Szatmár, 1907 (33. évfolyam, 1-50. szám)

1907-06-22 / 25. szám

2 S Z A T M Á R junius 22. sód, Komárom, Fehér, Somogy, Szatmár, Ugo- csa, Heves, Alsó-Fehér, Bereg, Liptó és Nyitra- megyében, — 1U résznél kevesebb az aranyka­lászos Kánaán — a magyar alföldön: Csanád, Osougrád, Arad, Temes, Torontál és Bácsme- gyókben, úgy, hogy borzadva láthatjuk a rövid 30 óv azon pusztítását, mely a íaj magyar csa­ládok hajdani fényét ily rövid idő alatt teljesen felemésztette ! S ha a rövid 30 év elég volt ily rombo­lás véghez vitelére a magyar családokban, s a magyar földet képes volt idegen kezekre jut­tatni : vájjon mi fog történni a legközelebbi 50 év alatt? Avagy nem látja a magyar gazda ebben az Isten ujját, — a bosszúálló Hadúr ostorát ? Hát már annyira elaljasodott volna a magyar nép, hogy még a tények, — e lelket facsaró valóság sem lesz képes öt öntudatra ébreszteni ? És még merjük mondani, hogy nincs igaza Lueger bécsi polgármesternek ! („Gazd. Lap.“) Rusticus. Feszület csók. Mint vallásos keresztény ember a szokásos húsvéti ájtatoskodásból kivenni óhajtottam a ma­gam részét, amidőn nagypénteken el mentem családommal együtt a kálváriára, hogy gyerme­keimnek megmagyarázzam ama nap jelentőségét. A nép ezrével lepte el a teret, minden stációnál százával térdepeltek a hívők, az volt a legboldo­gabb, amelyik legközelebb férhetett a főoltárhoz, hogy azok előtt ájtatos imáját elmondhassa. En­nek megtörténte után nagyrésze — aki hozzá­férhetett — megcsókolta a kőoltár párkányát. Hány mindenféle baktérium tapadhatott oda ar­ról az ezer meg ezer ajakról, nem tudom. Ez még azonban hagyján volt, mert csak minden 10—20-ik ember cselekedhette meg, hanem a kápolnában bent, ahol a szent sir volt felállítva; az előtt állott az egyházi szolga, kezében tartva egy meglehetős nagy feszületet, amelyet minden hivő kivétel nélkül megcsókolt. Félre álltam egy kissé és figyeltem a dol­got. Valóban elszorult a szivem, midőn láttam, hogy egy agg anyóka nyálas szájával 4—5 he­lyen megcsókolta nagy cuppantások közepette a feszületet. Utánna jöttek sápadt, beteges kiné­zésű férfi és női alakok, kik mind ugyanezt tet­ték. Majd fiatal életerős leányok, gyerekek kö­vetkeztek. Egy éltesebb, beesett mellű férfi is haladt a többivel a szent sir felé; többször erős köhögéssel zavarta meg a kápolna csöndjét, a midőn egy sarokhoz ért, neki támaszkodott a falnak s nem messze tőlem erősen köhögve, kínos vergődés közepett köpött ki a kápolna földjére egy nagy csomó váladékot. Kezével or­rától lefelé simítva megtörülte a száját és to­vább cammogott a feszület felé, amit a szolga éppen úgy elébe tartott, mint a többinek, aki azt 3 helyen megcsókolta. Utána jöttek még százan, ezren, egészségesebbek, vagy talán még bete­gebbek, akik mind úgy cselekedtek. Isteuem! Gondoltam magamban, hány 100 meg 100 ember fertőzted itt meg magát annak a feszületnek csókolásával, amelyet még le sem törültek egyszer sem. Kérdem az intéző köröket, nem volna-e le­hetséges valami más módját ejteni annak, hogy az az ájtatos hivő leróhassa kegyeletét és tanu- jelét adhatná vallásához való ragaszkodásának? így és ilyen körülmények között hiába épí­tünk mi szanatóriumokat, hiába gondoskodunk a szegény tüdőbetegek gyógyításáról, ha egy nap vagy egy órában és egy helyen száz meg ezer ember kétségtelenül megfertőzi magát. F. G. G. Hírek. — Jótékony adakozás. N ó é h Zsuzsámra kisasszon}'' egyháza iránti szeretetcről újabb tanúbizonyságot tévén Dr. Nagy Barna egy­házi ügyész utján 3000 kor. alapítványi össze­get adott át a szatmári ev. ref. egyháznak, melyből 1000 kor. egyház fentartási, 1000 kor. orgona építési és 