Szatmár, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1906-03-31 / 14. szám

XXXII. évfolyam. 14-ik sz. Szatmár, 1903. márczius 31. SZ ATM A R. I ?06 & 0/ TA HSAI.)A IMI E8 SZEPIROiJALNII ME l II A I Megjelenik minden szombaton. ELŐFIZETÉSI ÁR : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 filler. (SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Deák-tér 3. szám. Miodemipuiu dijuk a KiadnhiTutalDun fizetnndők. Szerkesztőségi telefon 27. szám. HIRDE'TÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjatenyosabt» árban.-<S> Nyilttér sora 16 fillér. <$­Az ev. ref. templom renoválása. A szatmári ev. ref. egyház nagy templomá­nak alapkövét száz évvel ezolőtt tették le előde­ink. A templom felett száz év repült el, mely megviselte az épület minden részeit. Az óriási imaház, molyben több ezcren dicsérik az istent, kívül belől egyaránt avulásnak indult. Elkorhad­tak a vastag gerendák, meghajlott a tető, fakóvá vált színezete, mint egy koros görnyedező ember hirdeti a nagy időt. A legközelebbi egyház tanács ülésének a templom renoválása képezte a legfőbb tárgyát, az egyház tanács szívvel lélekkel karolta föl az elnökség indítványát, hogy templomunk száz éves múltját megünnepeljük, egyszersmint intézked­jünk az iránt, hogy ima házunk külső és belső képét kellő csínnal ellátva, úgy adjuk át a jövő nemzedéknek, hogy ujabbi száz éven át, lehes­sen ott hirdetni isten igéjét. Ma napság a vallás iránti érzékenység mesz- sze elmarad a világi gondok között Az emberek leikét, a politika az önzés, és a kenyér kereset munkája tölti el, de a hit habár egyesek szivét lelkét rövid időre elhagyja, még is vissza tér. Nincs hatalom a mely a krisztus erkölcsi magas­laton álló tanait, bár kinek szivéből is kitörülni tudná. Az imaház mindnyájunkká a hol bánat és fájdalomtól, mindenki meg könnyebbül, a hol fe­ledi a hivő az élet ezer és ezer fájdalmas ke­serves perczeit, és biztatást reményt talál a jobb életre, erőt vigaszt a múlandóság törvényei sze­rint előbb utóbb bekövetkezendő halálra. Ne húzzátok . . . Ne húzzátok, hagyjátok el, Oly lehangolt, még a kebel. Ha a keblet bánat járja : Kevés a kedv a nótára, Egy pár pohár bort mégiszom, Borban és bennetek bizom, Lány, bor, czigány jó barátom : Bennetek kedvem találom I Ne menjetek, maradjatok, Várjátok be mit akarok, Hát ha egy kis kedvem támad S megóhajtom a nótámat! Majd ha szólok — szép csendesen Akkor húzzátok el nekem : „ Felleg borult az erdőre Nem átkozlak, ne félj tőle ! \ (Csenger.) BAKA ELEK. Vitézi Irta: lakodalom. Pékár Gyula. A nagy vita közepette a másik hadnagy, Keserű János is Bárczay mellett fogott állást. De másként érvelt: — E három nap nekünk is hasznunkra válhatik. A vallást nem lehet kiölni a szivekből s elődeink példáját követve, nekünk is azon az utón kell iiaJadtm.uk, hogy áldozatunkkal tanúbi­zonyságot legyünk vallásosságunkról, egyházunk pártolásáról. Hiszen éppen a mi felekezetűnk az; a melyet soha hatalom nem támogatót a mely mindég önerejéből tartotta fon magát. Egyházunk dicsősége és ékessége a hívőkre sugározza fényét, de elhanyagolása is oda veti árnyékát. A hívők áldozat készségében bízva, mely apáinkról hitünkkel maradt reánk, határozta el az egyház tanács, hogy még a folyó évben a templom építésének századik évében jókarba hozza az öreg imaházat, kivid belül díszessé, csinossá teszi, hogy emberi szemnek, szerény egyszerű­séggel tetszetős legyen és bizonyságul szolgáljon utódainknak, hogy az egyházunk iránti köteles­ségünket nem hanyagoltuk ei. A szüksége^ áldozatnak forrása ezúttal is az ev. ref. vallásu egyház polgárok, a kikhez sikerrel folyamodhatik az egyház tanács. Hisszük és reméljük, hogy azok a kiket Isten tehetősebb móddal áldott meg nem fognak fukarkodni. Ozélunk ezúttal az hogy egymást buzdítsuk az adakozásra, ha majd eljő az idő legyünk ké­szen, addig tegyük félre