Szatmár, 1908 (34. évfolyam, 2-51. szám)

1908-08-09 / 32. szám

FÜGGETLENSEGI ES 48-AS POLITIKAI LAP. ELŐFIZETÉSI AH : Helyben : Vidéken : Egész évre 4 ];or. Egész évre G kor. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. VERÉCZY ERNŐ. Szerkesztőség: Petőfi-utca 1. szám. Kiadóhivatal : Deák-tér 8. szám. Mi'ideu;;- p ű áijak a kiadóhivutnlban íissetetulőfe. 32. szám. Szaímár, IS08. aug. 9. XXXiV évfolyam Törökország, az európai „beteg em­ber“ talán rá lépett a javulás útjára. Százados sorvadása után, mely immár a végelgyengülés minden szimptomá- ját kezdte mutatni, végre talán meg­találta azt az orvosságot, mely a tör­ténelem tanúsága szerint igen sok esetben hatásos gyógyszernek bizo­nyult végelgyengülésben szenvedő ál­lamok számára. Röviden és világosan szólva: Törökországnak alkotmánya van; az abszolutizmus újra kikény­szeríttetett egyik legrégibb odújából. Törökország tehát most . örömben úszik s az alkotmányosságnak min­den igaz barátja részívesz örömében, bármily kiábrándító tapasztalatai le­gyenek is a történelemnek egyné­mely alkotmány tekintetében. Minket, Magyarországot, azonban az állapotoknak e gyökeres megválto­zása nemcsak érzelmileg, hanem köz- jogilag is eléggé érdekelhet. Mert van egy földterület a . Balkánon, amolyan sekint-sebent territórium, amelynek a sorsára szintén jelentékenyen befoly­hat ez a változás és amelynek a sorsa a köztünk fentálló közjogi kapcsolat révén minket is érint. Ez a földdarab Bosznia és Hercegovina. Mint az újságok hiradásából tud­hatjuk, e két megszállott tartomány jövője kérdőjellé vált már egynémely osztrák politikus előtt is. Nem lehet kétségünk afelől, hogy mihamar át- vedlik az egész osztrák politika kér­désévé. Azonkívül magában Bosznia- Hercegovinában is aktuális már az a kérdés, mily irányban hat ki az uj török alkotmány az ő jelenlegi állapo­tára. Az ügy kezd mind szélesebb hul­lámokat verni s aligha csalódunk, mi­kor azt jósoljuk, hogy talán nem is olyan sokára európai aktuálitás lesz belőle. Bosznia-Hercegovina ugyanis tény­leg Ausztria-Magyarországhoz tartozik, j közjogilag azonban a török birodalom kiegészítő része s mint ilyen, a szul­tán felségisége alatt áll. Ennek a furcsa helyzetnek pedig nem mindennapi az oka sem. Történt 1878-ban, hogy az európai államok megbízottai összegyűltek az úgynevezett „berlini kongresszusára s határoztak Törökország állapota fe­lől. Ok határoztak, mert a török bi­rodalom gyengesége miatt képtelen volt saját sorsát intézni, képtelen volt a belsejét dúló zavarokat elsimítani. És mert a belső forrongások nemcsak saját léteiét, hanem az európai békét, a hatalmaknak egymáshoz való jó vi­szonyát is erősen fenyegették, az európai államok, főleg a nagyhatal­mak, nevezett kongresszuson kisegí­tették szorult helyzetéből oly formán, hogy kimondták, miszerint „Bosznia- Hercegovina tartományokat Ausztría- Magyarország fogja megszállani és kormányozni“ (1879. VIII. t.-c.) így került a mi tényleges hatalmunk alá a török birodalom két tartománya. Tisztán európai jellegű megbízás és célszerűség folytán, anélkül, hogy eb­ben bármi csekély elismerése foglal­tatnék Magyarországnak a hajdani „Rámá“-ra vonatkozó történelmi jo­gának. És ami még szomorúbb, lett e megbizás eredménye újabb közös ügy, mert a megbizás nem Magyarország- ; nak, hanem az Osztrák-Magyar mo­narchiának szól. Azóta Bosznia-Hercegovinát tény- j leg mi tartjuk megszállva s a novi- bazári szandzsák kivételével igazgatja a közös pénzügyminiszter, mindkét nemzeti (osztrák-magyar) minisztérium alkotmányos befolyása mellett. Ámde ez a viszony úgy a megbí­zást adó Európa intenciója szerint, mint törvényeink szellemében is esak „ideiglenes,“ és tisztán csak a köz- igazgatásra vonatkozik (1880. VI. t.-c. 1., 2. §§.) Állam jogilag e két tarto­mány ma is Törökországhoz tartozik. „A megszállás ténye nem érinti a szultánnak .... felség! jogait.“ „A szultán ő felségének neve ezentúl is bele lesz foglalva a muzulmánok nyil­vános imádságaiba. Amennyiben szo­kás volna a török zászlót a minare­tekre felfűzni, e gyakorlat tiszteletben fog tartatni,“ — mondja a megszállás és igazgatás módozataira nézve Tö­rökország és Ausztria-Magyaror^zág kormányai között 1879-ben kötött nemzetközi szerződés. Ugyancsak a török birodalom felségiségét hivatvák fentartani ez egyezmény azon rendel­kezései is, melyek a megszállott tar­tományok jövedelmeinek hovaforditá- sáról s a török ércpénzek szabad for­galmáról intézkednek. E tartományoknak az osztrák-ma­gyar monarchiához való viszonya te­hát kifejezetten „ideiglenes,“ megszű­nésre számított. Csak a megszűnés ideje és módja lehet vita tárgya el­lenkező érdekek találkozása esetén. Tárgyilagosan azonban mindkettő pontosan körülírható. Az időpont te­kintetében irányt ad a berlini kon­gresszus nevezetes határozatának in­doka. Ha ezen határozatot csak az a körülmény provokálta, hogy a török birodalmat belső zavarok emésztették, melyek között rendet teremteni nem volt képes ; ha ezen belső zavarok és gyengeség képezik a Bosznia-Herce­govina felett általunk, valamint íöbbé- kevésbé az egész birodalom felett a nagyhatalmak által gyakorolt protek - torátus indokát és feltételét: akkor önként következik, hogy e feitéíej elestével önmagától el kell esnie min A török alkotmány és Bosznia.

Next

/
Oldalképek
Tartalom