Szatmár, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1906-05-19 / 21. szám
XXXII. évfolyam. 21-ik sz. Szatmár, 1906. május 19 ELŐFIZETÉSI ÁH : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. jSzERK ESZ TŐSÉG ES KIADÓHIVATAL ; Deák-tér 3. szám. Mitidonm-mü dijak a kiadóhivatalban fizetendők. Szerkesztőségi telefon 27. szám. HIRDETÉSEK: Késípéiizfizetés mellett a U "jutányosabb árban.-<$> Nyiltíér sora 16 fillér. <$Néhány szó az álíanos titkos választói jogról. — Irta : Dr. Veréczy Ernő, — Társadalmi és politikai életünk legáltalánosabb, s talán legfontosabb kérdése a választói jog reformjának, azaz a nép jogok kiterjesztésének megoldása. A mennyire e lap kerete megengedi e kérdéshez kívánok röviden szóllani. Egy állami élet fejlődésével természetes és elválaszthatatlan kapcsolatban kell állania, az államot alkotó polgárok jogai kiterjesztésének. A ki az állam terheiben osztozik, természetes, hogy az állam által megadható jogokból is részt kíván magának s igy mindenkinek a ki az állami élet, e nagy társadalomnak, fejlődését kívánja, hívének kell lenni feltétlen a népjogok kiterjesztésének, katonájának kell lenni annak a mozgalomnak, a mely a nép jogokat szélesebb rétegekre akarja kiterjeszteni. Nállunk is megindult a mozgalom ebben az irányban, s küzd egymással két tábor, egyik az mely az államot a nemzetközi nagy társadalomnak egy alkotó kapcsát tekinti csak, s kívánja az általános titkos választói jogot, a másik, mely tekintetbe veszi a magyar állam specialis egyéni sajátságát, csak a népjogoknak a lehető legszélesebb kiterjesztése mellett harczol. E két irány közzül, én a utóbbinak katonájának valóm magamat s állásomat s indokolom a következőkkel. Egy állami élet fejlődésének ideálja az kell hogy legyen, hugy az államot alkotó összes polgárok egyenlő jogokkal, és egyenlő kötelezettségekkel bírjanak. így kell, hogy legyen nállunk is, s idővel igy is lesz. De eltekintve Már nem űzlek el ... Már nem űzlek el emésztő bánat, Már ittas szívvel vágyom utánad, JMár nem bódit el az élet zaja: Szerelmes vagyok a bubánatba. Szerelmes vagyok a bubánatba. Tied a lelkem, siri fuvalom, Mi együtt leszünk, örök fajdalon: Ugy-e, te a halál angyala vagy ? Ugy-e, a halál izén általad ? Ugy-e, a halál izén általad ? Jer Sorvasztó éj, jer kéjjel várlak. Gyertek ti hideg, bus, szürke árnyak. Minden csepp vérem már a tiétek. Ugy-e, ti vagytok a szép remények ? Ugy-e, ti vagytok a szép remények? • Zúgj könytenger ! Sírjatok szirének ! Hívnak, hívnak a meghalt remények ! Egyik köztük még mindig mosolyog, Pedig oly sápadt, oly régen halott. Pedig oly sápadt, oly régen halott. attól, hogy nállunk az állami élet még nincs oda fejlődve, hogy a társadalom minden rétegét egyenlő jogokkal fegyverezük fel t. i. nem állanak általában a polgárok azon az okvetlenül szükséges műveltségi fokon s nem birnak a szükséges éretséggel és belátási képe- séggcl, ha pedig, e jogok az avatatlan kezekbe kerülnek igen veszedelmesek a miníláttuk a müveit nyugati népeknek és a kiket pedig műveltség érettség tekintetében meg sem közelítünk, nem lehet szó az általános választói jognak ez idő szerinti eleibe léptetéséről azért sem, mert sajnos a magyar állam ez idő szerint még nem egy nemzeti, hanem igenis egv nemzetiségi állam A magyar állam lakosainak közzel felét, különféle nemzetiségek alkotják, a mely nemzetiségeknek is megvannak a maguk ideáljai, s a melyek korántsem azok, hogy a magyar állam hatalmas nemzeti állam legyen, hanem tisztelet a kivételeknek, a nemzetiségek czélja a magok nemzetiségi államok kiépítése szemben a mi magyar nemzeti állam kiépítései törekvésünkkel. Tapasztaltuk ezt a mostani országos képviselő választásoknál is. Ha tehát most mi a nemzetiségeket illetve annak minden tagját egyenlő jogokkal ruháznánk fel, nemcsak, hogy széthúzó törekvéseiket segitnénk elő, nemcsak, hogy az ő nemzetiségi munkájokat mozdítanánk elő, hanem a mi