Szatmár, 1908 (34. évfolyam, 2-51. szám)
1908-08-16 / 33. szám
aug. 16. 3 S Z A T M A R csatornázás és vízvezeték, a másik, hogy csak időnkint s csak azokban az utcákban hajtatnának végre a munkálatok, amelyek kívánnák azt. Természetes, hogy a csatornázás és vízvezetéknek csak úgy van értőimé, s csak úgy tölti be célját, ha egyszerre és az egész város területére készíttetik el; mert a parciális csatornázással és vízvezetékkel csakugyan csak kényelmi célt szolgálnánk. A közgyűlés ily értelemben határozott is. Továbbmenöleg a közgyűlés a polgármester elnöklete alatt álló következő bizottságot küldte ki: főmérnök, főorvos, t. főügyész, gazdasági tanácsos, főkapitány, kerületi orvosok, kórházi főorvos, Dr. Ke- resztszeghy Lajos, Dr. Farkas Antal, Lo- sonczi József, Jákó Mihály, Teiteíbaum Herman, Dr. Tanódy Márton, Dr. Lehótzky János, Csomay Imre, Heinrich Viktor, Dr. Kelemen Samu, Dr. Fejes István, Veráczy Antal, Roóz Samu, Ferencz Ágoston. Elhatározta a közgyűlés, hogy már most, próba fúrásokat csináltat s e célból felkéri Varga József országos hirü szakértőt, ki jelenleg is a miskolci vízvezetéket készíti, s ezzel reméljük, hogy a csatornázás és vízvezeték kérdése oly stádiumba jutott, hogy annak megvalósulásában kételkednünk nem szabad. Különben a munkálatok körülbelül 3 és Vz millió koronába kerülnének és 5 év alatt hajtatnának végre. A Pázmán. y-konviktus céljaira a közgyűlés 1200Ó kor. épitési segélyt szavazott meg, évi 2000 kor. kiutalása melleit. A segély a konviktus újjáépítésére lett kérve ; a gazdasági szakosztály csak 2000 kor. segélyt javasolt a t. főügyész 12000K javaslatával szemben. Hosszabb vita indult meg, amelyben résztvettek Cső may Imre és Fechte) János, kik a főügyész javaslata mellett szólották, Dr. Harcsár Géza, aki a gazdasági szakosztály javaslata mellett Dr. Veréczy Ernő a segély megadása föltételéül azt kívánja kimondatni, hogy a városnak bizonyos számú növendéket joga leend felvenni a konviktasba s ezzel annak felekezeti jellegét csökkenteni kívánja; dr. Farkas Autal Veréczy indítványához csatlakozik; Tankócz^f-^afeltételül azt kívánja kimondatni, ho^^^conviktus telkéből utcarendezés céljába. kís rész ingyen csa- toitassók közterülethez. Indítvány volt tehát elég s hogy iegyen idő eszmét cserélni, a főispán a közgyűlést 5 percre felfüggesztette. Majd megnyitván az ülést, szavazás alá bocsátotta a kérdést úgy, hogy azok, akik a tiszti főügyész javaslatát fogadják el, álljanak fel. Ez megtörténvén, a többség a tiszti főügyész 12000 K-ás javaslatát fogadta el. Ezzel a kérdés elintéztetett s nekünk csak annyi szavunk van, hogy ez semmi szin alatt setn hozható összeköttetésbe a protestáns nőnöveldének megszavazott kölcsönnel, egyrészről, mert a nőnöveldo háta megeit nem állanak püspöki javak, óriási alapítványok s az internálás nem felekezeti jellegű, mert a bentlakók 50°'o-a nem református. Igazságos megoldása e kérdésnek az lett volna, ha a városban lévé felekezetek számaránya szerint folyjósiitatott volna a segély; ez alapon 6000 K lett volna az az összeg, mely a katholikus konviklust megillette volna. A HÉT. Horvátországban nagyon sok boioad- : gomba teremhet. A horvát politikusok pedig úgy látszik, nagyon szeretik a gombát. Nera- I csak a jó, hanem a bolondgombát is. Log- ’ alább közjogi téren. Egyiket a másik után tálalják elibénk. Újabban azzal nincsenek megelégedve, hogy a kiegyezés választott bíróságában nincs horvát képviselő. Úgy mondják, hogy e miatt nem jut kellő kifeje- i zésre Horvátország „egyenlősége“ . . . Álljunk meg egy szóra, derék testvéreink! Miféle egyenlőségnek kellene kifejezésre jutnia ? kivel való egyenlőségnek ? Csak nem a magyar állammal valónak?! Mi úgy . tudjuk, hogy ebben az „egy“ államban benne van Horvátország is, még az 1868. XXX. t.