Szatmár, 1907 (33. évfolyam, 1-50. szám)

1907-05-11 / 19. szám

2 S Z A T M Á R ellesi a másiknak szellemi munkáját, s azt csa­lárd utón a maga részére értékesíteni törekszik, mert ezzel nemcsak szellemi dicsősséget, hanem anyagi hasznot is vél magának szerezni. Arra nem gondol, hogy ez a manipulácziója össze­ütközésbe jön a tisztességgel, a becsülettel, az erkölcsisóg fenséges törvényével, a minek rajta­vesztés esetén nagy szégyen, gyalázat, megbé­lyegzés, rettenetes erkölcsi veszteség — a tisz­tességes társadalmi körökből való kiközötis lessz az eredménye; mert erre fondorlatos lelkülete gondolni sem tud . . . és nem is akar. Pedig ilyenkor, rendesen bekövetkezik az Aesopus me­séinek egyik tételében foglalt ama nagy igazság: „Amittit suum, qui alimum petit!11 Ha rajta vészit, a fehérre mosakodáshoz aztán épen olyan piszkos fegyvereket használ, a milyenek az elharácsoláshoz, a jogtalan eltulaj­donításhoz teljesen hozzáillők. No hát az ilyen mosakodhatik, nem ér az semmit, mert mint a szerecsent 100 mm. szap­pannal sem lehet fehérre mosni: úgy ezek sem képesek magukat többé tisztára mosni; az embe­rek undorát és megvetését magukról elhárítani. Mert a lelki szenny nem olyan, mint a testi pi­szok. Ez utóbbit a viz könnyű szerrel lemossa: de az előbbi lemoshatatlan. Kain bélyeg az és nincs rá tisztitószer. Az ilyenek tekinthetők a legutálatosabb élős­ködőknek. Szerencse, hogy az ilyen élősködők­nek nagyon kevés példánya szerepel itt-ott; mert ilyen aljasságra, erkölcsi halálra mégis nem sokan mernek vállalkozni. Az élősködőknek különben nagyon sok vál­faja van. Ilyenek: a tunyák, a restek, a dolog­kerülők, kik csak a más nyakán szeretnek élde­gélni, nem is gondolva arra, hogy minden em­bernek a tisztességes munkálkodás a fő feladata, utána aztán tisztességesen, becsülettel mégis él­hessen a nélkül, hogy másoknak terhűkre len­nének. Az ilyenféle élősködőknél aztán még vesze­delmesebb élősködők a tolvajok, a rablók, a gyilkosok, kik titkon, nagyon sokszor nyiltan megtámadják mindazokat, akik utjokba akadnak, sőt többnyire ezt sem várják be, hanem maguk keresik fel az áldozatul kiszemelteket, hogy tő­lük anyagiakat rabolhassanak, — ha másként nem, — az ártatlanok életének kioltásával, nem is gondolva az igazságszolgáltatás elrettentő pél­dáira. Hogy ezek az élősködők az emberiségnek nemcsak szégyenére, gyalázatára, hanem kiszá­míthatatlan kárára — és veszélyére vannak — mindenki annyira jól tudja, hogy mondani is teljesen felesleges. Nagy csapás ez az emberiségen. És erre örökös ura, vitte el a császár elé, a ki azokat helyben hagyván, áprilhő 13. napjára tűzetett ki a vár átadása. April 12-én éjjel a gazdag törökök kincseik nagy­részét rejtegették el és Musztafa hangoztatta, hogy visszajönnek ők még a szép Kanizsára. * * * * A váron kívül terült el délfelé egy rendkívül mocsaras hely, a mely ma gyönyörű rétséget képez, a neve : „Leányvár“. E hely a végtelen mocsárból emelkedett ki és tele vau bozóttal, vízmosás okozta gödrökkel, fene­ketlen helyekkel, a hol még nappal is csak az tudott eljárni, a ki ez óriási helynek minden titkát ismerte. A nád és a sás végtelen birodalmában csak cse- nevész fűz és égerfák voltak helylyel-küzzel láthatók, s az egész terület a szárnyasok és négylábúak félelmetes tanyája volt. , És mégis 1G90. ápril 12-ike éjjelén a sűrű fel­hők közül kibukkanó hold gyér világa mellett egy tö­rököt látunk mindig tovább és tovább haladni a ren­getegben. Mcg-megáll néha, a nála volt ásóval pár vá­gást, teSz,s majd mintha nem találná biztosnak a helyet, ismét tovább megy. Eszre sem veszi, hogy a permetező eső most már majdnem záporrá változott. Végre talál c .y helyet, a mely kiemelkedett s eléggé kemény volt. Ott mély gödröt ásott s abba bole­kótszer kettő annyi, mint négy, bizonyossággal állíthatjuk, hogy az emberi nem isteni Megvál­tója az ő égi tudományával sem bírta az embe­riséget a gonoszság