Szatmár, 1908 (34. évfolyam, 2-51. szám)
1908-09-06 / 36. szám
szept. 6. S Z A T M Á R 3 aránytaJanui nagy terület jogos ó.s méltányos követelésének. Hogy különben maga a vármegye is, mint ilyen, ezen az egyedül helyes állásponton van, azt mutatja az u. n. memorandum-ügy jelen állása. Azt a memorandumot u. i., melyet a székhely áthelyezésének érdekében ez ősszel akarnak nagy demonstrációval átnyújtani a belügyminiszternek, a vármegyei bizottsági tagok közül 385 irta alá már eddig is, amint dr. Yajay Károly polgármester az aug. 3i-én tartott értekezleten bejelentette. A megye maga is impozáns módon nyilatkozik meg ilyenformán e kérdésben s nem hisszük, hogy a miniszter könnyű vérrel tullehessc magát a mellettünk szóló szempontokon, melyeket a memorandum alapos részletességgel tár eléje. A HÉT. A régi világból való emberek, akik tudniillik még apáik ajkán hailottak, vagy aiaguk is értették a „deák szót“, a klasszikusokból ismerik azt a bölcs mondást: „ Sápion tis est consilium mutare in melius“, amit néhai való jó Bismark kancellár egészen szabadon úgy fordított, hogy „Makacsul következetes csak az ökör.“ Akik egyébként már kiestek a latin magyar műveltség elöl említett korszakából, azok se maradnak a latin közmondásban kijegecült éleíeiv híján ; megtanítja őket az élet, saját tapasztalataik, a mások példája arra, hogy nem jó mindig következetesnek lenni; hogy az el? nemcsak arra jó, hogy kövessük, hanem arra is jó, sőt sokszor még jobb, hogy szegre akaszthassuk. Amikor is az így cselekvő, tudatosan vagy öntudatlanul, már a latin közmondás receptje szerint cselekszik. Valamikor a 4'-as függetlenségi politika az intranzigens politika netovábbja volt. Valamikor, réges-régen . . . Azaz nem is olyan nagyon régen . . . Nem telt el azóta még egy emberöltő se . . . Még jóformán szivarja, a mindennapi bora : elkezdett korholni, szidni és átkozta azt percet is, a mely őt te hozzád kötötte. Én Istenem, mintha te erről tehettél volna ! Hegy örökösen piszkok, szidott, olykor meg is vert; tűrtél sokat, tűrted, amig csak bírtad. De hát olyan véges minden a világon, még a türelem is. Hogy a múltkor azt hallottam, hogy eljöttél a faludból, eljöttél és talán ide, ebbe . a nagy emberforgatagba, sajnáltalak ; keresni kezdtelek ; de nem találtalak. És akkor, mintha megkönyebbültem volna, arra a gondolatra jöttem, hogy te most talán még boldogabb vagy, mint voltál ezelőtt, hogy talán elfeledtél mindent, mindent : a hűtelen szerelmet, boldogtalanságot, az életet. Mert olyan közel feküdt hozzátok a csöndes, szőke Tisza vize . . . (vége.) teljes számban megvannak ennek a letűnt szép kornak az oroszlánjai. Csak éppen a foguk hullott ki, a hegyes körmük kopott meg egy kissé ... A hires obstrukciós csaták hősei meg vannak még, csakhogy nem annyira hősök már, mint inkább bölcsek. Az idő haladása igy látszik meg rajtuk. A nemzeti ellenállás nagy szereplőjének, Apponyi Albert grófnak minapi beszéde fényesen világit rá erre a Pálfordulásra. Most már megértjük, miért nem voltak a nyári szünetben beszámolók. Ámbár azt ezelőtt is meglehetett érteni. Elvégre van valami kényelmetlen abban a helyzetben, hogy oda álljunk választóink elé, aki valami egészen mást reméltek a függetlenségi parlamenttől, mint amit eddig végzett és nem végzett, csak végezni fog. Nem mindenkinek adatott az a bátorság, hogy a függetlenségi elvek intranzigens múltjával szemben most már megalkuvásról, lassú haladásról beszéljen; hogy a saját tetteit bolondságnak, gyerekes éretlenségnek minősítse, most, megböicsült fejjel; hogy nyíltan merje kijelenteni, miszerint azon a téren, melyről mindig támadták a szabadelvű kormányokat, más módon, mint a szabadelvűek, ők sem képesek előre haladni. Bizony ezeknek és sok más hasonlónak a bevallásához bátorság kell; Apponyi Albert keli. Aki elég tapasztalt és elóg idős is már ahhoz, hogy a szavát meghallgassák, a tanácsait megfogadják. E tanácsokból pedig az a tanulság, a legmegszivlelendőbb, hogy ne nagyon kösse az ebet a karóhoz az és addig, akinek