1000 kor. pedig a tanítónő- képzői alap javára fordítandó. A nemes szivü kisasszony már ezelőtt a harangöntésre is 1000 koronát fizetett be az egyház pénztárába. — Tanárválasztás. A szatmár-németi ev. ref. főgymnasiumban Borsos Benő halálával megüresedett tanári székre f. hó 20-án ejtették meg a választást. Két pályázó közzül Bírta Istvánt 75 szavazattal, Kegyes István 35 sza­vazatával szemben megválasztották. — Halálozás. Nagybánya város Takarék­pénztárának érdemekben gazdag igazgatója dr. Lovrich Gyula junius 17-én délelőtt 11 órakor elhunyt. — A tanítók fizetésének kiegészítése. A tanítói fizetés kiegészítése, valamint a korpótlék czimén esedékes államsegélyeknek most július elsején fizetendő részleteiről már nem kell a nyugtákat kiállítani, mivel a tanítói fizetésrende- zás folytán újabb rendelkezések fognak hozatni. Itt einlitjük meg, hogy az állami és nem állami tanítók fizetésére, valamint jogviszonyainak ren­dezésére vonatkozó törvények már el vannak látva szentesítéssel és a kir. tanfelügyelő már megkapta a törvény életbeléptetésére vonatkozó terjedelmes rendeletet Egyik első teendője lesz a tanfelügyelőnek az összes ál lám költséges taní­tók megesketóse, a mi nem csekély feladat lesz. Trombitás Balázs uram a kettő között volt, som magas, sem alacsony, se nem barna, se nem szőke. Hanem csupa izom volt az ember, a kinek eleme volt a verekedés, de csak a törökökkel. Ha azt mopdták neki: nem aludhat három éjjel, három nap, de foly­tonosan verekedhetik a törökkel, akkor azt mondta, hogy ez a valódi boldogság, Ő parancsnoka a kétes kirándulásain soha nem vett részt; nem is hitte a rosszat parancsnokáról, mert szerinte, a ki olyan jól tudja aprítani a törököt, az rosszat nem is gondolhat. No hát ez a három ur mulatott a tahi kas­télyban. ügy Begeteynek, mint Magyar Bálintnak a fe­leségeik 20 vitéz kíséretében Igáiban voltak, a mely város akkor Begeíey tulajdona volt. A napestére várták haza az asszonyokat, hogy másnap Magyar-Fonyódra, Begetey pedig Szenyórbe térjen vissza, ahol állandó lakásaik voltak. Az apródok sűrűn töltögettek az uraknak a jó zalai borból, s bizony már nagyon jó kedvük kere­kedett. Magyar azt mondotta, hogy neki pár nap múlva Keszthelyre kell mennie, de hát nem félti Fonyódot, mert ott lesz Trombitás Balázs, a ki pár év előtt megvédte Ibrahim basa ellen várát, majd megvédi most is. Trombitás csak úgy egyezett bele, ha Magyar minél több puskaport, golyót és szakállas ágyukat hoz. Mert ebből minél több van, annál jobban érzi magát. Trombitás, különösen lm levelet is irt Magyar­nak, a levél elején és végén mindig ugyanez volt. És lia Magyar kirándulásaiból valami efélét nem hozott, 3 napig sem tudta megbékíteni a duzzogó Trombitást. Mondom, már afóle jókedvben voltak a jó urak, a midőn azt kívánták, hogy bár az éjszaka Szent- GyÖrgy napig tartana, a midőn kívülről zaj hallatszik s a terem ajtaja feiesapódott s azon beiáutorgott egy sáros, véres alak. De erre a látványra kijózanodott mind a há­rom ur. — Mi történt Vas Laczi! ? — riadt a véres em­berre Magyar Bálint. — Nagy baj uram ! S azzal egy székre rogyott s elájult. Fején volt három mély vágás és csoda, hogy ezekkel a sebekkel idáig vánszoroghatott. — Hamar fiuk a borbélyt. Mert hát a borbély volt akkor orvos is. A borbély megnézte a sebeket és csodálkozott, hogy az ember még él. Pedig ólt, mert a szive dobogott. (Folyt, köv.) — Jegyzői kinevezés. Az igazságügyi mi­niszter uglyai Erdős Eerencz kir. törvényszéki aljegyzőt a helybeli törvényszékhez jegyzővé kinevezte. — Az építő iparosok és munkások közötti harc még mindig nem ért véget. Történt ugyan a múlt héten