Szatmár, 1907 (33. évfolyam, 1-50. szám)
1907-03-30 / 13. szám
2 S Z A T M Á R március 30. gassuk és végre elérjük azt a takarékos gazdálkodást, amely a jelen közszükséglet mellett nagyon is indokolt. Lapunk felelős szerkesztőjére tett személyes megjegyzések, mint például a Csokonay-utczai nyílt árok beboltoztatása, a vasúti jegy, — nem a közérdek rovására kielégített magán érdek, mert a nyílt árok megszüntetése a közegészségi törvény követelménye, a vasúti jegy pedig a vasúti hirdetmények közzétételéért járt, tehát a czikkiró ur gyanúsításának alapja nincs. A rosszhiszeműség vádja tehát csakis X urat illetheti, a ki önmagát nagyon bölcsnek tartja. A legközelebbi közgyűlésen két olyan nevezetes magánkérvény tárgyaltatott, a mely szorosan vett magánérdeket képezett s a város közpénztárának megterhelésével járt, a melyek teljesítésére törvényes jogczi- met a kérelmezők felhozni sem tudtak, mégis mindenik teljesítése a tanács által véleményezve lett és egyetlen egy bizottsági tag sem akadt, a ki a kérelem elutasítását ajánlotta volna. Alig tehető föl X úrról is, hogy ezeket az ügyeket nem szorosan vett magánérdeknek nyilvánítsa és hogy ezek teljesítését a város anyagi érdekeinek tekintse. A városi nyugdíjalap a közpénztárból keletkezett és azt onnan még ma is szép összeggel dotálják, a nyugdíj alap terheit a vonatkozó szabályrendelet határozza meg. Tehát a midőn a közgyűlés abból a szabály ellenére tartozatlan fizetéseket teljesít, nyilván szabályt sért és a polgárok pótadóban befizetett fillérjeit ajándékozza el. - Már pedig Pap Géza volt polgármesternek nyugdij igényre jogosult utódai nem maradtak, a befizetett nyugdij járandóság a várost illeti, ennélfogva azt bárkinek visszafizetni a város megkárosítása nélkül nem lehet. A másik kérvény Korányi János városi bizottsági tag személyes ügye volt, melyben a biróság által megítélt kártérítési összeg elengedéséről volt szó. Az ösz- szcget már egyszer elengedte a közgyűlés, de a belügyminiszter megsemmisítette a határozatot, kimond- ván, hogy az összeget a városnak elengedni nem lehet. Ennek dacára oly indítvány terjesztetett be és fogadtatott el, hogy a már biróilag megítélt követelés elengedését a miniszter hagyja jóvá. Ezek azt hisszük elég nyilvános bizonyitékai annak, hogy a közérdeket a magán érdek felébe helyeztük. Meglehet hogy X. ur másként fogja fel a dolgot és ezeket erkölcsi jelleggel összeegyeztetett közérdeknek tekinti. A polgármester és tiszti főügyészt éppen nem sértettük, de amit irtunk rólluk, hogy a szószoros értelmében köztudomású jószivü férfiak : való igaz. Nem kívánja tőllök senki, hogy szivüket aczél burkolattal vegyek körül és ridegen utasítsanak el mindenkit, de abban támogatni akarjuk, hogy a város takarékossá- gos gazdasági politikát folytasson, ezt pedig úgy érjük el, hogy ha tartozatlanul nem fizetünk, követeléseinket el nem engedjük. Mi czikkünkben kerültük az érdekeit egyének neveit, bár az ügyek nyilvánosan tárgyaltattak és közbeszéd tárgyát képezik, e mellett a „Szamos“ megjegyzései daczára, azt hisszük, hogy személyes sértés nélkül a városnak akár a jelen esetben, akár jövőre szolgálatot tettünk. A cikkiró úrhoz is van pár szavunk, ne bánjon olyan könnyen a roszhiszemüséggel és ne képzelje magát olyan nagy tudósnak. Az árvák és ügyefogyot- tak ügyével törődjék, azok a kik előző czikkünkben emlittettek éppen nem szorultak gyámkodása alá. Mi elhisszük X. úrról, hogy van egy gyüszünyi tudoMegtanitál szép hajnalhasadása Nem tart örökké lelkem éjszakája, Tele van már sugárral, fényességgel. Meggyőzlek téged. Meghalsz szörnyű éjjel Híjába jössz rám ezer kinnal, bajjal. Meghalsz, meghalsz ! Megöl egy fényes hajnal. Az lesz a fény, a mely akkor kivillan Az lesz a nap, mely akkor süt felém. A betelt vágyak liajnalhasadásán A betelt álmok büszke ünnepén. — Az lesz a dal! mit akkor dalol ajkam Mikor az ige