-c. szerint is. Tehát „egyenlőségéről beszélni, a magyar államai szemben : abszurdum. A „társország“ cím még nem jogosítja fel mindenféle közjogi extravaganciára sem a horvátszlavon „tartomány“ gyűlést sem annak egynémely matadorait. A VÁROS. Közigazgatási bizottságunk folyó hó 10-én a főispán akadályoztatása miatt dr. Yajay Károly polgármester elnöklete alatt ülést tartott. Tárgyai közül érdekesebb a polgármesternek, illetve főorvosnak a tífuszra vonatkozó jelentése, mely szerint a fenyegető s riasztó veszedelem csaknem teljesen elvonult felőlünk. Az ülés fináléja méiabus akkord volt. Most, búcsúzott el tőlünk Kellner György állatorvos, akit Aradra helyeztek át. vülamviíágitásunk. Mind szélesebb kört ölel magába villanyos hálózatunk. A megnövekedett szükséglet kielégítése céljából a 10-én tartott törvényhatósági közgyűlés három uj gép beszerzését engedélyezte. Hsíelünk érdekében. A 10-iki törvény- hatósági közgyűlés teljesítette Beer Mór zálogháztulajdonos azon kérelmét, hogy üzletét részvénytársasági alapra fektethesse* Tehát ezután lesz pénz, akár csak polyva. Csak elzálogosithatóértéktárgyaink legyenek! EGYHÁZ ÉS ISKOLA. Püspökválasztás. A szatmári ref, egyházmegyéhez tartozó összes községek beküld: ék már szavazataikat az esperesi hivatalhoz. Biki Károly esperes, ki csak a na- I pókban tért vissza üdüléséből, e szavazatokat folyó hó 14-én térj sztette fel az egyházkerülethez. Tanárválasztás. Folyó hó 26-án ülést j tart a ref. főgimnázium tanártestülete. A rendszeresített helyettes rajztanári állást s az Osváth Elemér halála után rendesből Patay Pál ez este valóban csodálatra méltó példáját adta a férfias önmegtartóztatásnak. Mert raig villámló szemekkel, megmegránduló ajkakkal szemlélte, szinte nyelte az asszony ábrándos alakját, vidáman és közönyös hangon tudott beszélni a divatról, közelgő mulatságokról s (pletykázni Evelin barátnőiről. A bucsuzásnál jaztán Evelin minden bevezetés nélkül, ellenben ez alkalomra tartegatott legészvesztőbb mosolyával azt mondja imádójának, suttogó, bóditó hangon^: — Tudja mit, Pali ? (Válasszon el engem az uramtól! S miután még lágyan oda simult az ölelő karokba 8 átengedte kezét, arcát a szenvedélyes csókáradatnak, szeliden kituszkolta őt az ajtón ... Patay Pál úgy találta, hogy ez meggondolandó feladat. S miután vagy három napon keresztül, mely idő alatt feléje se mert nézni a szép asszonynak, számtalanszor konstatálta ugyanezt a megoldás mikéntjének halvány sejtelme nélkül, boszusan adta meg magát sorsának. És a véletlen, a dón Jüanok ez orgazdája most is megkönyörült szenvedésein. A negyedik napon délelőtt beállít hozzá Sándor azon baráti kéréssel, zsiráljon neki, becsületbeli tartozásai kifizetésére, egy tízezer koronás váltót. Patay Pál agyán kirtelen egy megváltó gondolat cikázik át. Az ötlet merész ugyan, de megkockáztatható. Lehet, hogy Sándor elfogadja s ezzel a rejtvény meg van oldva ; lehet, hogy párbaj lesz a dologból ; de ez sem baj. Egy jól célzott golyó, bármelyik féltől jön is, felmenteni a további gondolkozás kötelessége alól. — Nézd, Géza, — szólt tehát rekedtes hangon — mondok valamit s aztán rendelkezésedre állek. Remélem, nem mondok neked újságot (azzal hogy erősen inog lábaid alatt a talaj s anyagilag matematikai pontossággal kiszámítható rövid időn belül tönkremégy ... Én szeretőm a feleségedet.. . Ha elválsz tőle, itt van nálam egy csekk húszezer koronáról . . . Sándor láthatólag meglepődött e nem várt ajánlatra, hanem Palit nem vágta pofon. Sőt. huszonnégy órai gondolkozási időt kért . . . Harmadnap aztán Evelin felpakolt elment valamelyik nagynénjéhez és hat hó múlva Sándor hűtlen elhagyás címén megindította a válókeresetet, mely egyhangú megegyezés _folytán rövidesen célra vezetett. — És Evelin azóta boldogul ól Patay- val — kérdem. — Evelin aztán hamarosan egybe is kelt — nem Patayval ugj-an, hanem egy másik leánykori ideáljával — válaszolt barátom szarkasztikus mosollyal, majd látva kérdőjellé vált arcomat, szó nélkül folytatá : — Patay először normális emberhez illően arra gondolt, hogy ilyen blaraázs után ő teljesen fölösleges a világon. Később töprengeni kezdett, ne vigye-e magával Eve- lint is a másvilágra. Végül, mint okos om- ber, kitűnőnek találta az ötletet s azóta mindennapos vendég és házibarát Evelin és uj férje házánál. B. J. kedvező részleiíizeésre kaphatók ^ a z LIPOTNAL Szafmár, Kazincv-u. 17. á r ti á v a I s z e m b c n.
