Szatmár, 1908 (34. évfolyam, 2-51. szám)

1908-12-20 / 51. szám

dec. 20 3 A krisztusi megváltás nem ingyen, de kegyelemből történt. Köny, vér, szenvedés, gyötrelem, a kereszt pokoli halálából épült fel s megkoszorúzta az élet dicsősége. Az adventi keserű ködön világol- jon át a megváltás krisztusi örök symboluma. A megváltásért meg kell dolgoznunk ! Ha haboznék : sorsunk Izrael népének szomorú sorsa lesz ! Lelkünk halott, szivünk rideg; tűz­helyünk, oltárunk elhagyott, lakhelyünk a nagy rovarok fedélszárnj'a alatt. Jaj nekünk ! Áldott karácsony! Népünk megvál­tása ! Jövel ! Jövel! Várunk ! Szomjazunk ! M. J. A HÉT. Beköszöntött a vakáció. Nemcsak az u. n. iskolákban, hanem az u. n. parlamentben is. És mert a parlament­ben engedelmes, jó fiuk tannak, jutal­mul nem két hétig, hanem egy teljes hónapig, január 18-ig tart a vakáció. Ezt a jutalmat, amely pihenő is lesz, tényleg meg érdemlik a jó fiuk. Gon­doljunk csak a költségvetés tárgyalá­sára. Azaz tárgyalásról ne szóljunk, mert azt az ügető versenyt igazán nem lehet tárgyalásnak nevezni. Azonban ha nem tárgyaltak is, mindenesetre ki­fáradtak annyira, hogy jól essék ez a kis pihenő. Váljék egészségükre. Ámbár nagyon sok jelenség zavar­hatja nyugalmukat. Hogy a belpolitikai súlyos problémákról, a választói jogról, bankkérdósről stb. ne is szóljunk, ott van ismét Bosznia-Herczegovina. Nem S Z A T M A R háborús, hanem alkotmányjogi vonat­kozásában. Mialatt az annektált tarto­mányok közjogi helyzete ég s föld kö­zött lebeg, odaát uj sakkhuzásra ké­szülődnek. A triálizmus, az önálló dél­szláv állam a Habsburgok jogara alatt: ime az uj fantóm .. . Úgyes politika. Jo­gainkat nem merik mereven tagadni, saját jogaikat nem merik határozottan formulázni. Tehát nem engedik át ne­künk, de nem kivánják maguknak se Boszniát. Csak a Habsburg háznak. Ily módon élét veszik a mi támadásaink­nak, az annektált területet pedig lénye­gileg mégis csak maguknak szerzik meg. Mert az önálló délszláv állam fe­lett nem a magyar, de nem is az uj horvát király fog uralkodni, hanem az osztrák császár. Ezt jelenti ez a hamis kis formula: „a Habsburg ház jogara alatt.“ A VÁROS. Jótékony adományok. A városi ta­nács f. hó 18-iki ülésén a következő jótékony adományokat tette : a bosz­niai magyar bakák karácsonyi aján­dékára 50 kor.; a ref. szegény gyer­mekek számára 100 kor.; a nép­konyha javára 200 koronát. Üj tennispálya. A tanács 420 G-öl területet átengedett a méntelepen egy nj tennispálya céljaira. Cserébe elfo­gadta az osztály-parancsnokság előtt levő térség évi fütermését. a színház. Szombat (12.), vasárnap (13.). Drégely Gábor elhatározta, hogy próbára teszi a saját fantáziáját s a közönség hiszékeny­ségét. Ezt elhatározni s „A szerencse fiá“-t elkövetni csak pár hét müve volt. A vállal­| kozás azonban eléggé sikerült. Főleg, ha a felvonásközük rövidebbek, mint nálunk, szinte beleszédülünk abba a karriérbe, melynek folyamán szentjóbi Kormos Antal, I. felvo- j násbeli foglalkozására nézve szabólegény, a IV. felvonásnak nem is egészen a végén, i eljut a miniszteri bársonyszékbe. Ez a darab meséjének gerince, amely j egymagában kizárja azt, hogy e „komédiát“ (mint a szerző nevezi) túlságosan komolyan vegyük úgy egész tendenciájában, mint egyes részeiben, ahol itt-olt komoly szociális kér­dések is pendülnek meg benne. Ha azonban ; mindenáron valamelyes célzatot és tanulsá- : got akarunk kihámozni belőle, talán azt állapíthatjuk meg, hogy a szerző felfogásá- ! ban az emelkedés útja a merész és ügyes I szélhámosoké; a szerénykedő tehetség, az I igazi érték, csak lépcsője ez útnak. A darab ! sikerült összeállítása pár olyan jeliemnek, i amelyik kitölti ezt a miljőt. A miniszter, az | uj udvari tanácsosék jól ismert és rajzolt