beteljesül rajtam S győzedelmesen ujjászületek. Fenségesen szép hymnuszt zengek néked Te álomgyilkos, küzdő, sivár élet . . . Elzengem néked, hogy legyőztelek ! Debreczen. Lengyel Béla. m Kapacsali macsali. (Történet a török világból.) E közben eltelt egy hónap s a kalmár mind nyugtalanabb lett s megcsalatva érezte magát; mert az általa megnevezett egyént senki sem ismerte. Szegről mánya, melyet a Csokonai utczán is gyarapítóit, azonban egy kis simulásra még mindig szüksége van — legalább czikkében ezt árulja el — e mellett, ha város atya kell egy kis értéke is legyen a közügyekhez, egy kis teher viselési képesség, mely éreztesse a közterkek*su- Iyát. Vagy talán egyike a magán igényeseknek, és ha ilyen lenne : haza beszél; és a rósz hiszemüség vádja reá esnék vissza. A mi helyzetünk. Pusztulni kell a kisbirtokos osztálynak Magyarországon a mai viszonyok között. — Eljött a kisbirtokosok végórája, mint hajdan a Megváltóé! Elmondhatjuk mi is a Megváltóval: „Ki veled egy tálba mártott, Az ütött ellened pártot 1“ Mert a kisbirtokossal a munkása egy tálba mártott s mégis most ellene ütött pártot, mert a többi sztrájkólóktól a mezei munkások is elörökölték ezt az átkozott mozgalmat! Ma már a mezei munkás a legtöbb helyt csak úgy kötne 1 szerződést, hogy a viszony fordított legyen : a ! gazdáé maradjon a munkabér, s a munkásé legyen a felesleg, — nem gondolva azzal, hogy a kisgazda bizonytalanságnak van kitéve, — holott a munkabér — úgy mint a tisztviselők fizetése — biztos alapon áll, mert az a kis birtokos — akár jó, akár gyenge a termése — reá van utalva a munkásra s fizeti. Tudja jól az a munkás, hogy az a kis birtokos türelmes, mint az ártatlan papir, Írjanak reá bármit — még se sztrájkol, — hanem ha tűrhetetlen viszonyok között elszegényedik, itt- i hagyja szülőhazáját s kivándorol messze, tenge- j rentulra : Amerikába. És hogy az oka mi lehet: több hatósági közeg csodálkozik rajta, holott az ok nyilvánvaló, a tulterheltetés, a 67 óta kitalált sokféle adónem által ! Tudjuk mindnyájan, hogy a kisgazda sorsa bizonytalanságnak van kitéve: a Gondviselő kezében van, s sokszor az is mostoha hozzá ! A 67-ben megállapított képviselői fizetést hova emelték ? — A nemzetszerető Angliában a képviselő vasúti szabadjégyért vállai mandátumot. De nálunk nem igy áll! Itten minden iparimunkás sztrájkba lép, a hivatalnoki kar fizetés- javitásért folyamodik, drágasági pótlékokat kér: de kisgazdának nincsen hova fordulni jövedelem javításért. Előállanak a vasutasok, utánuk a tanítók, eladósodott tisztviselők, nem gondolva azzal, hogy egy nehány óv múlva a túlterhelt kisbirtokosok kimennek Amerikába s ha a magyar föld parlagon marad: honnan telik az a jó megélhetési végi'ől rokonságban is volt Ali pasával, miért is egyenesen hozzáment s előadta panaszát. A pasa fenegyerek volt, nem sokat gondolkozott, hanem elküldött a magyar bíróért, Nagy András uramért. Vén töpörödött ember volt már ekkor Nagy András, a ki csak azért imádkozott, hogy az ő szép szülőföldjét szabadulni látná a kutyafejü töröktől, akkor azután nyugodtan meghalna. — Van e ott kapacsali macsali nevű ember? — kérdő a pasa. — Ilyen nincí, de. nem is lehet, mert ez nem név. — Nem — rival t rá a pasa — nézd ide van Írva. S átadta az Írást az öregnek. Az öreg halaváiiy lett, megismerte a fia Írását- Hisz oly kevesen tudtak még akkor Írni, még az urak közt is. Ö is a papjától tanult meg, tőle meg a fia. S akkor megmagyarázta az öreg, hogy itt egy kis „becsapásról“' van szó. — Majd azt ón mondom meg, hegy miről van szó. | Te is meglátod. Hát ki irta ezt ? Az öreg elgondolta, hogy ő már úgy is öreg ember, hiába reménykedett, hogy szülőfaluját szabadnak látja, az ő napjai már megvannak számlálva, ő is be- ! számol Istennek, mert rosszat nem tett, nem vétett ellene, az pedig, aki ezt a csalást tette, fiatal ember, havi dij s az olyan nyugdij, mint