyermekeit cselédre bízza, mig ő tovajár. Cselédre, ki a dolognak csak a könnyebb végét keresi s képes felébreszteni a reá bízott gyermekekben azokat a szunnyadó érzéseket, vágyakat, melyek azokat egész éíetökre tönkre teszik, Sok hetyen dívik ez a „modern« eljárás. Pedig épp ezen a téren kellene intenzivebb tevékenységet fejteni ki a mai erkölcsileg romlott világban, midőn anélkül is nagyon sok a kora érett gyermek. Egy dolog bizonyos. Az, hogy a szülők erkölcsi élete mutat irányt a gyermekeknek is. Nem ! A könyvek nem hozzák rendbe később a hibákat, hanem — kivált a mai világban az u. n. érzékcsiklandozó könyvek még elrontják. Sok szülő nem válogatja meg gyermekei olvasmányait. De a példa, a példa! Szomorú dolgokkal találkoztam e téren is. Láttam az alkoholista apát, ki ütötte-verte feleségét, gyermekeit. Ajkát nem hagyta el tisztességes beszéd. Isten nevét átkok közt emlegette. Kérdem, milyen lesz az ilyen ember utódja ? Láttam embert, ki lusta volt, dologtalan, s mégis midőn nem került tisztességes étel az asztalára, nem állhatott meg előtte senki- sem. Ugyan milyen fogalma lehet az ily családi viszonyok között felnőtt gyermeknek a munka jutalmáról, a szerétéiről ? Láttam anyát, ki maga cifrán öltözött, de gyermekei rongyosak, piszkosak voltak. Láttam hitvest, ki férje távollétében húst evett, mig a munkából hazatérő férjnek csak kenyér jutott. Láttam a házastársakat békében élni egymással, de e béke és szeretet mögött űzni a tisztességtelenséget, fajtalanságot. Láttam, amint a szorgalmas férfi keresményét a kö- nyelmü nő eltékozolta s midőn a férfi maga tékozolta el. Láttam s szivem összeszorult az ilyen családi élet látására. De mennyi leirhatatlan változata van a családi életnek ! Itt egy, amott más hiba. Gyakran a különben szerető házastársakat is hidegekké teszi egymás iránt a megélhetés gondja, a kevés kereset, mely viszályt okoz. így a családi béke egyik fő tényezője az, ha szükség nem üti fel tanyáját. (Folyt, köv.) VÁROS. Közgyűlés. A törvényhatósági bizott- í ság, rendes havi közgyűlése e hó 19-én ; lesz, üléseiket a következő sorrendben tartják: I. Gazdasági szakbizottság e hó 16-án d. u. 3 órakor. Tárgyak: 1. A köztisztasági vállalat kérelme a bedugult csatornák takarításáért külön dij megállapítása iránt. 2. A Honvéd-utcai árok korlátokkal való ellátása. 3. A magyar- országi városok szövetségébe való belépés. 4. Cseudórlaktanyai pótépitkezés. 5. Az avasi erdő vadászati jogának bérbeadása. A körtvólyesi bérleten 30 hold gyeptörés megengedése. 6. Csont- és szarugyár részére ingyen telek kijelölése. 7. Harkányi Ed® ajánlata váj rosi terület megvételére. 8. Az 1909. ! évi belkövezó«i munkálatok megállapítása. 9. Napidijas írnokok kérelme drá- j gasági pótlék iránt. II. Nyugdíj választmány e hó 17-óu d. e. fél 12 órakor. A közegészségügyi és rendészeti bizottság ugyanaznap délután 3 órakor ; tart ülést. Hirdetmény. Tankóczy Gyula fókapi- j tány tudatja városunk közönségével, hogy a magy. kir. honvéd főreáliskolába és honvéd Ludovika akadémiába, az államköltséges a fiumei cs. és kir. haditengerészeti akadémiába a felvételre vonatkozó és a hadsereg katonai nevelő és képző intézeteiben