típusok. A tanárral (a karrier lépcsője) szin­tén mintha találkoztunk volna itt, meg ott. A mese, már csak merészsége miatt is, ér- ; dekes és a darab végén még némi költői igazságszolgáltatásfélét is érzünk : ezek az emberek megérdemlik egymást. Az előadás jó volt. Fodor (Kormos Antal), Sipos (Szentág tanár), lióüay (epres­kerti Reiner), Somogyi szokott jó játékkal szolgáltak, Gömöri Vilma szép, Várady Jolán bájos alakítást nyújtott. Boda főleg a szerep nemtudás terén tündökölt. Hétfőn a „Komédiások“-at adták har­madszor, zónában, telt ház előtt, főleg Bállá Mariska nagy sikerével. Kedden „Az ördög“, Molnár Ferencnek immár világhírű vigjátéka került színre. A darab tavalyról elég ismerős ahoz, hogy ne szégyenitsük meg közönségünket ismerteté­sével. Az előadásról az a főbeuyomásunk, hogy jól eltalált vidám, vígjátéki hangulat­ban folyt ie. Fodor „Ördöge“ sikerült ala­kítás volt; nem megdöbbentően, hanem kel­nek a glóriája ! Jézusnak szólították és Megváltónak. Óh balgatag ! Hiszen az álomnak van jelentése is ! Az a glória jelenti a legtün- döklöbb királyi koronát. Ez a két pásztor elszenderült. Egyszerre csak a lég megmozdul, hul­lámzik. Valamit suttog; valami hirt viszen a szellő szárnyain. Az alvó virág is kinyitja kelyhét. A zümmögő bogár is életre kél. A csendesen pihenő bárányok közt is moz­gás támad. Megszólal a csengetyü szava. Távolról pedig édes hangok hallatsza­nak. Ilyen csakis angyalok zenéje lehet! Ki van abban fejezve a legnagyobb öröm, a legnagyobb szeretet. És nő a fény a hang körül, És az angyalok kara eléri a földet és az álom­ból ébredő pásztorokhoz, kik a csudálkozás és félelem hatása alatt állanak, így szól a kar: Örvendjetek, földnek minden határi 1 Örvendj Dávid nemzetsége, mert betölt az ígéret. Megszületett a Messiás, a Megtartó, Betlehemben, a Dávid városában. Absán nem tud hova lenni az örömtől, hogy az ő lelkének ez álomban megjelen­tetett. Leborul és örömkönyet hullajt. Habiráh pedig utrakészen áll. felkere­sendő a nagy királyt a fényes csillag ka­lauzolása mellett. * A gyermek Jézus jászolbölcsőjében ron­gyok között feküdt, midőn Absám és Ha­biráh beléptek. Ide vezette őket az újonnan feltűnt fényes csillag sugára. Absán lelkének teljességével, szivének igaz örömével, mintegy földöntúli érzés által leveretve borult térdre s imádta a Messiást, aki Dávidnak igaz magva. S mintha felismerte volna a csecsemő arcvo­násaiban azt a Mestert, ki álmában a Ge- nézáreth tavánál ült és beszélt uj, csudála­tos dolgokat. És lelke megtelt hittel, szeretettel. Habiráh pedig pásztorbotjára támasa­y és & kodott, fejét lehorgasztotta s a próféták Írásait, jóslatait forgatta eszében egy eljö­vendő hatalmas királyról: a Messiásról. ♦ E:4e ismét ott ültek nyájaik mellett hallgatagon és a történtek felett gondol­kodtak. És a kőt pásztor elszenderült. Mindkettő álmodott. Absán álmában most is ott állott a Genézáreth tavánál az isteni master oida- ! Ián és leste ajkáról a mézédes szavakat. Lelke megtelt egy jobb élet boldog hitével. Habiráh is álmodott. Zavaros álmai voltak: Álmában ott állott a helytartó palo­tája előtt a tömeg között és ő is kiáltotta : „Feszítsd meg 1“ Kezeit görcsösen szorította ökölbe. Reggelre kelve, az álom hatása alatt mérges pillantásokat vetett Absánra és el­hajtotta nyáját távolabbi vidékre. Es lelkében ott ült a kétség. Es várta a koronás királyt. Utódai ma is hisznek ... reménytelenül. Boldogok, kik mcgtelének hittel, örök szeretettel. Monoky Sándor. |sm mm :nagy: válasz­tékban HOLLÓ SÁNDOR hol mindenféle arany és ezüst-órák, ék­szerek, látszerek, gramofonok és le­mezek feltűnő olcsó árban beszerezhető. érás- és étszerészncl JavításoJs gyorsan ©a pontosán eav.teozö a teti. ©Is:.

Next

/
Oldalképek
Tartalom