a Fejérváry huszárjaié ? A nagybirtokos osztálynak könnyű, mert alig van közöttük olyan, ki a nemzet virágából mézet ne gyűjtene s utoljára azzal köszöni meg, hogy a fulánkját belénk ereszti. Kisbirtokosok ! ez a mi helyzetünk. Csenger, 1907. Balogh Ignácz. Felhívás. A folyó évi márczius 15-iki nemzeti ünnepségek alkalmából újólag felmerült egy régi közóhajtás teljesítése, — egy régi kötelesség mulasztásnak a pótlása: 48-as öreg honvédeinkuek alkalmi egyenruhával való ellátása. Nekünk mindig szükségünk, hogy közöttünk az ige testet öltsön, nekünk mindig szükségünk, hogy a nagy idők korszakalkotó eszméi külső formákban is figyelmeztessenek, — elkötelezzenek ; nekünk szükségünk hogy e nagy idők még élő tanúi külső megjelenésükben is emlékeztessenek. Mindnyájunk előtt ismeretes az a szomorú tény, hogy helybeli öreg honvé- deink nagy többsége a mindeunapi megélhetés nehézségeivel is kénytelen küzdeni agg kora dacára annyira, hogy magának ilyen alkalmi egyenruhával való ellátására teljesen képtelen. Ez a szükséglet indított városunkban egy társaságot arra, hogy társadalmi utón kisértse meg egy megfelelő összegnek az összehozását, melylyel a hazafias czél megvalósíttassák s a régi kötelesség mulasztás jóvátétessék. Maga a társaság 150 keronát hozott össze rövid alatt, ez az összeg azonban csekély a terv megvalósítására. Ezért fordulunk a minden jótékony ezéit szivén hordozó társadalmunk áldozatkészségéhez s kérjük, hogy anyagi támogatásával jöjjön segítségünkre. Az adományok a főkapitányi hivatalba küldendők, mely azt megfelelő módon kezeli s kirlapilag nyugtázza. Szatmár, 1907. márczius 2. Hazafias tisztelettel Dr. Fekésházy Gyula Tankóczy Gyula törvsz. bíró. rendőr főkapitány. Hírek. — Előfizetőinknek, munkatársainknak boldog húsvéti ünnepeket kívánunk! — Húsvéti istentiszteletek a ref. templomban. Husvét első napján Biki Károly esperes tartja a szent beszédet, ágendázik Gachal János s. leikész, a ki délután prédikálni is fog. Husvét másodnapján prédikál Gahhal János s. lelkész, ágendázik Biki Károly esperes, délután prédikál Gabhal János. — Esküvő. Osváth Mihály ny. honvéd őrnagy márczius 20-án kelt egybe Budapesten Szunyogh Berta urhölgygyel Fejértóról. — Gyászhir. Kosa Ede kölesei ev. ref. lelkész, lapunk ékes tollú munkatársa, hivatott munkása az egyházi és világi irodalomnak, f. hó 23-án, életének 55-ik, második házasságának 1-ső esztendejében, hosszú, kínos szenvedés után jobb létre szenderült. Legyen áldott emlékezete ! tele kedélylyel, erővel, a ki még megérheti azt, hogy a félhold lebukik Szckcső váráról. Hozzá még fia is. Azt is tudta, hogy kínzások nélkül ha be nem mondja az igazat, meg nem menekül; a kínzásba pedig belefáradt. És aztán ? I Es ha nem a fia volna, még akkor sem mondaná meg. Azért aztán csak azt felelte : nem tudom. — Hat miért tettelek én téged birónak ? Ezt sem tudod ? Pedig én látom a szemedből kutya, hogy tudod. — Nem tudom, hatalmas pasa, Isten a tanúm, hogy jól beszélek. Allah tehát veled, a mit kerestél, megtaláltad. Ötvenet a talpára, aztán be vele a lyukba. Mányok község minden magyarja pedig egy-egy kapa árát fizeti meg sarczképen. Maga a jámbor török kalmár azt mondta erre hogy ez sok, ha pedig már megkapja a kapa árát busásan, legalább az öieget ne bántsa. Erre aztán a pasa tisztelt rokonát kidobta, hogy az orra egy hónapig meg volt dagadva, a hogy egy kedves pamlagba beleütközött. Szegény Nagy Ferkó busult már akkor, % miko késő volt. (Folyt, köv.) Szabó Gusztáv UJ órás és lát szerész üzlete Raktáron tartok mindennemű zseb-, inga-, fali- és ébresztő órákat nagy választékban 2 évi jótállás mellett. Szatmár, Kaufman Ignacz (Berecz féle) házában Szemüvegek nagy választékban kaphatók! Valódi China ezüst árukból nagy raktár. 0 Elvállalok mindennemű óra, ékszer és szemüveg javításokat jótállás mellett. Szolid ár, gyors és pontos kiszolgálás-
