Szatmár, 1908 (34. évfolyam, 2-51. szám)
1908-11-15 / 46. szám
2 SZATMÁE nov. 15. gezni, mint szolgálatainak első éveiben s igy többet is érdemel a munkájáért. Óhajtanám azért, hogy a kiküldött bizottság ezt vegye alapul javaslatának megtételénél. így a kezdő fizetés lehet alacsonyabb, mert az úgy is növekszik a szolgálati idővel, csak arra kell ügyelni, hogy az alapfizetések a betöltött munkakör fontosságához képest arányosan állapíttassanak meg: A jelenleg működő tisztviselőknél ki lehetne mondani azt, hogy ezek nem a megállapítandó alapfizetést kapják, hanem úgy tekintetnek, mintha jelenlegi szolgálatukat az uj szabályrendelet érvénye alatt töltötték volna el, vagyis, ha a pótlékrendszer fogadtatnék el, részesülnek az alapfizetésen felül őket eddigi szolgálataik alapján megillető pótlékban is. Ha pedig a fokozati rendszer fogadtatnék el, abba a fokozatba osztatnának be, amely őket eddigi szolgálati idejük szerint megilleti. Azt hiszem, hogy a fizetésrendezésnek ily módon való keresztülvitelével, ha az alapfizetés megállapításánál megtaláljuk a helyes arányt, a tisztviselők is meg lesznek elégedve. Természetes, hogy a kezdő fizetés megállapításánál a város teljesítő képessége is kiváló figyelemben tartandó. Veréczy Antal. Városi közgyűlés. (V) Szatmár-Németi szab. kir. város törvényhatósági képviselete november 9-én dr. Falussy Árpád főispán elnöklete alatt élénk érdeklődés mellett tartotta meg havi rendes közgyűlését. A polgármesteri jelentés érdekesebb részei: A vízvezeték és csatornázás előkészítése céljából a vízszerzési kórnpró- bák állandóan folynak. Az eredmény azt mutatja, hogy minél inkább távolodunk a Szamostól, annál jobb a viz minősége is. Mennyiség tekintetében a Számos- völgyében mozgó talajvíz bőségesen elég lesz a vízvezeték táplálására. Egyébként a tanács megtette az intézkedéseket egy nagyobb átmérőjű kút készítése és próbaszivattyuzása iránt. A bakteriológiai vizsgálat szerint egészségre ártalmas baktériumok nem voltak ugyan a megvizsgált vízmintában, az egészségre közömbös baktériumok száma még is nagyobb, mint az egészséges vezetéki vizeké általában. A honvédzenekarra vonatkozólag a törvényhatósági közgyűlés már elfogadta a módosított szerződést és annak felterjesztését rendelte el. Ezen meghagyásnak a polgármester sietett eleget tenni, annyival inkább, mert bizalmasan arról értesült, hogy a zenekar kimaradása nehézségekbe ütközik. El kell ismerni, hogy a honvédzenekarnak a kerületi parancsnokság székhelyén kívül való elhelyezése rendkívüli állapot s az annak megszüntetésére irányuló törekvés nem indokolatlan. Azonban a zenekar megélhetési és kereseti viszonyai sokkal jobbak nálunk, különösen a módosított szerződés alapján, mint a kerületi székhelyen. Azonkívül a zenekar ittmaradása kulturális érdek s ezért ragaszkodnunk kell hozzá. A honvédzenekar elhelyezése egy városi polgári zenekar szervezését tenné elkerülhetetlenül szükségessé, ez pedig csaknem leküzdhetetlen akadályokba ütközik s rendkívüli anyagi áldozatokba kerül. A vallás- és közoktatásügyi miniszter tervbe vette a helybeli kir. kath. főgimnáziumnak uj épületbe helyezését. E célból néhány nappal ezelőtt itt járt Barkaczy Sándor báró miniszteri tanácsos, aki több telket megtekintett. Valószínű, hogy ezen nagyfontosságu kérdés mihamar döntés alá kerül. A közel jövőben nagyarányú köz- építkezések várhatók. Legközelebb felépül a faipari szakiskola és az uj állami óvoda, azután következik az uj | közkórház, uj adóhivatal, talán még I rövid idő alatt egy polgári iskola és a kir. kath. főgimnázium. Ezen körülmény felszínre vetette egy városi körkemence gondolatát, mely előállítaná a tervbevett építkezésekhez szükséges téglát. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy a helybeli téglagyárak csak nehezen tudják kielégíteni a magánépitkezés fellendülésével felmerült téglaszükségletet s tömeges középitkezés esetén olyan tég- lahiány állhat be, ami megakasztja a megkezdet munkálatokat. A jelentés ez után megemlékezik a Széchenyi-társulat nagygyűléséről; köszönetét mond Széli Kálmán személyes részvételéért és országos jelentőségű beszédéért, valamint elismeréssel emeli ki dr. Falussy Árpád főispánnak a Felszántják a Horfobágyot. Irta: Ágh Endre. Éh édes szerelmem, Alföld szép vidéke, bánatos szívvel irom meg pusztulásodat. A tűnő délibáb, a vadvirág, fűszál helyett a kalász növése nem hangol örömre ; megszoktalak, mint végtelen legelőt, úgy tanultalak szeretni mint a gulya, a ménes tanyáját s bizonyos aggodalom fog el, tudva azt, hogy eltűnsz, el a kor áramlatával, szükségtörvé- nyével. Szépséges szép Hortobágy ! Te vol-: tál a magyar jpuszta poézisa, ott tanyázott aprófüves legelődön fezernyi-ezer jószág: becsületes emberek lakták földedet, akiknek érzése összeforrt a szabad természettel. De hát olyan változó minden a világon! Ma még vadvirág az, amely ott terem rajtad, sásos fű, vadlóher, apró borjupázsit; egy-két esztendő múlva pedig búza, azután árpa és megint búza, élet, de amelyhez ezernyi ember hulló verejtéke fűződik. így csak magadtól teremsz, nem trágyáz, nem szánt-vet senki; csöndes eső ha hull reád, az is kevés, napsugár ha éget, kiállód, de azért teremsz füvet-legelőt annyit, amiből megél a jószág. Ezután nem úgy lesz : felhasogatnak őszszel is, tavaszszal is; megtrágyáznak, betemetik kávás kutjaidat, elszállítják tőled a jószágot és fölötted nem fog játszani a délibáb, elkerül még a vadmadár is, mert nem lesz hely, ahol megpihenjen rajtad. Sem a kutgém, sem a szabad föld, apró cserje, ^bogáncs nem nyújt hajlékot a bujdosó madárnak, végtelen vetés susogása riasztja fel álmából a távolban pihenő gulyát, nyugovása nem lesz azon már a jószágnak, mert emberek zaja zavarja meg a csendet, reggeltől napestig, kora kikelettől késő őszutóig, Mi lesz a haszna ennek, én Istenem mi lesz ? így emberészszel felfogni sem tudom ; ma is gyenge a búza ára, ezután lehet, hogy még gyengébb lesz, kapás szintén nem fizeti ki magát, takarmány csak a jószágnak értékes, eladni nem lehet, vagy ha el is, keveset adnak érte. Talán-talán kevesebbet még, mint a szabadban élő jószágért. Ám ideje változtatja a gazdálkodás hasznát is. Lehet, hogy ma ez, holnap az az irány szerencsésebb. Ma a gabonatermesztés hoz nagyobb hasznot, egy-két év múlva a jószág s aki fel tudta az idők változását fogni, az a boldogabb. Ám, hogy ki tudta — kérdés. Az a vadvirágos róna, a maga semmittevésével, lehet, hogy ma csak nagyon keveset jövedelmez, de lehet az is, hogy sokkal többet, mint jövedelmezne akkor, amikor felszántanák, bevetnék, felnövekedne rajta a vetés s learatnák róla a kalászt. Mert úgy van az, hogy a földtermése nem ember kezébe van letéve. Érheti ezernyi csapás ; rozsda, kárttévő bogár, zápor, jégeső, forró nap sütése. A fűszál mindazt kiállja s a jószág baján az emberi tudomány ma már győzedelmeskedett. Nem úgy a föld termékén. Annak jövője Isten kezébe van letéve, ha terem, úgy is jó, ha nem, szintén bele kell nyugodnunk. Elnézem a földet túró embert, annak küzködését, ezernyi költségét, bánatát, ingatag reményét s valahányszor csak látom Sirolin Emeli-"Sz étvágyat és a testsúlyt, megszünteti a köhögést, váladékot, éjjeli izzadást. Tüdőbetegségek, hurutok, szamár köhögés, skrofulozis. Influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor. „Roche“ eredeti csomagolást. P. Hofftnann-La Rache & Co. Basel (Svájc) „Roehe“«I Kapható orvos* rendeletre a gyógyszertárak* bar» - Ara Gvegenkint 4.— korona.
