Szatmár, 1907 (33. évfolyam, 1-50. szám)
1907-01-19 / 3. szám
2 S Z A TM A R január 19 Színház. Szombaton este Strausz József legújabb darabját, a „Millárdos kisasszonyt“ mutatta be a direktor. A zsúfolt ház persze ezúttal sem maradt el. Hogy ez a darab nem fog oly sikert és annyi előadást érni, mint a „Yig özvegy,“ ezt már előre is konstatálhatjuk. Ezt a sikertelenséget pedig a darabnak üres meséje, továbbá léha, sőt néha drasztikus szövege fogja okozni. A mese a régi. A milliárdos kisasszony mint valódi amerikai leány, nem vágyik cim és rang után, kanem férjhez megy egy egyszerű könyvelőhöz. A mi a darab előadását illeti azzal nagyobb részben meglehetünk elégedve. Komáromi a cimczerepben vérbeli amerikai leány volt. ügy énekszámai, gyönyörű tánca, mint játéka megérdemelték azt az osztatlan elismerést, a melyben a közönség részesítette. Osztozott vele a kikerben Barna Manci is, ki alig győzte eleget énekelni a Panama kalap kupiét. Mintha csak a pesti Váci-utcai masamód leányt láttuk volna színpadunkon. Fábián Linka különösen a Váradival énekelt kettesben aratott osztatlan tetszést. Fess amerikai menyecskét produkált. Tihanyi a szerb herceg szerepébeu mulattatta a közönséget. Nem hagyhatjuk azonban szó nélkül, hogy Tihanyi túl sokat mókázott. Hogyan is mondja Turteltaube „A jóból is megárt a sok.“ Váradi és Barna Andor elismerést érdemelnek jó alakításaikért. Balog ügyes tornatanár volt. Sellő René és Alberti Gizi szépen táncoltak. Volt azonban az estnek két nagyon szánalmas hőse, Tisztái és Kiss Miklós személyében, kik két zsidót kreáltak. Tisztainak már rég megírtuk, hogy óvakodjék az ilyen zsánerű szerepektől, mégis belefogott. Hogy Kiss elvállalta ezen szerepet ezen csak csud ilkozni tuduul. Hát nincsen a direktor urnán más komikusa ? Mi úgy tudjuk, hogy Kiss hősszerelmesnek lett szerződve és nem komikusnak vagy baiiton énekesnek, mert már ilyen szerepben is láttuk őt. Vasárnap este ismét Milliárdos kisasszony- telt ház előtt. Hétfőn este Porzsoltnak nagy sikert elért Asszony c. színmüvét adták zónában, zsúfolt ház előtt. Az előadás, — mondhatni — egyike volt a legjobb előadásoknak, melyeket ev évben láttunk. Látszott az egész közönségen, hogy megclégsketten távozik a színházból, a mi pedig ugyancsak ritkán esik meg nálunk. Jászai ez este valósággal remekelt. Kedden Baba ment, szinte üres ház előtt. Barna Manci szép Baba, Komáromi kedves Lancelot volt. Említésre méltó még a szép táncosnő, a kis Alberti Gizi, ki Joise szerepében kedveskedett. Szerdán „Doktor ur,“ Molnár Ferenc kitűnő bohózata került színre fél ház előtt. Az előadás, eltekintve egy kis szerep nem tudástól, sikerültnek mondható. Jászai, Bátori, Szűcs I. Le Dei-le, a Kissek, a Jenő túlzásait leszámítva, és Tihanyi tették mulatságossá az estét. Tihanyinak ajánljuk, hogy szokjék le arról a Mujkós hanghordozásról. Csütörtökön Milliárdos kisasszony ment harmadszor, telt ház előtt. Pénteken Két árva, zónában ; persze zsúfolt ház előtt. Elénk feltűnést keltett az a gyönyörű virágkosár, amelyet Bátori Máriának nyújtottak fel ez estén; szegfű, kamélia, gyöngyvirág, nárcis, orgona pompázott a kosáron, amelybe egy cserép viruló asália volt téve; a kosárra egy 10 m. hosszú, széles selyem moire szalag volt kötve. A ritka szép alkotmányra, amely méltán megérdemelte az általános csodálatot, amelyet keltett, büszke lehet Bertha Károly virágüzlete. Hírek. — Kinevezés. A belügyminiszter ifj. Kende Péter vármegyei aljegyzőt