elkövetésétől elvonni. Soha sem fog olyan intézmény létesülni, a mi ezt a nagy bajt megorvosolhassa. Nem is e szempont­ból tettük ezt ez alkalommal szóvá, hanem csak azért, hogy az élősködők veszélye ellen lehető óvatosságra hívjuk fel minden józanon gondol­kozó ember figyelmét. x. Hírek. — Magas dicséret és elismeréssel tüntette ki a 6-ik hadtest parancsnoksága helyi ezredünk pótkeret zászlóalj parancsnokát, Varjú Sándor százados^ évek hosszú során át kifejtett buzgó tevékenységéért. E jól kiérdemelt dicsérethez mi is szívesen hozzájáru­lunk gratulációnkkal. — Bakó Ignácz, a szatmár--erdődi vasút volt mérnök-igazgatója, az államszolgálatba visszalépett s mint régi vasúti állásából egy fokozattal előlépett mérnök, a forgalmi teendők elsajátítása végett, jelen­leg Debreczenbe van az állomásra helyezve, — Lelkész meghívás. Széles Sándor nagy- palli ev. ref. lelkészt városunk íiát, a gyüdi (tíaranya-m.) népes ev. ref. egyház meghívta lelkészéül. — Eljegyzés. Szaplonczay Endre tokaji kif. adótiszt, eljegyezte Bornemisza Endre fehér- gyarmati v. íőjegyző kedves leányát Erzsikét. — Választás. A nőegylet választmánya e hó 4-én tartott ülésében Dr. Szűcs Sándor ügy­védet főjegyzőnek választotta meg. — Eljegyzés. Nagy Pál zempléncsanálosi tanító eljegyezte Szentpéteri Erzsikét, Szent- péteri Pál nevetlenfalui ev. ref. lelkész leányát. — Pártéríekezlet. Luby Géza, a vámegyei függetlenségi párt elnöke e hó 13-ra értekezletre hívta össze a párt összes tagjait városunkba, a Károlyi ház vendéglőbe. délelőtt 11 órára. Fő­tárgya lesz az értekezletnek egy függetlenségi megyei végrehajtóbizottság alakítása, meg­beszélik továbbá, hogy milyen magatartást fog­laljon el a párt a másnap Nagykárolyban tar­tandó megyei közgyűlésen szőnyegre kerülő ügyekkel szemben. — Aljegyző választás. Csengerben múlt hó 30-án egyhangúlag Mikola Károlyt választották meg aljegyzőnek. — Díszközgyűlés. A Szatmár-Németi Ev. Ref. Tanitónőképző „Tompa“ önképző köre f. év május hó 12-én d. e. 11 órakor a felsőbb leányiskola tornatermében a József főherczeg szanatóriuma javára diszgyülést tart, a követ­kező műsorral: 1) Zongora: Balogh Etelka III. o. n. 2) Ugye . Jani ? Énekli: Kocsa J. III. o. n., helyezte a magával hozott két nehéz vasszekrényt s jól elfüldelte. Moszatokat hintett még a helyre, igyekezett észrevétlenné tenni, s aztán körülnézett, hogy meg­jegyezhesse a helyet- Három lépésnyire tőle egy vén odvas fűz kényszeredett, a melynek ágai épen a ki­jelölt hely felé hajlotak. — Jól van — mormogá a török s azzal vissza­fordult. De nem jegyezte meg az utat, melyen jött. Előtte nem is nagy messzeségben sötétéit ugyan a büszke vár, de abban az irányban a nyílt tócsa miatt nem mehetett. A zápor zuhogott s az a nélkül is ned­ves talajban minden pillanatban uj és uj tócsák támadtak. Izzadva kerülgette a tócsákat a török, járt egész éjszaka s nem hogy közeledett volna a várhoz, de mindig távolabb jutott. E közben meg is virradt. A vár felől ágyudörgés hallatszott. A hangzavart a küzködő felé hozta el a szellő és szinte látni vélte, hogy a várnak három sor aranylánczra fűzött kulcsait most adják át a diadalmas magyar vezérnek. Hallani vélte, a mint társai lesütött fővel ballagnak el a győzők előtt, visszatérni a régi hazába. 0 pedig itt maradt. zongorán kiséri: Markovics Sári III. o. n. 3) „Sevilla csillaga“ Szabados Edétől. Szavalja: Markovics Ida IV. o. n. 4) „Magyar ábránd“ zongorázzál Zakariás Márta III. o. n. 6) Ének: előadják a kar kiséretében Kolozsváry Etelka és Kollonay Margit, zongorán kiséri: Tarr Ella IV. o. n. 6) Melodráma, szavalja: Kovács Ka­tinka IV. o n., zongorán kíséri: Herendi Vilma IV. o. n. — Belépődíj: 40 fillér. — Esküvő. Dr. Ajtay Nagy Gábor ügy­véd május hó 9-én, áldozócsütörtökön tartotta esküvőjét Nagybányán Torday Imre városi ta­nácsos, h. polgármester leányával, Gizivel. — Jubileum. Láng György dr szaniszlói körorvos, a napokban