Szatmár, 1908 (34. évfolyam, 2-51. szám)

1908-03-08 / 10. szám

A SZATMÁRVÁRMEGYEI FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS PÁRT HIVATALOS LAPJA. ELŐFIZETÉSI AH : Helyben : Vidéken : Egész évre 4 kor. Egész évre 6 Egyes szám ára IO fillér. kor. LAPVEZÉR : LUBY GÉZA orsz. képviselő. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. VÁJNÁ GÉZA. Szerkesztőség : Kölcsei-utca 9. »zára. Kiadóhivatal: Deák-tér 3. szám. Mindennemű dijak a kiadóhivatalban fizetendők. Megjelenik minden vasárnap. Pusztuljon a koalíció Irta: BOZŐKY ÁRPÁD dr. orsz. képviselő Mikor az 1906-iki választásoknak nekimentünk, koalíciós programmal léptünk föl. De az 1905—1906-iki országgyűlésen még nem volt abszo­lút többségben a 48-as párt, és úgy osztották be felülről a kerületeket, hogy az 1906. év április és május havában történendő választásokon még mindig ne legyen többsége a 48-as pártnak. A nép azonban rácáfolt a fe­lülről jött kiosztásra és az 1906-iki választásnál abszolút többségben küldte be a 48-as párt képviselőit. Abban a pillanatban, amikor nyil­vánosságra jött a 48-as párt abszolút többsége: a koalíciónak, amely külön­ben is mindig szerencsétlen alakulás, fel kellett volna oszolnia és tiszta 48-as kormányt kellett volna alakítani és arra kellett volna bízni a parlamenti reformokat. Nem igy történt. A koalíció, a par­lamentarizmus alaptételeinek kicsúfo­lására, továbbra is hatalmon maradt, és hogy még nagyobb legyen a csúf­ság : az alkotmánypárt, amelynek semmi gyökere sincs a népnél, ural­kodott a koalícióban, az vezetett az abszolút többségű 48-as párt rovására. A fontosabb miniszteri állások alkot­mánypártiak kezében, a politika telje­sen az alkotmánypártiak programmja szerint érvényesül, a megyék, főispá­nok 67-es politikát csinálnak: fönt és lent kézzel-lábbal dolgoznak azon, hogy a 48-as párt örökre diszkredi- táltassék. Mert a mi egyszer meghalt, azt többé feltámasztani nem lehet. Mig a 48-as párt kisebbségben volt, megalkuvás nélkül tört mindig előre: akkor még bízhattunk annak jövőjé­ben ; de ha egyszer többségre, hata­lomra jutott, ez alkalmat a független­ségi eszme érdekében nem használta ki, hanem meggyilkolta önmagát az alkotmánypárt által küldött selyemzsi­nórral: akkor örökre vége a 48-as pártnak, örökre megbukott a függet­lenségi eszme, és uralkodhatnak a konzervatív hajlandóságú 67-es mág­nások, akik mindig alkalmasabbak vol­tak a bécsi politikának, mint a ma­gyar középosztály. Német vezényszót, közös vámte­rületet, rossz gazdasági kiegyezést, kvóta-emelést: mind meg kellett csi­nálni a 48-as pártnak. Mi van még hátra Tisza István programmjából ? A parlamenti szájkosár és a létszám- emelés ! Még ezeket kell megcsinálni a 48-as pártnak, és akkor jönnek a tömeges kivégzések. Jön egy uj vá­lasztás, amelyet Andrássy vezet; jön egy 67-es többség, jönnek a sociális- ták, nemzetiségiek megszaporodva. Jön­nek, mert Andrássy megmondta „nagy“ | beszédében, hogy jönniök kell. És ha j nem lenne 67-es többség, Andrássy : inkább csinál egy uj koalíciót a soci- ' alistákkal és nemzetiségiekkel, sem- j mint a 67-es törvény, amelybe ő per- ! verz módon szerelmes, eltűnjék a föld színéről. I Ez a jövő képe, ha a 48-as párt továbbra is csinálja az öngyilkos po­litikát. Ezt látja mindenki, érzi min­denki ; meggyőződésem, hogy nemso­kára cinikus módon be is vallják a j 67-esek és markukba nevetnek. És mit csinálnak a 48-asok ? Sírnak, óbé- I gatnak hónapok óta titkos és nem , titkos gyűléseken, de nem cseleksze­nek. Néha fenyegetnek, de csakhamar elcsendesülnek. No hát legyen vége az óbégatás- nak. Itt már az ideje a cselekvésnek! Ép most van itt az ideje, amikor az j llenzék legnagyobb bástyáját: a ház­szabályokat akarják a jövendő 67-es többség számára „jól“ megkorrigálni. Álljon sarkára minden 48-as kép­viselő. Jelentse ki férfiasán, visszavon­hatatlanul, hogy a házszabályreviziót a 67-es ellenség, a 67-es többségnek átmenetül szolgáló koalíció számára meg nem szavazza, hanem csak a tiszta 48-as kormánynak. Pusztuljon hát sürgősen (talán még most nem késő) a koalíció; el kell temetni örökre a 67-es pártokat, nehogy azok temes­sék el a 48-as pártot. A tiszta 48-as kormány pedig, ke­zében a hatalommal, lépésről-lépésre vigye előre, de mindig a nemzet éle­tének kockáztatása nélkül, hazánk függetlenségének szent ügyét. Vívjon meg céltudatos, kitartó munkával, de az erők gondos mérlegelésével egy uj szabadságharcot — vér nélkül. Rendőrtisztviselők fizetése. Szatmár-Németi város rendőrtisztviselői a múlt hó 27-én egy'emlékiratot terjesztet­tek a főkapitány utján a törvényhatóság elé, amelyben a város többi tisztviselőivel szemben hátrányos helyzetük rendezését; és javítását kérik. Az emlékirat egyfelől a hi­vatali ügyrend és szolgálati beosztás te­kintetében ajánl szükséges és célszerű vál­toztatásokat, másfelől orvosolni kivánja azokat a méltánytalanságokat, amelyek a tisztvi­selőket az 1904. évi általános fizetésren­dezés alkalmával érték. Az emlékirat az egyes tisztviselők hi­vatali és társadalmi helyzetét, munkakörét, képesítését részletesen ismertetve, kifejti és adatokkal igazolja be, hogy a rendőrség­tisztviselői teljesen alaptalanul részesültek mostohább elbánásban, mint a többi tisztvi­selők. Hivatásuk, In annak korrektül meg­akarnak felelni, nemcsak terhesebb, fárasz­tóbb, de kényesebb, és a legkisebb fokon álló tisztviselőtől és alkalmazottól is erköl­11 111 . .... ' ''I' "" ' *1™1 '"■n""|i|,l 'i lf ..... -■■■■­ti t íRi

Next

/
Oldalképek
Tartalom