a belügyminisztériumhoz segédfogalmazóvá kinevezte. — Halálozás. Litteczky Rózsika okleveles tanítónő Litteczky Endre városi biz. tag leánya f. hó 14-én éjjeli 2 órakor, hosszas szenvedés után, 19 éves korában meghalt. Temetése 10-án volt nagy részvét mellett. — Vendégek a szinhában E hó folyamán két vendégje lesz színházunknak. Pintér Imre, régi jó ismerősünk, jelenleg a pesli Népszínház kitűnő baritonistája négy estén fog vendég szerepelni: — A másik vendégszereplő Komái Berta a Magyar színház pri- madonája lesz, ki a Koldusgrófban és Milliárdos kisasz- szonyban fog fellépni. — A Lorántffy Zsuzsáim Egyesület 1907. évi január 19-én, a Pannónia dísztermében hangversennyel egybekötött táncestélyt rendez, igen érdekes műsorral Belépti dijak Karzati ülőhely 2 k. Földszintre személy- jegy 2 k. Család-jegy 5 k. Kezdete este 8 órakor. Felülfizetéseket, a jótékonycél érdekében köszönettel fo gad és hirlapilag nyugtáz, a rendezőség. — Esküvő. Koós György somkuti kir. aljárásbiró a mai napon tartotta meg esküvőjét Visky Klára urleánynyal, Visky Károly táblabiró leányával. — A csendörség Ha egy közönséges tolvaj- betörőt, vagy egy elvetemedett rablógyilkost már annyit kértünk volna, annyit piszkoltunk volna, mint csendőrségünket, az már bizonyára a jó utx-a tért volna. Csendőreink ellenben minél többet kéi-jük, minél többet piszkoljuk őket, annál inkább törekednek arra, hogy a közönség ellenszenvét magukra vonják. E héten ismét olyan dolgokat követtek cl, melyeknek hallattára minden humánus embernek arcába szökik a vér. Egy ártatlan falusi embert, mivel megmerte kérdezni a csendőr űrtől, hogy nem látta-e a szánját, véresre vertek. — Egy másikat, mivel meg mert állam' szekerével a Deák-téren, megláuczolva vittek be a városházára, aiiol aztán megkapta előbbi ellenkezésének jutalmát. — Olyan dolgok ezek, melyeket nem lehet ismét szép szóval eltussolni. Hisz’ ha ez igy megy tovább, megesik, hogy egyszer csak a polgár- mestert, vagy a főkapitányt verik véresre ezek a valóságos vérebek. Önkénytelenül ökölbe szorul a kezünk és kérdezzük : Meddig ? Meddig ? Azért fizetjük mi őket, hogy még tőlük sem legyen biztonságban életünk? Hát ők, a fizetett bérenczek, legyenek az urak mi fölöttünk? Meddig tűrjük ezt még? Bu. — Feiolvasó-estély. A nugyecsedi állami iskolában jan. 13-án este fényesen sikerült felolvasó estély tartatott a következő műsorral: 1) Megnyitó Tégiási Lajos igazgatótól. 2) Egyházi ének CXXXVL zsoltár 1. 2. 3. vers, éneke tők a jelenlevők. 3) A gyümölcsfák ültetése, ápolása és gondozása, irta és felolvasta Herczeg Péter gazd. isk. szaktanító. 4) Egyházi ének 2. vers. 5) „Aki Isten nélkül akar élni“ felolvasta Orosz István áll. tanitó. tí) Egyházi ének 3 vers. — Említést érdemel, hogy Herczeg Péter áli. isk. és gazd. isk. szaktanító egész télen át ajánlkozott a gazdasági körből és pedig a legelhanyagoltabb gazdasági ágból felolvasást tartani. Bármily nemes kitüntetést és elismerést érdemel a kitűnő és szaktudással irt érdekes és hasznos felolvasásáért. — A szatmár-nagykárolyí könyvnyomdászok szakegyesülete vasárnap tartotta évi rendes közgyűlését Szatmáron, az egyesület helyiségében: A gyűlése a Budapesti központ Werner Jenővel, a nagykárolyiak pedig Bágyi Jánossal képviselteit k magukat. Be lett terjesztve a gyűlésen a titkári jelentés és a múlt évi pénztári forgalom kimutatása, mely után következett a tisztujitás. Megválasztattak : elnökké Troknya Sándor, pénztárossá Tamásy