ünnepelte meg 25 éves jubileumát. — Városi közgyűlés. Az 1907. május hó 13-án délután 3 órakor a városháza nagytermében tartandó rendkívüli közgyűlés tárgysorozata : A németi határré­szen szerzendő ingatlanokra vonatkozó szerződések. Hitelesítő küldöttség kirendelése, hitelesítés helyének és idejének meghatározása. Polgármester havi jelentése intézkedéseiről s a törvényhatóság állapotáról Kor­mányrendeletek : A szatmárírmátészalkai h. é. vasút részére Szatmárvármegye közönsége által megszavazott hozzájárulás előlegezésének jóváhagyása. Az 1907. évi költségvetés jóváhagyása. Tanácsi előterjesztések : Az első évnegyedi pénztárvizsgálat. A közvilágitás kibőví­tése, vezetékhálózat átszerelése. A serházi jégpincze bérletének 5 évre meghosszabbítása. Városgazda anyag­számadása. Erdei termékek kimutatása., Márczius havi adó elő és leirás. A máv. forgalmi főnökségek meg­szüntetése esetére egy üzletvezetőség kérelmezése. Gazdasági és jogügyi szakb. javaslatok: Pap Hona kérelme néhai Pap Géza polgármester által a nyugdíj­alapba befizetett járulék kiutalása iránt. Bellovics Jenő volt németi gör. kath. helyettes lelkész kérelme a meg­takarított személyes pótlékból egy negyedévi részlet engedélyezése iránt. A rendőrlegénység létszámának emelése, A Ferencz József laktanya pinczéjének viz- mentesitése A kapitányi hivatalnál üresedésben levő állások betöltése iránti intézkedés. A közpénztár és különféle alapok 1906. évi zárszámadása. A villamalap külön zárszámadása. Közkórházi bizottság javaslatai: A közkórházi bizottság megalakítása. A közkórház 1906. évi számadása és 1908. évi költségelőirányzata. A közkórházi élelmezési dijak megállapítása. Hatósági átiratok: Debreczen város átirata az ipari szeszgyárak kontingensének fentartása érdekében. Szabolcsvármegye átirata a gazdasági kiegyezésről. Komárom város átirata ugyanazon tárgyban. Szatmárvármegye átirata a kor­mány üdvözlése tárgyában.- Magán kérelmek ; Dr. Ha­vas Rezső Dalmáczi visszacsatolása iránti föliratának pártolása iránt. Bajnay József kézbesítő kérelme 6 heti szabadság iránt. Fürst Viktor pénztári ellenőr 5 heti szabadság iránti kérelme. Fodor György levéltárnok 6 heti szabadság iránti kérelme. — Vármegyék gyűlése. Az északkeleti vár­megyei szövetkezetek szövetsége Szatmáron, a városháza nagy termében május hó 15-én d. e. 10 órakor intéző bizottsági ülést tart, melyre a tanács a törvényhatóság képviseletében Bartha Kálmán gazdasági tanácsost küldte ki. — Méhészek gyűlése. A Szatmármegyei Gaz­május 11. Volt pedig ez a kincsrejtő Ali, a volt halárus, a Katicza imádója. Nem is merészelt előjönni a rengetegből. Heteken keresztül gyökérrel, csikkal, s a mit a rét adhatott, azzal táplálkozott. A régi daliás Alira már alig lehetett ráismerni. Torznborz volt, ruhálya foszlányokban csüngött testén, napok óta uem is evett, tiszta vizet nem ivott s vég­re már inkább a halált kívánta, mint e gyötrelmes bujdoklást. A szigetnek azon részére került, a melynél a Szentmiklósiak útja vezetett Kanizsára. Egy este a szél mellett kóborgott, a midőn Kanizsa felől egy leányt látott közeledni. A midőn a lány közel ért, a fáktól fedett török a leány felé lépett. — Aranyat kenyérért. A lány megijedt, futni akart s ránézett a tö­rökre. — Katicza — kiáltott ekkor a török. Sokára ráismert aztán Katicza is. — Ali 1 hát azért nem láttalak én elmenni, azért kellett nekem erre járkálni, hogy feltaláljalak. Látod, az én Istenem megsegített engem. — Engem is a.z segített — sóhajtá Ali ugy-e, elment mindenki ? — El. (Folyt, köv.) Raktáron tartok mindennemű zseb-, inga-, fali- és ébresztő órákat É @ nagy választékban 2 évi jótállás mellett. Szatmár, Kaufman Ignácz (Berecz féle) házában Szemüvegek nagy választékban kaphatók! Valódi China ezüst árukból nagy raktár. Elvállalok mindennemű óra, ékszer és szemüveg javításokat jótállás mellett. Szolid ár, gyors és pontos kiszolgálás

Next

/
Oldalképek
Tartalom