Szatmár, 1907 (33. évfolyam, 1-50. szám)
1907-06-22 / 25. szám
XXXIII. évfolyam 25-ik sz. Szatmár, 1907. junius 22 SZATMAR. TÁRSADALMI ES SZÉPIRODALMI HETILAP. Megjelenik minden szombaton. *1 ... X\ ELŐFIZETÉSI ÁR : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 10 fillér. ^Szerkesztőség es kiadóhivatal : Deák-tér 3. szám. Miadennrmü dijak a kiadóhivatalban fizetendők Szerkesztőségi telefon 27. szám. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban.-$• Nyllttér sora 16 fiilór. <$— Az Isten ujja. A statisztika azon tükör, mely valamely országnak népességét, mennyiséget, vagyonossá- gát, vagy szegénységét számjegyekben tünteti elő. Boldog az a nemzet, melynek vagyonossága népességével arányban áll s mely szükségleteit saját erejéből képes előteremteni és fedezni, inig az oly országok, hol az ily erők rendelkezésre nem állanak és olyanok, mint a rósz — köny- nyelmtl gazda, ki szükségleteit másnak vagyonával — kölcsönökkel pótolja Az ily országok, melyek háztartásukat kölcsönökkel fedezik, állampolgáraikat agyonterhelik, lehetetlenné teszik a jólétét és vagyoni gyarapodást s miután a jövedelmek kivétel nélkül magát a földet, —s másodsorban az ipart nyomják, természetes, hogy ha a teher a jövedelemmel nem áll arányban, az esetben elő áll a föld úgynevezett vándorlása — vagyis csakhamar egyik kézről, a másikba kerül. Hogyha ezen úgynevezett földvándorlás nemzeti kézben forog, akkor magára az országra, illetve a nemzetre még válságos veszedelmet nem jelent, mert habár közkézen forog, de ugyanazon nemzeti colt szolgálja. Ha azonban ezen földvándorlás idegen -— sót nemzetellenes ke= zekbe megy át: az már oly veszedelmet rejt magában, mely magát az országot, magát a nemzetet a megsemmisülés útjára tereli! S ez természetes is, ha tudjuk, hogy „akié a föld: azé az ország!“ Magyarország ma már a megsemmisülés ezen szomorú utján mozog, — s ha a magyarok Istene e nemzetet észre nem tóriti, -— fel nem nyitja szemeit a magyar fajnak, hogy látván, lássa a sirt, melyet önnön kezével ás : úgy csakhamar be is fog ezen sirba temettetni! Magyar őseink már századokkal előbb be látták a föld kérdésnek eme fontosságát, — amidőn törvényekkel tiltották meg idegeneknek a magyar föld megszerzését, s ekként iparkodtak azt a faj magyarnak megtartani, kimondván, hogy az ország a „Magyar szent - korona tulajdona“ s azt a „Donatoriusok“ (adományozók) csakis, mint „Membra Sacrae Coronae Regni Hungáriáé“ (a magyar szent korona tagjai) szerezhették meg tulajdonul! Azt is tudjuk, hogy a „Rzgnum Marianum“ vagyis a „Mária országában“ a magyar szent koronának tagja csak is ősi valódi keresztyén oly született, vagy honfiusitott magyar ember lehetett, ki kiváló vitézsége, honszeretete az alkotmány és korona iránti hűsége folytán erro kiváló érdemeket szerzett. Amerikában az idegen szintén nem szerezhet földtulajdont, Oroszország pedig alig 15 éve tette lehetetlenné idegeneknek és zsidóknak a földtulajdon megszerzését, — sőt ma már Német, Franciaország és Belgium is felszilien tartja e fontos kérdést, — nem is említve, hogy Angliában a feudális és hitbizományi rendszer századok óta lehetetlenné teszik a földnek idegen kezekbe való átvándorlását. Magyarország azonban „felejt és nem okul!“ hanyag nemtörődömséggel nézi vagyonának az országnak pusztulását, behunyja szemét, hogy ne lássa a világos jövőt, sőt bizonyos blazirtság- gal válik meg ősei örökétől! Sőt nem régen maga egyik pénzügyi vezérfórfiu, — egy magyar ember, tette azon nyilatkozatot, hogy „mindegy, a föld akárkié — csak az a fő, hogy adó fizettessék.