s ameddig kilátása van arra, hogy hatalomra jut; hogy Ígéreteinek a beváltását is követelhetik egykor tőle. így legalább megkíméli magát a jelenlegihez hasonló kényelmetlen helyzettől. Ámbár az a baj, hogy nálunk ez szinte lehetetlen, mivel nagyhangú ígéretek nélkül itt senki se jut abba a helyzetbe, hogy azok meg nem tartása rá nézve zsenáns legyen . . . A VÁROS. Rákóczi-emiék. A tiszaujiaki ítákóczi- emléket három vármegye emelte: Bereg, Szatmár és Ugocsa. Fenttartásáról is e három gondoskodik. Legújabban árviz ellen biztosították az emléket. A biztosítási dij 793 kor. 26 fillér, melyből a reánk eső egy- harmadrész kiutalásával a számvevőség meg- bizatott. Az uj adóhivatal és a pénzügyőrség uj palotájának építése is kezd komolyabb formát ölteni. A tanács már meg is bízta a városi mérnöki hivatalt a szükséges tervek elkészítésével. Tekintve azonban a mérnöki hivatalnál jelenleg levő személyzethiányt, mely még a folyó ügyek intézését is igen nehezíti, a polgármester a kérdéses tervek gyors elkészitéso tekintetében érintkezésbe lépett Illés Gyula budapesti építőmérnökkel, ki a szükséges rajzokat 1800 kor.-ért 6 hét alatt hajlandó elvégezni. A mérnöki hivatal igenlő véleménye után a tanács a gazdasági bizottság elé utalta e kérdést. Az uj palota egyébként egy emeletes lesz és az uj postahivatal mellett épül. Műkedvelő eíösdás. A szatmárnémetii jótékony nőegylet Cray Gézáné elnöknő égisze alatt a szept. 27-től tartandó lóversenyek eisö estéjén jótékony célú előadást óhajt rendezni a városi színházban. E célból kérte annak ingyenes átengedését. A tanács teljesítette ezen kérelmet, azon megszorítással, hogy úgy a próbákon, valamint az előadás alkalmával fogyasztott villanyáram diját a nőegyletnek kell fizetni. Honvédemfók. A tápióbieskei csatában elesett honvédeknek emléket akar emelni a nagykátai járás közönsége. E cél érdekében országos gyűjtést indított meg Dezseőffy Emil főszolgabíró. A tanács 10 koronát szavazott meg az emlékre s azt nevezett főszolgabíróhoz juttatjaEGYHÁZ ÉS ISKOLA. Halálozás. Mély gyászt öltött az elmúlt héten a debreceni református egyház. Hegy- megi Kiss Albert lelkész, volt orsz. képviselő, volt püspöki titkár szept. 30-án váratlanul elhunyt. Váratlanul, mert bár évek óta emésztő kór gyötörte szervezetét, a halál meglepetésszerűen tört reá. Az elhunytban úgy az egyház, mint a társadalom egyik buzgó, tevékeny és tehetséges alakját veszítette el s ezért halála méltán keltett őszinte részvétet a legszélesebb körben. Temetése f. hó 2-án ment végbe óriási részvét mellett, A sírnál esperesünk, Biki Károly mondott könyekig ható siri beszédet, Presbyterium! ülések, ügy a szatmári, mint a németii ref. egyháztanács ülést tart ma, 6-án. Ez ülések legnevezetesebb tárgya a püspökjelőliekre: Dicsőfy Józsefre és Erőss Lajosra való szavazás leend. — Tekintettel egyházaink állásfoglalására a múltban, az eredmény felöl nem lehetünk kétségben. — Ujj iskola, uj tanító. Az erdődi ref. egyházközség iskolája hosszú ideig tartó tetszhalál után feltámadt s a jelen tanév elején meg is nyilt. Tanítóvá 19 pályázó közül Kacsó Ignáeot, a debreceni ref. tanítóképző jeles növendékét választották meg. — Uj segéd lelkész. Kolozsváry Mihály volt németi-i segédlelkész távozásával változások állottak be a parókhián. Az ő helyébe Szabó Béla segédlelkészt hivták meg hitoktatónak ; a Szabó Béla tisztét pedig Hajdú Károly íheologussal, Hajdú Károly rendőr- kapitány fiával töltötték be, ki az exmissziót meg is kapta. Az uj káplán aug. 30-án tartotta sokat ígérő beköszöntőjét. — Uj tanár. Berki Lajos helyettes német-magyar tanár eltávozásával megürült a ref. főgimnázium említett tanszéke. A múlt hó 26-án tartott fentartó testületi ülésen Bartsch Aurél tanárjelöltet választották meg reá, aki azonban a megválasztás után lemondott. Így a múlt héten a fentartó testület rendkívüli ülést volt kénytelen tartani, melyen a német-magyar helyettes tanári kedvező részletfizetésre kaphatók a z R LIPOTML Szaímar, Kazincy-u. 17. á r (1 a v a 1 s z e m b e n