nagy kreálunk, a mi nagy munkánknak, a magyar nemzeti állam felépítésének elé gördítették elháríthatatlan akadályokat. Ki kell tehát terjeszteni a n^p jogokat, úgy azonban hogy ezzel e nemzeti magyar állam ideálja ne essék áldozatul. Ez pedig nem lehet máskép, ———----------csak ha a választóijogot nagykorúsághoz, azaz hogy legalább a választó polgár megfelelő belátási képeséggel bírjon, hogy magyarul Írni és olvasni tudjon a választó, hogy megfelelő szellemi képességgel bírjon s legalább ismerje a választó polgár annak az államnak a nyelvét, a melynek jogait élvezi. Ezért nem vagyok én hive az általános választói jognak. A mi már most a titkos választói jogot illeti annak egészen és ismét nem vagyok hive. Én a népjogok kiterjesztését, a választói- jog reformját úgy gondoltam megoldani, hogy gyakoroltassák az a városokban titkosan a falvakban pedig nyilvánosan. Megmondom miért ? A városi választó polgárok jobban vannak kitéve a veszteg résnek, a hivatali u. n. szelíd nyomásnak stb. legjobban, ha tehát titkosan gyakoroltatnék a választói jog, a vesztegetés a hivatali szelíd nyomás stb. erejét vesztené, az s nem lévén ellenőrizhető a szavazás, mindenki szabadon gyakorolhatná polgári jogát s szabadon követhetné politikai meggyőződését. Községekben ellenben a választói jogot szerintem nyilvánosan kellene gyakorolni, mert még ha a választói jogot a fentebb említett kellékekhez kötnénk is az egyszerű mezei munkás emberek kik teljesen tanítóik, jegyzőik és papjaik befolyása alatt állanak, rábeszéléssel ígérettel, fenyegetéssel könnyen elvezethető politikai meggyőződésöktől, akkor a mikor nincs hátok megett a nyilvánosság mely őket ellenőrzi. A választói jog községenként gyakorlásának fáradság és költségkímélés, a különTied a lelkem, siri fuvalom, Mi együtt leszünk, örök fájdalom, S ha üt az élet végső órája Lelkem üdve lesz a könyek árja. Lelkem üdve lesz a könyek árja.-sz. r. Május . . . Az év legszebb hava a május, oly kecsegtetően viseli magát, mint miként régen nem. Naponként, áldásdús eső öntözi a termékeny talajt és füt, fát, oly széppé tett, hogy a szem nem győz eléggé gyönyörködni rajta. Poetikns édes illat száll felénk, az akác virág hófehér fürtéi szerelmesen bólintgatnak és kellemes illatuk lopva suhan be nyitott ablakunkon és lágyan hint hódító csókot napi fárasztó munkánkban elbágyadt lelkünkre. Es ebben a bűbájos májusi ragyogásban újra ébred az emberi szív, uj erő lüktet az erekben és valami sejtelmes édes zsibongás járja által a szivet és, lelket, amitől az ember szerelmessé lesz. Ezek a „májusi gerjedelmok.“ A májusi hangulatot még élénkebbó teendő, Krémer Sándor is átlátogatott hozzánk, újjá szervezett társulatával. E hó 13-án mutatkoztak be az uj tagok. Előadásra került az „Arany virág“ első és iná= soüik felvonása, melyet megelőzött a „Virág fa- kaclás“ Muray Károly kedves vigjátéka. Nem tudhatni, Krémer miért választott egy ily,;) rég lezónázptt darabot? Az „Aranyvirág“ operett»-nem alkalmas már egy társulat bemutatkozására. Legalább itt nálunk nem. Közönség azonban — mint mindig — volt szépen és igy Krémer nem bánta meg, hogy átrándutt hozzánk, mert — mint mondá —neki is jól esik egy kis virágfákadás. A társulatról kritikát nem mondok, mivel ez a rovat nem alkalmas arra. Annyit azonban Krémer is elárult, hogy ez az újjászervezett társulat nagyobb reconstructiót igényelne. Azonban ő meg van elégedve mert: mi a fő Krémeméi ? Hogy kevés kiadással, nagy bevételeket csinálhasson ! Annyira kijut az élvezeti alkalmatosságokSirolin EacS u étvágyat éa a testsúlyt, raegsvúa- tetl • kBhjSfM, váladék*, éjjeli Izzadá*. Tüdobafegségek, hurutok, szamár köhögés, skrofüíuzis, influenza eUen számtalan tanár éa orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche“ eredeti ctottHiffoláti. F. HeS7m»nn-Ii& Uorhe «& C®. íráséi (Svájc). »St fi1. r r , • S&r* TÁRSADALMI ES SZÉPIRODALMI HETILAP: Megjelenik minden szombaton.
