Szatmár, 1907 (33. évfolyam, 1-50. szám)
1907-06-08 / 23. szám
XXXIII. évfolyam 23-ik sz. TÁRSADALMI LS SZÉPIRODALMI HETI I, A1%. Megjelenik minden szombaton. ELŐFIZETÉSI ÁH : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára JQ filler. jSZERKESZTŐSEG ES KIADÓHIVATAL ; Deák-tér 3. szám. Mindennemű dijak a kiadóhivatalban fizetendők. Szerkesztőségi telefon 27. szám. Ne menjünk külföldre nyaralni. Fürdőzés vagy üdülés végett ne vigyük ki pénzünket oda, akkor, a midőn itt hazánkban is megtalálhatjuk mindazt, a mire szükségünk van. Nincs talán egy ország sem a világon, a melyiknek annyi rengeteg sok és kitűnő gyógy» hatású fürdői lennének, ni int hazánknak s mégis ezrével vándorolnak ki tőlünk a sokkal távolabbi és gyógyhatásra nézve pedig hazai fürdőinkkel össze nem hasonlítható, erősen reklámozott külföldi fürdőkbe. Mily boldog esetleg ezen helyeken az illető fürdőző vendég, ha egy magyar vendégtársat talál, ha egy pohár magyar bort ihat, vagy egy székely gulyást ehet, a mi meglehetős rossz és méregdrága. Nem nevetséges az, ha pl. Interlaken vagy Mürzzuschlagban rendelj ü k szokott ételeinket, iíalainka*, étkezni ott mint idehaza, ehhez van szokva. Miért megyünk hát tulajdonakép ki külföldre ? Hogy rendesen beteg szervezetünket az ut hosszú fáradalmainak kitéve összetörjük, roszul elkészített és megszokott ételeinket és italainkat méregdrágán megfizessük csak azért, hogy ismerőseinknek eldicsekedhessünk azzal, hogyReic- henhallban vagy Marienbadban nyaraltunk az idén, a honnan özönével küldjük összes ismerőseinknek az anzicbt kártyákat. „Mily gyönyörűek ezek a kártyák, mily isteni szép vidék ez, a hol Schwarzék nyaralnak !“ — mondja a feleség a férjének. — „Jövőre mi is oda megyünk !“ Pláne a mid ui még Schwarzék megérkeznek, elmesélik, hogy mily páratlan szép hely az a Toblach, ahhoz fogható nincsen a kerek földön, — noha meg mi a mi meg- ugy óhajtunk élni, mert szervezetünk halavány sejtelme sincs, hogy hogyan néz ki pl. Csórható, vagy Uj-Tátrafüred. A beteg siessen oda, a hol legközelebb éri az egészségét viszaadó feltételeket; a pihenni és szórakozni vágyó oda, a hol a legkevesebb fáradsággal és a legtöbb reménységgel vélheti célja elérését. E helyett a tapasztalás mást mutat. A magyar tüdőbajos talán még a Tátrából is Da- voszba siet. átszenvedi a lioszu utazás fáradságát, ezer kellemetlenségét, nem egyszer százszorosán súlyosbítva a betegségét, holott itthon, valahol fönn a Csórható csodaszép környékén, vagy Marilla bűbájos völgyében kényelmesebben és ez által sokkal biztosabban meglelhetné a keresett gyógyulást. Honnan a magyar fürdőorvos és nyaraló közönségnek ez az érthetetlen, hihetetlen tévedése ? Ennek a kérdésnek a megvilágítására vállalkozott a magyar tudósvilágnak két jeles tagja : dr. Hankó Vilmos és dr. Gerlóczy Zsigmond. a kik nemcsak tudósok, de szivvel- lólekkel magyarok is. Búvárkodtak, keresték a jelenségek gyökérszálait, rendkívül fáradsággal és buzgósággal vógig- tanulmányozták az egész magyar fürdő-kérdést s március 25-ón azután beszámoltak vizsgálódásuk eredményéről. A Tulipán-Szövetség Magyar Védőegyesület kezdésére és rendezósvel felolvasást tartottak. Dobieczky Sándor, a Tulipán-Szövetség Magyar Vódőegyesület ügyvivő tanácsosa vezette be néhány szóval a tanácskozást. Jellemezte a kérdés nagy fontosságát és felemlítette, hogy például a kis Románia még néhány évvel ezelőtt éppen úgy volt, mint mi vagyunk manapság. Gazdag bojárjai a külföld fürdőit özönlöttek el tömegesen, mígnem fölóbredt bennük a nemzeti önérzet — és biztos fellendülés utján van minden román fürdő. Szatmár, 1907. junius 8. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban.-$> Nyilttér sora 16 fillér. <$— Miért tódul a magyarság a külföld fürdőibe ? Ennek az egész országnak régi politikai és társadalmi rendszere egyformán hibás ebben. Az a rendszer, a mely mindenre, a mi külföldi, ráfogta, hogy jó és mind arra, a mi hazai és csak azért, mert hazai, ráfogta, hogy — rossz. Jött azonban egy csudás tavasz, kivirágzott egy tüneményes virág, a tulipán és kezdett értékessé válni az, a mi igazán értékes, noha magyar, noha a mienk. Most már kezdjük észreveni, hogy halálos vétek ebből az országból minden évben kivinni ötven milliót nyarankint, beletömve a külföld feneketlen pénzes-zsákjába, holott a mi áldott földünkön kétszáz olyan íürdőhely van, a melyeknek jóformán mindegyike sehol a világon fel nem lelhető gyógyító különösséggel dicsekedhetik. A kies Borosznó glauber-sós hideg vize számos betegségnél tökéletesen pótolja a karlsbadi meleg forrásokat ! Herkules-íürdő, Pöstyén, kénes meleg vizei hatásosabbak a pireneusi méregdrága fürdőknél. Ott van Szováta, a melynek meleg és forró sós tava világraszóló és csodás hatású sajátoság. Csiz-ről egy bécsi egyetemi tanár, a ki ugyan még nem gyanúsítható irántunk való eltogultsággal, tudományos alapon jelentette ki, hogy a világ legkitűnőbb jódforrását rejti magában. Kovásza, a hires Pokolsárral, Borszék a maga savanyu vizével, a melyből már is három és félmillió palack kerül évenkint forgalomba és Magyarországnak mindmeganyi felséges üdülőhelye valóban érthetetlenné teszi azt, hogy ebből az országból évenkint nyolcvanezer magyar család megy ki nyárára külföldre, itthon pedig nem marad a fürdőink számára több mint kilecven- ezer. De ha még legalább az itthon maradottak mind a magyarság javára költenék el a pénzüket. Ám ez sincs igy. Minden fürdőlielyünkün ott van a bazár, tele idegen portékával, karlsbadi TÁRCA. A szerelem könyvéből És nap telt napra — este múlt az estre. Trónom üres . . . Már nem vagyok király 1 A fényt, ragyogást — nem bírta a lelke Asszony volt csak ! Azóta messze jár . . . — Azóta — hajh! én sem vagyok király 1 — Királyasszony — Te árva — könnyes asszony Nézz ki a halvány, sáppadt éjszakába . . . Királyasszony . . te árva szivü asszony Szűz életednek csókosajku párja Dalol Tenéked ! Király voltam. Üitem ragyogó pompás trónuson. Király voltam szent szerelemországba’. Büszke — kevély . . . Hódolni jött elém Szerelemország száz tündérleánya. Sötét szemű, selymes hajú leány Vezette őket. Kiuyujtám kezem . . . — Királyi trónom legszebb ékessége Selymes hajú tünderleány legyen. Hívtam. Jöjj mellém. Jöjj te légy a párom, Ezer szép kincsem mind Tied leszen . . . Álomország is az én tartományom. Jöjj! koronáját fejedre teszem. És jött a. lány — felhágott trónusomra. Szerelemország fénybe öltözött. Lelkem sok kincsét lábaihoz szórva Királynő volt a királynők között . . . Raktáron tartok mindennemű zseb-, inga-, fali- és ébresztő órákat uagy választékban 2 évi jótállás mellett. Mese. Elrabolták a szűz király kisasszonyt És bezárták bús Átok várba. Aczélpánczélos, durva lovagot Adtak melléje — az lett a párja Az őrizöje. Szeretett egy szép szavú énekest. A lágyan zsongó — halk melódiáknak A sejtelmes csókoknak mesterét. A sáppadt fényű csöndes éjszakáknak Kóbor dalnokát. A legény is szerette őt nagyon. Aranyos hárfája tiszta hangú húrját Sokszor pengette Átokvár alatt. Arany hárfája tiszta hangú húrját Sírva pengette. Szatmár, Kaufman Ignácz (Berecz féle) házában Szemüvegek nagy választékban kaphatók! Valódi China ezüst árukból nagy raktár. És még soká nótázott azután, S hogy soh’sem nyílt egy ablak sem a váron Megunta a sírást, a könnyeket A holdvilágos -— bűvös éjszakákon S nem várt tovább. Elment . . . keresni más királyleányt A lágyan zsongó halk melódiáknak A sejtelmes csókoknak mestere A sáppadt fényű csöndes éjszakáknak Kóbor dalnoka. 0 Keresem a párom. Keresem a párom. Virágos tavaszra talán megtalálom. Virágos tavaszra — kikelet jöttére. Mikor száz vágy ébred mindenki szivébe’ — Mikor Illathordó, kósza szellő szárnyon Lelkűnkbe lopódzik ezer bűvös álom. jj Elvállalok mindennemű óra, ékszer és szemüveg javításokat jótállás mellett. Szolid ár, gyors és pontos kiszolgálás Um Äi T j||SÍ Rl
