Szatmár, 1908 (34. évfolyam, 2-51. szám)
1908-08-09 / 32. szám
FÜGGETLENSEGI ES 48-AS POLITIKAI LAP. ELŐFIZETÉSI AH : Helyben : Vidéken : Egész évre 4 ];or. Egész évre G kor. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. VERÉCZY ERNŐ. Szerkesztőség: Petőfi-utca 1. szám. Kiadóhivatal : Deák-tér 8. szám. Mi'ideu;;- p ű áijak a kiadóhivutnlban íissetetulőfe. 32. szám. Szaímár, IS08. aug. 9. XXXiV évfolyam Törökország, az európai „beteg ember“ talán rá lépett a javulás útjára. Százados sorvadása után, mely immár a végelgyengülés minden szimptomá- ját kezdte mutatni, végre talán megtalálta azt az orvosságot, mely a történelem tanúsága szerint igen sok esetben hatásos gyógyszernek bizonyult végelgyengülésben szenvedő államok számára. Röviden és világosan szólva: Törökországnak alkotmánya van; az abszolutizmus újra kikényszeríttetett egyik legrégibb odújából. Törökország tehát most . örömben úszik s az alkotmányosságnak minden igaz barátja részívesz örömében, bármily kiábrándító tapasztalatai legyenek is a történelemnek egynémely alkotmány tekintetében. Minket, Magyarországot, azonban az állapotoknak e gyökeres megváltozása nemcsak érzelmileg, hanem köz- jogilag is eléggé érdekelhet. Mert van egy földterület a . Balkánon, amolyan sekint-sebent territórium, amelynek a sorsára szintén jelentékenyen befolyhat ez a változás és amelynek a sorsa a köztünk fentálló közjogi kapcsolat révén minket is érint. Ez a földdarab Bosznia és Hercegovina. Mint az újságok hiradásából tudhatjuk, e két megszállott tartomány jövője kérdőjellé vált már egynémely osztrák politikus előtt is. Nem lehet kétségünk afelől, hogy mihamar át- vedlik az egész osztrák politika kérdésévé. Azonkívül magában Bosznia- Hercegovinában is aktuális már az a kérdés, mily irányban hat ki az uj török alkotmány az ő jelenlegi állapotára. Az ügy kezd mind szélesebb hullámokat verni s aligha csalódunk, mikor azt jósoljuk, hogy talán nem is olyan sokára európai aktuálitás lesz belőle. Bosznia-Hercegovina ugyanis tényleg Ausztria-Magyarországhoz tartozik, j közjogilag azonban a török birodalom kiegészítő része s mint ilyen, a szultán felségisége alatt áll. Ennek a furcsa helyzetnek pedig nem mindennapi az oka sem. Történt 1878-ban, hogy az európai államok megbízottai összegyűltek az úgynevezett „berlini kongresszusára s határoztak Törökország állapota felől. Ok határoztak, mert a török birodalom gyengesége miatt képtelen volt saját sorsát intézni, képtelen volt a belsejét dúló zavarokat elsimítani. És mert a belső forrongások nemcsak saját léteiét, hanem az európai békét, a hatalmaknak egymáshoz való jó viszonyát is erősen fenyegették, az európai államok, főleg a nagyhatalmak, nevezett kongresszuson kisegítették szorult helyzetéből oly formán, hogy kimondták, miszerint „Bosznia- Hercegovina tartományokat Ausztría- Magyarország fogja megszállani és kormányozni“ (1879. VIII. t.-c.) így került a mi tényleges hatalmunk alá a török birodalom két tartománya. Tisztán európai jellegű megbízás és célszerűség folytán, anélkül, hogy ebben bármi csekély elismerése foglaltatnék Magyarországnak a hajdani „Rámá“-ra vonatkozó történelmi jogának. És ami még szomorúbb, lett e megbizás eredménye újabb közös ügy, mert a megbizás nem Magyarország- ; nak, hanem az Osztrák-Magyar monarchiának szól. Azóta Bosznia-Hercegovinát tény- j leg mi tartjuk megszállva s a novi- bazári szandzsák kivételével igazgatja a közös pénzügyminiszter, mindkét nemzeti (osztrák-magyar) minisztérium alkotmányos befolyása mellett. Ámde ez a viszony úgy a megbízást adó Európa intenciója szerint, mint törvényeink szellemében is esak „ideiglenes,“ és tisztán csak a köz- igazgatásra vonatkozik (1880. VI. t.-c. 1., 2. §§.) Állam jogilag e két tartomány ma is Törökországhoz tartozik. „A megszállás ténye nem érinti a szultánnak .... felség! jogait.“ „A szultán ő felségének neve ezentúl is bele lesz foglalva a muzulmánok nyilvános imádságaiba. Amennyiben szokás volna a török zászlót a minaretekre felfűzni, e gyakorlat tiszteletben fog tartatni,“ — mondja a megszállás és igazgatás módozataira nézve Törökország és Ausztria-Magyaror^zág kormányai között 1879-ben kötött nemzetközi szerződés. Ugyancsak a török birodalom felségiségét hivatvák fentartani ez egyezmény azon rendelkezései is, melyek a megszállott tartományok jövedelmeinek hovaforditá- sáról s a török ércpénzek szabad forgalmáról intézkednek. E tartományoknak az osztrák-magyar monarchiához való viszonya tehát kifejezetten „ideiglenes,“ megszűnésre számított. Csak a megszűnés ideje és módja lehet vita tárgya ellenkező érdekek találkozása esetén. Tárgyilagosan azonban mindkettő pontosan körülírható. Az időpont tekintetében irányt ad a berlini kongresszus nevezetes határozatának indoka. Ha ezen határozatot csak az a körülmény provokálta, hogy a török birodalmat belső zavarok emésztették, melyek között rendet teremteni nem volt képes ; ha ezen belső zavarok és gyengeség képezik a Bosznia-Hercegovina felett általunk, valamint íöbbé- kevésbé az egész birodalom felett a nagyhatalmak által gyakorolt protek - torátus indokát és feltételét: akkor önként következik, hogy e feitéíej elestével önmagától el kell esnie min A török alkotmány és Bosznia.