megegyezés a munkaadók és mun­kások között, de ez egyáltalán nem tekinthető a harc befejezésének. A helyzet most sokkal bo­nyodalmasabb, mint eddig volt. Az „Iparos lap,“ mely még mindig ugratja a munkaadókat a harc folytatására, azt irja, hogy a munkások nem akarják elfogadni a megkötött szerződést. — A „Szamosában Terge László az ópitőmuuká- sok elnöke nyilatkozik és viszont azt mondja, hogy a munkaadók nem tartják be a szerződést, mert a központ nem engedi. Tényként egyelőre azt kell megállapítanunk, hogy azon munkások, akik itt vannak, azok igenis dolgoznak. Dolgoz­nak pedig a nagy vállalkozóknál. — Jövő szá­munkban különben bővebben fogunk foglalkozni az egész dologgal. Itt tartjuk helyén valónak megemlíteni, hogy az „Iparoslap“ igen feledé­keny. Múlt számában ugyanis kikelt Révi Miklós ellen és azt irta, hogy a legközelebbi számában még visszatér a dologra, de úgy látszik erről elfelejtkezett. — Szigorlatok. Friedmann Árpád, Schvarcz Jenő és Borgida Endre ügyvédjelöltek a II. ve­gyes szigorlatot Kolozsváron egyhangúlag tet­ték le. — Tömeges párbajok. Nagykárolyban ugyan­csak puskaporos lehet a levegő. E hét szerdáján csekély négy affér volt, melyekből kifolyólag há­rom párbaj származott. Dr. Antal István ügyvéd és lapszerkesztő párbajt vivott Dr. Schőnpflug Béla és Dr. Blum József orvosokkal. Dr. Roóz Elemér pedig Dr. Schőnpflug Bélával. Sebesülés csak az utóbbinál történt, melyben Blum József kapott egy nagyobb vágást. Mindhárom párbajra egy hírlapi közlemény adott okot, melyért Dr. Schőnpflug ós Blum az utczán megtámadták Roozt és Antalt. — Rrlotor mizériák. Több helyről szólítottak már fel bennünket, hogy tegyük szóvá lapunk­ban a motoros rendetlen járatait és hívjuk fel ezen körülményre az intéző körök figyelmét. — Szívesen teszünk eleget ezen kérésnek, amennyi­ben mi is hozzájárulunk a panaszhoz. — Az utóbbi időben ugyanis a motoros közlekedése a városban felette rendetlen. A kalauzok nem sok­szor veszik figyelembe a megállóhelyet, hanem az utast is otthagyva megsein állítják a kocsit. A Kossuth=kertnél, valamint a volt Korona he­lyiség előtt elmegy ötször is, mig egyszer megáll. Es ez a rendetlenség még életveszélyes is. — A múltkor ugyanis szemtuja voltunk annak, hogy egy fiatal leány azon hiszemben, hogy a motor a Korona előtt megáll, keresztül akart menni előtte a gyalogjárón, — a motor nem állt meg és pillanat híja volt, hogy el nem ütötte. — Megesik, hogy a motoros kimegy az állomáshoz, és onnan csak a Pannóniáig, esetleg a Koronáig jön vissza és igy a Hídnál levők várhatnak utána órák hosszat, vagyis mig mégkönyörül rajtuk a hegyi vonat. — Hogy egy olyan kocsi­ban, amelynek külsején egy II. van miért kell 4 fillérrel többet fizetni, ez újabb talány előt­tem. Mikor állami kezelésbe ment át a motoros is, azt hittük, hogy igy rendesebb lesz a járat. És ime! Nem jó volna ezen tűrhetetlen állapo­tokon segíteni. — Eljegyzés. Benedek József Sárközujlak és Nagy Erzsiké Mezőtúr jegyesek. — Öngyilkos urileány. Megható drámáról értesítenek bennünket Nagykárolyból. Jcney Mar­git, Jeney István vasúti mérnök páratlan szép­ségű 17 éves leánya e hó 15-én d. u. 3 órakor revolverrel hálántókán lőtte magát ós két órai kínlódás után meghalt. — A nagykárolyi ipari kiáiíitást folyó hó 16 án délelőtt 11 óra után nyitotta meg dr. Ea- lussy Árpád, Kossuth Ferencz nevében. A meg­Elvállal mindennemű^ pr papi munkák gyors pontos elkészítését. | CSAPÓ LAJOS FÉRFI SZABÓ (EMELET.) = S Z A T M A li, DEAK-TÉR 7. SZ. i Legfinomabb szövetekből K é B a i t W&T polgári ruhákat | a legjutányosabb árakban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom