Szatmár, 1908 (34. évfolyam, 2-51. szám)
1908-12-13 / 50. szám
XXXIV. évfolyam 50 szám. Szatmár, 1908. dec. 13. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS POLITIKAI ELŐFIZETÉSI AK : Helyben: Vidéken: j FELELŐS SZERKESZTŐ Egésa évre 4 kor. Egész évre 6 kor. ; Dr. VERÉCZY ERNŐ. Egyes szám árs IO fiilér. LAP. Szerkesztőség : Petőfi-utca 1. szám. Kiadóhivatal : Deák-tér 3. szám. Vf j. ű 'Inak a kiadóhivatalban fiíetetidöli Megjelenik minden vasárnap. (V.) A képviselőház igazságügyi bizottsága a napokban tárgyalta le és fogadta el a sajtó termékekre vonatkozó törvényjavaslatot. Ha valakit ez javaslat közelebbről érdekel, úgy az a valaki csak mi, a sajtó lehet, s azért indokolt, ha mi e javaslattal egy kissé hosszasabban foglalkozunk. Foglalkoznunk kell különösen két irányban. A javaslatnak ugyanis két intézkedése az, a mely speciálisan a magyar sajtót igen-igen közeiről érinti. Speciálisan a magyar sajtót azért, mert a sajtónak nálunk, a nemzetiségek között sajátos helyzete van. Nálunk a sajtó nem csak ellenőrző, ismeret terjesztő factor, hanem különösen a nemzetiségi vidékeken első sorbánná magyarság érdekét védő orgánum. Másutt ezen feladat a sajtóra nem hárul, más állam nemzeti és nem nemzetiségi állam. Nálunk a nemzeti állam kiépítése csak idea. Fel kell venni e mellett sajnos a magyar sajtónak a küzdelmet a nemzetiségi sajtóval is, hol tanítani, a maga értékére leszállítani, hol meg egyenesen le kell törn azok törekvéseit. Azért mondom én, hogy az uj sajtó törvény nagyon mélyen érinti speciálisan a magyar sajtót, érinti különösen azon két intézkedése, a mely eltörli a kautiót s megszünteti a lapok előzetes elkobzását. Mert hogy áll a dolog! Eddig a lapoknak kautiót kellett tenni, készpénzben, betétkönyvben, vagy óvadékképes értékpapírokban. A kautiónk célja az volt, hogy a sajtó ! utján elkövetett vétségek és kihágások ; esetében kiszabandó pénzbüntetések 1 ebből elégetettek ki. Vagyis ha valaki ! a sajtó utján elkövetett cselekedmé- j nyért pénzbüntetést kapott, annak ki- í elégitése, meglizetése biztosítva volt a kaució által. Ha már most valaki 1000 korona pénzbüntetésre volt ítélve s azt behajtották a kautióból s az illető az igy megcsonkított kautiót záros határidő alatt ki nem egészítette, j a lap mindaddig, míg a kiegészítés meg nem történt, meg sem jelenhetett. A kautiónak tehát kettős célja volt. Egyik a büntetendő cselekményektől ! való visszatartás s a másik maga a j büntetés. S én megvagyok győződve j arról, hogj ha valami valakit ilynemű j cselekmények elkövetésétől vissza tu- j dott tartani, az épen a kaució volt, j mert az olyan embereknek, kiknek nincs veszteni valója, büntetés csak a pénzbüntetés lehet, különösen akkor, ha az be is hajtható. Egy pár napi fogház, az mártírokat tere m t, 1000 korona igazán büntetés. Már pedig az elvitázha- tatlan, hogy épen a sajtó terén b ü n- t e t n i kell. Büntetni kell szigorúan, mert ha van valami, ami a bűn, a métely, általában minden rossz terjesztésére alkalmas, az épen a sajtó. S miután épen mostanság a nemzetiségi ; lapok oly húrokat pendítenek, oly hangosan mernek írni, pl. a magyar állam eszméit, oly hangon mernek beszélni az országházban, ami minden vért fellázit, rém tartom időszerűnek j a k a u t i ó eltörlését, mert ezzel egy felől nsm a tisztességes sajtó megélhetését hanem másfelől, épen a kautió eltörlése miatt gomba módra fognak szaporodni a zug lapok, a revolver újságok. Ezek tele lesznek piszkosabbnál piszkosabb dolgokkal, tele lesznek szemtelenkedésekkel, rágalmakkal, mert hiszen nem veszíthetnek j semmit sen», legfeljebb üi a szerző egy pár tétig s ki lesz a jogrend egyenlítve. De ugyancsak nem tartom időszerűnek ép a lenti okok miatt az elő- leges elkobzás eltörlését sem. Mert mit ér az, ha a sajtó utján elkövetett büntetendő cselekményeknél a bűnügyi eljárás meggyorsittatik, ha eddig a lap 1000—1000 példányban méte- lyezi meg az olvasó közönséget? Eddig ha valamely lapban oly cikk jelent meg, amely sértette a jogrendet, már a szétküldés előtt el volt kobozható s igy meg volt akadályozható az elterjedés ! Ezután majd akkor fog eikoboz- tatni a lap, ha már 1000 és 1000 ember jelolvasta ! Mi célja lesz akkor az elkobzásnak ? Igaz, hogy ez érvekkel szemben áll a haladás, a gondolat, vélemény szabad nyivánitása, a kritika jogossága, de ezek mind eltörpülnek speciális helyzetük következtében, állam célunk és állam érdekünkkel szemben. E cél a nemzetállam kiépítése s ez pedig csak akkor lesz valamikor elérhető, ha minden olyan törekvést, áramlatot, amely ennek akadályul szolgálhat, már csirájában elfojtunk. Ez pedig az uj sajtó törvény mellett szinte lehetetlen lesz. Egyházi politikai mozgalmak. Ez 1908. évet a felekezeti irányú mozgalmak erősen lefoglalták. Amint a koalíciós kormány felváltotta némi átmenettel a szabadelvű Tiszakormányt a két ellentétes irányú hivatalos egyház táborának vezéremberei egyszerre megmozdultak. Oka ennek egyszerűen az Apponyi gróf személyében keresendő. A róni. katholikusok elérkezetnek látták az időt egyházpolitikájuk gerincelvének, az államhatalommal ellentétes irányzatnak, a pápaság világi Á sajtó termékekről.