magyar honos ifjak részére fenntartott helyekre a pályázati hirdetmény a katonai ügyosztályban közszemlére ki van téve és az a hivatalos órák alatt megtekinthető. A csigalépcső. Irta : Gara) Kornél. A máskor kedélyes, vidám kis város képe egyszerre megváltozott, Az emberek ! arcán nagyfokú komolyság ült és első tekintetre meglehetett látni, hogy valami szokatlan, valami nem mindennapi dolog történt a városkában. Olyan nyomasztó volt a ! hangulat, a minőt egy kis városon akkor lehet észlelni, ha valami kínos szenzáció ' történt.. A vörösszőke Liza, az urak közkedvelt ! és pikáns Lizája, kinek masamod üzlete ; volt a Fő-utcán, most nem állott ki az üz- 1 letajtóba, kacér mosolygá6u arca most ünnepi hangulatba korúit. A virágárus boltban is némán, komo- ! lyan dolgoztak a máskor eleven, hangos ! kncnju leányok és világért sem tekintettek j ki a korzóra, a mely különben is teljesen kedélytelen és elhagyatott volt. Az „Arany bika* és a .Vörös szarvas* kávéházakban a kávésok borongós arculattal jártak fel és alá. A huszártisztek is tüntetőleg távol maradtak a kávéházból és az utcán sem mutatkoztak. A város három orvosa komoly urakkal vágtatott azokra a helyekre, ahol a párba- j jók szoktak lefolyni és az utcán járó közönség lázas tekintettel kisérte a kocsikat. Látnivaló tehát, hogy a városban valami nagy dolog történt. Olyasmi, a mi a várost teljesen kiforgatta kedélyéből ts nyugalmából. A kínos eset tegnap történt az Arany bika kávéházban egy egészen jelentéktelen tréfából, aztán óriási botránynyá nőtte ki magát, amit az urak ma fegyverrel fognak elintézni. Az esetet még hónapok után is tárgyalták és annak az egész megyében hire ment. Olyképpen kezdődött pedig a nagy szenzáció, hogy Ivánka István fővárosi színész meglátogatta jó barátját Bősz János szerkesztőt. Délután a szerkesztő elvitte a színészt az Arany bika kávéházba, hogy megismertesse véle a helyi intelligenciát. A színész mulatságos, jókedvű Hu volt és mindjárt azon kezdte a dolgot, hogy elmesélte barátjának a fővárosi bohémtanyák legújabb tréfáit. — Öregem, mondotta többek közt, egy óriási viccet hoztam magammal. Ha ezt itt leadod, beugraszthatod véle a fél várost és téged fognak a legszellemesebb embernek tartani. — Ki vele pajtás, — Nagyon érdekes ez a tréfa, mert minden ember felül neki, Hallgasd meg. Először is egy kis butaságot erőszakolsz magadra. — Nem értelek. — Neked nem szabad tudnod, hogy mi a csigalépcső. — Helyes, ezennel nem tudom, hogy mi a csigalépcső. — Rendben van. Most sorra bemutatod nekem ismerőseidet és én megfogok botránkozni azon, hogy szerkesztő léttedre nem tudod, mi a csigalépcső. Mit gondolsz, mi fog történni ? — Sejtelmem sincs róla. — Óriási lesz. Mindegyik ismerősöd kézzel-lábbal fogja magyarázni, hogy mi a csigalépcső. És a dologban az az érdekes, hogy mindegyik a mutató újával a levegőben egy kacskaringós vonalat fog leírni, mert szavakban mehéz megmagyarázni a csigalépcsőt. Elvállal mindennemű^ papi munkák CSAPÓ LAJOS FÉRFI SZABÓ. É Legfinomabb szövetekből készít polgári ruhákat--------- ^ i—o-------*---------------— po ntos gyors elkészítését. % (•»♦let.) SZATMÁR, Deák-tér 7 $a legjutányosabb árakban