Géza, jegyzővé Uray Gyula, könyvtárossá Fokk Albert, ellenőrökké Dicker Lipét és Kulin Sámuel. — Batyu-bál. A Szatmár-Németi „függetlenségi polgárok“ 1907. január 26-ikán a vigadó összes termeiben az Olvasó és Függetlenségi kör javára zártkörű batyu-bált rendeznek. Belépti-dij: személyjegy 4 korona. Családjegy 5 korona. Kezdete fél 8 órakor. Jó borról és zenéről a rendező bizottság gondoskodott. A meghívók most küldetnek szét. A rendező bizottság felkéri azokat, akik meghívót nem kaptak, de arra számot tartanak, hogy a meghívó átvétele czéljából az Iparos Olvasókörben jelentkezzenek. Előjelekből, s a nagy érdeklődésből Ítélve, a bál fényes sikere biztos. — A csengeri izr. nöegylet folyó hó 13-án tartotta thea-eslélyét fényes sikerrel, saját alapj < javára. Az estély virágárusítással volt egybekötve, a mi az estély élénkségét és fényét emelte. Groszman Lenke k. a. (PorosaInni) és Róth Rózsika k. a. (Beregszász), mozdították elő az o.-t anyagi sikerét virágárusítással. — A trafikot Leichtman Szeréna és Markovit« Szeréna kisasszonyok árusították, kik szintén szép anyagi haszonnal számoltak he. Hálás köszönetét érdemel még Groszman Jözscfné és Kaufman Lipót, mint egyleti alelnökkö i s Klein Rezső egyleti titkár, ki az estélyt rendezte. Jelen voltak, leányok: Róth Rozs Beregszász, Groszman Lenke Porcsaima, Markovics Szeréna Csongor, Markovics Irma Csongor, Sámuel Nina, Frenkel Irén, Frenkel Ella Ura, Lichtman Szeréna Csengéi* stb. Asszonyok: Klein Rezsőné, Groszman József né, Kaufman Lipótné, Leichtman Benőné, Kaszavicz Miksánő, Berger Manóim, Markovics Mónié, Borger Adolfné Csenger, Groszman Adolfné Porosaim;^ Mes- siuger Lajosné Csengcrujfalu, Frenkel Zsigmondné, Sámuel Mérné Ura, Groszman Sámuolné Szamosbecs. Az egylet bevétele 450 kor., miből 300 kor. jótékony- czélra lett fordítva. — Vigyázatlanság áldozata. Fenics János homoki gazda szombaton délután fegyverét tisztogatta s nem vette észre, hogy az meg van töltve Felesége épen figyelmeztette, mikor a fegyver véletlenül elsült s a golyó az előtte álló asszony bai combjába fúródott. A súlyosan sérült asszonyt a szatmári közkórházba szállították, hol bal-lábát amputálni fogják. — Cipész-bál. A „Vigadó“ összes termeiben folyó évi február hó 2 án nagyszabású mulatságot rendez az önálló cipész-társulat. — A mulatságot, mint b.ityu- bált rendezik. A meghívókat a napokban fogják szétküldeni. — Kedélyes-estély. A „Szatmúr-Németi-i Famun- kások“ helyi csoportja folyó évi január hó 27-én, a Károlyi-házban tánczai egybekötött kedélyes estét tart a következő műsorral: 1) Dalra fel barátim, enekli a dalkar. 2) Hajnal hasadás, Csizmadia Sándortól, előadja Nőim István. 3) A légy, monológ, előadja Márton Sándor. 4) Teternrehivás előadja Borgida Olga k. a. A szigorú özvegy, a kitől a kérő annyira drukkolt, olyan barátságos lett erre, hogy a jégen már „Kedves 01áh“-nak szólította és sejteni engedte, hogy boldog lesz ha oly kedves, derék, becsületes embernek lehet az anyósa, mint ő. A mi pedig Irmát illeti, nos, nem árult el sokat „szigorú“ elveiből, mikor annyit diplomatikusan kifejezett, hogy már kezdett aggódni a leánya miatt. Az utóbbi időben egyre sóhajtozott és sokszor mondta „Szent Antal“ csak tudnám mit tegyek, hogy megtetszem a jó, a becsületes Oláh urnák. Az özvegy ezúttal nem adod fel többet szigorú elveiből, de a kis Oláhnak ennyi is sok volt, Azt se tudta, hogy mit csináljon úgy betöltötték az agyát rózsaszínű érzetek. Csak akkor kezdet eszmélni, mikor hivatalból kijövet a csokorral kezében topogó léptekkel megidult boldogsága felé Irmáékhoz, hogy magától az imádott szöszke angyaltól hallja meg az ő földi nagy boldogságát. A gondolatok egymással czikáztak az ö szürke fejében. Hogy fogja fogadni Irma a kék szemű kis Irma ? A mama már közölte vele a nagy életbe vágó kérdést? Irma szem lesütve hallgatta, piros kis baba arczán lefutott már az első könycsepp . . . Aztán a mama nyakába borult és sirtak, mert ez már az asszonyoknál nem megy más képen. A mama tudatta Irmával, hogy ma lesz a nagy nap, csinosan öltözzön fel, a kék hatizt blúzt vegye fel, mert ebben fog legjobban a derék Oláhnak tetszeni. Kis apró kezei hogy remeghetnek, vajon elég csinosnak fogja-e találni a jó Oláh ur ! Pedig a drága gyermek ha tudná, hogy milyen egyre megy, neki csak Ö keli, a kis édes Irmus ! na meg az a kis vagyon, a mi Irmuskára néz, de már erre nemtelennek tartotta gondolni. A jelentős családi aktus nem teljesen úgy játszódott le, a hogy a kis emberke felizgatott képzelete azt kiszínezte. Igaz, hogy a marna már az öltözködésnél nem tudta tovább begyében tartani a nagy eseményt, de Irmának nem szaladt a fejére a vér, nem borult az anyja nyakába, s az a bizonyos köny- csepp sem futott végig a fehér arezoskán, Ellenkezőleg, piros kis arcza elsápadt, kék szeme merészen nézett a mama szemüvege felé, a mely alól két fenyegető zöldes szem tekintett az övébe : — Mit jelent ez a szemtelen tekintet, rögtön csókolj kezet és kijelented, hogy boldognak érzed magad, mert a derék szorgalmas Oláh nőül vesz. Irina az engedelmes kis leány hátrább húzódott s határezottau válaszolt s még toppantott is hozzá a lábával. — Kezet nem csókolok, azt a mezei poczkot pedig utálom. A mama elhülve bámult a leányára, ilyennek nem látta még soha. Ellentmondani. Micsoda merészség. Férje ura, a jámbor tanácsos se merte megreszkirozui soha, mert ő uralkodott a környezetén. Nagyon okos asszonynak tartották, s ő büszke is volt erre, szigorú is Volt s szerette ha tartottak tőle. Jó hírére jobban vigyázott, mint a mesebeli Argus a szemeire, s főben járó bűn volt neki ellentmondani. A férje halála után leányát a maga képére akarta nevelni, mar csak azért is, hogy ne hiába szóljon a közmondás, nézd meg az anyját s vedd el a leányát. Meg akarta mutatni, mire képes a nevelés és a szigorú gondozás. Irma gondolkodásának, viselkedésének, de-főképen a férjhez menetelének olyannak kellelt lenni, hogy a mama barátnői a uőegyletben tiz év múlva is fogukat csikorgathassák az irigységtől. Ilyen nevelést adui, erre csak az a nagyeszű Emi képes. Az eredménynyel mindez ideig megvolt elégedve a szigorú özvegy. Irma „nevelődött“ mint a pinty. Lesütötte a szemét az utczán, ha a fiatal emberek bolondságokat mondtak noki, naivul elpirult. Azt nem tudta a mama, hogy lesütött szemmol is meg lehet látni az uniformist s a fényes czilinder kalapot, azt sem tudta, hogy a kis német leányhoz barátság fűzi, mely bizonyos post-reslante leveleken alapúi, az sem hogy az apáczák templomában nem mindig néz Irma az iimtkönyvbe, s hogy az ablakból nem mindig a nőket figyeli, mindezt nem tudta, s igy büszke lehetett a szigorú nevelésre. Ezért lepte meg ez a lázadás. (Végeköv.) Elvállal mindennemü$p FÉRFI — SZA T papi munkák | gyors pontos elkészítését, $ (EMELET.) LAJOS SZABÓ M A R, DEAK-TÉR 7. SZt & Legfinomabb szövetekből : készít rrrrrrnrr polgári ruhákat i|i $a legjutányosabb árakban.