“ Talán az ily felfogásnak kell tulajdonitanunk azon szomorú jelenséget is, hogy amig más országok és földrészek az inproduktiv erők boözönlésót és az ezt előidéző bevándorlást nemcsak korlátozzák, de sőt meg is tiltják: ma- gyarországban akár Galicia, akár Oroszország, vagy Románia felől a zsidóság — ezen improduktív — sőt veszélyes elem nemcsak nehézség nélkül özönlik be, hanem rövid időn belül meg is telepszik s romboló munkáját akadálytalanul folytathatja! Hogy a magyar faj nép ezt tétlenül nézi és tűri, ezen nem csodálkozhatunk, mert e nép úgy lelki, mint testi rugékonyságát elvesztvén, erejének és hatalmának öntudatára ébredni teljesen képtelen! - Azonban méltán csodálkozhatunk azon, hogy maga az asszimilálódott zsidóság nem látja be az imminens veszélyt, mely az ő létét is megtámadással fenyegeti, s nem iparkodik ennek megakadályozására. Már pedig az e fajta nemtörődömség hová juttatta ina már az országot: szóljanak a megdöbbentő statisztikai adatok, melyekből a következő tényeket látjuk: Magyarországban 1884. évben 100 holdnál nagyobb birtokos zsidó volt 1898; — mig e szám tizév alatt megkétszereződött, vagyis lett 2788; — s a kezébe került 1745255 kát. holdról e rövid idő alatt 2619300 kát. holdra szökött fel! száz holdnál nagyobb bérlet 1884. évben 4291, miből zsidó kézen volt 2697 és pedig 2745100 hold kiterjedésben, — tíz óv múlva pedig 4861 bérlet közül már 3170 bérlet lett zsidó kézen 3350740 kát. holddal. Ezer kát. holdnál nagyobb terület van zsidó kézen: Hajdumegyében 65’2°/0 ; Szabolcsban 5P3°/0 ; Trencsónben 51 ■ 1 °/o- “ A nagybirtokosoknak több mint V« része zsidó Baranya, Bihar, Máramaros, Turóc, Jásznagykunszolnok, Ung, Zemplén. Tolna, Abauj és Pestmegyóben. A nagybirtokosoknak több mint V* része: BorTÁRCA. Kis öröm Hegedűmnek száraz fája Édesen szól a nótája. Szivem rázza, remegteti: Kezd nehezen ébredezni. Elfeledek búbánatot, Elmúlnak a borús gondok, Ha kicsendül a szép nóta, A mi rejlik a hurokba. Minden nóta derűs hangja Mint a szélvész, eloszlatja Borús lelkem nehéz ködét, S hull a báuat, fájdalom szét. Minden uóta a lelkemnek Nyújt vigalmat, örömöket S mindenik egy gyönyör-virág, Szebbnek tetszik igy a világ. Egy-egy gyöngye a lelkemnek Minden uóta, mely lepereg, S a hány nóta el-elszólal Lelkem csalja el magával. Vigad szivem e nótákon, Múlik a bú, niucs fájdalom ; Bár sokáig eltartana E vigalom szép hajnala ! (Kaakszeutmárton) Bozga Miklós 0 Harcz az asszonyokért. — Irta: Pataky István. — Az üdv 1560-ik évének tavaszán Begetey János tahi erősített kastélyában vendégül fogadta Palotai Magyar Bálint Fonyód vára parancsnokát és Trombitás Balázs alparancsnokot. Magyar Bálint uram aféle kétes hirben állt, a ki vakmerő kirándulásaival sokat ártott ugyan a törököknek, de szóbeszéd szerint, ha törökre nem akadt, a magyaroktól is elnmelt egyes olyan dolgokat, amikre neki várában szüksége volt. Csak éppen a múlt évben járt nála Gosztonzi Péter, a megsarcolt gerézdiekkel, 30 ökröt keresett ott. Gosytonyi maga is megismerte, hogy a Balaton mellett heverő ökrök közt ott vannak a gerézdiekó is, de Bálint ur 20 tanút állított a mellett, hogy a Gosztonyi által megjelölt ökrökot több mint egy hóuapja rabolta Ibrahim koppányi bég zsoldosainak parancsnoka Musztafa bin Mohammed és embereitől, viszonzásul pár év előtt nevezett Ibralion bégnek nála tett látogatásáért, a midőn minden búzáját elvitte. A dologban annyi pedig igaz volt, hogy a többi ökröket csakugyan Musztafa bin Mohammed és embereitől rabolta Magyar Bálint ur, a mikor Musztafának a fél arczát majdnem leszelte Bálint ur a viasko- dásnál. Hanem a 30 ökröt csakugyan pár nap előtt hajtották el a gerézdi jobbágyoktól. Azt azonban megkell engedni, hogy Bálint ur abbau a hiedelemben volt, hogy az acsai törökök ökreit hajtja el és csak Kopoiy alatt tudta meg, hogy az ökrök a gerézdi jobbágyoké, de ekkor már nem volt hajlandó elhinni. No hát ilyen ember volt Magyar Bálint, mig ellenben Begetey János uram nem bántott senkit, csak ha muszály volt, de akkor aztán aprította a törököt, mint a répát. Magyar Bálint öles ember volt, barna mint a czigány, erős, kemény vonásokkal, villogó fekete szemekkel, mig Begetey uram alacsony, zömök ember volt, szőke fürtökkel, ábráudos kék szemekkel. De e szemek, ha indulatba jött Begetey uram, ragyogtak áin úgy, mint a Bálint ur fekete szemei. Szabó Gusztáv UJ órás és lát szerész üzlete Raktáron tartok mindennemű zseb-, inga-, fali- és ébresztő órákat uagy választékban 2 évi jótállás mellett. Szatmár, Kaufman Ignácz (Berecz-fóle) házában Szemüvegek nagy választékban kaphatók! Valódi China ezüst árukból nagy raktár. □ Elvállalok mindennemű óra, ékszer és szemüveg javításokat jótállás mellett. Szolid ár, gyors és pontos kiszolgálás