azt a mivel egyházunk felsegélyezósére fordíthatunk. Dr. Nagy Barna A gyümölcsfák tavaszi ápolása. Minden tavasz kezdetén megkapjuk a rövid uta­sítást, sőt hatóságaink is a fennálló törvény értelmében megrendelik, hogy ennyi, meg ennyi birság terhe alatt — Igaz ! dörögte Ádám — e három nap alatt ha a pokol fenekéről is, de ágyút szerzünk ! — De honnan — Özvegy leány, kis Szombathely, az a kurucok mátkája, — kapunk tőle ... No atyafi, szaladj fel staféta, mondja, hogy rendben van ! És ime alig hogy felért a legény a várban, puska- lövésnyire máris megjelent az erdő szélén a porfelleg. De a hadi állapot láttára nagy riadalom keletkezett ott az üveges hintó körül. Az a pár lovas ember: ur, csatlós vagy fullajtár, már vissza akart fordulni, mikor bátorításukra úgy a várbeliek, mint a kurucok fehér zászlót kezdtek lengetni feléjük. Nagy végre elértették a békés szándékot és csöndesen újból elindultak. Pánt­likás csatlósok közt parádésan közeledett a négyes a várhegyhez. A sziklában vájt kígyózó utón ép ott kellett elhaladniok az előrelépő, kiváncsi kuruc-sor előtt. — Spalérba mindannyian! parancsolta Ádám, — kardot ránts, tisztelegj . . . III. Két hölgy ült a kocsiban csupán, — boldog Isten, majd halára váltak ez utolsó percek izgalmai alatt! Hej, nem hiába sejtették ők, hogy valami baj lehet Tarkő táján, — hiszen Márton ur nem küldötte el értük az Ígért hajdukiséretet. Hja háborús időben nem a leányos ház­nál, hanem ágyuk közt, erősségben szokott lakodalom esni, — nem a vőlegény, hanem a menyaszony utazik esküvre. kivált, ha az a menyasszony szegény, a vő­legény pedig várkapitány és nem mozdulhat a kom­mandójából .... No de hát ezt azostromos szorultságot még se gondolták volna; szent atyám, micsoda lakodalom lesz itt! a gyümölcsfákról a hernyó fészkeket szedessük le, de azután nem igen törődik senki azzal, vájjon megtör­tént-e mindenütt és hogyan történt. Hát a hernyózás nagyon szükséges védekezés, de ezzel még nem sokat érünk el, mert a gyümölcsfák és gyümölcstermés legveszedelmesebb ^ellenségei nem csak a szemmel látható és ollóval levágható fészkek­ből támadnak, hanem oly állati és növényi paraziták­ból, melyek a fa törzsén, ágain, hajtásain, a kéreg alatt, sőt a fa elevenében élnek és pusztítanak. Tehát a hernyózás mindenesetre szükségesjteendő, de tapasztalásból tudjuk, hogy bármily pontosan vé­geztük a hernyózást tavasszal, minek folytán bizton várjuk a kedvező termést, még is, mint a múlt évben is tapasztaltuk, alig volt számbavehető, jól kifejlett, ép, nem inficiált gyümölcsünk ősszel fáinkon, dacára an­nak, hogy a hernyózáson kívül a permetezést is alkal­maztuk. Említettem, hogy a hernyószedés korántsem ele­gendő védekezés a férgek ellen. Ezzel még gyümölcs­fáink és gyümölcstermésünk a gyüriihernyó, gyapjas pille hernyói, az araszolok, a kéreg- és púpos szú, a farágó hernyók, a levél, vér- és paizstetvek, az alma eszclény, almamoly, barackmoly, a külömböző gombák, mohosodás stb. ellen biztosítva nem lesznek. Mindezen ellenségek ellen célszerű lesz: a) a fák törzsének, vastagabb ágainak le vakarása, olyan­forma eszközzel, mint a minőt kenyérsütéskor a tészta- levakarására szoktak használni, vagy drótkefével. Ez meglehetős fárasztó muuka, mert nem elég ám leva­karni a fát, hanem a levakart elálló kéreghulladékot, melyben peték, bábok és kukacok vannak, meg is keli semmisíteni, azaz petroieumos vízbe, vagy tüzbe vetni, s végre szükséges a levakarás előtt a fatörzse körül ponyvát teríteni. b) Nagy haszna van a bemeszelésnekis, csakhogy a lágy vízben oltott meszet tiszta marhatrá­gyával, "kpvés homokkal és kénmájoldattal kell össze­keverni s igy a napon nehány óráig erjedni hagyni. Ilyan keverékkel tavasszal és ősszel hasznos a fák törzsét, vastagabb ágait bemeszelni, mivel az ilyen be­Az egyik hölgy, — már mint Kata néni — terjedel­mes vénkisaszony volt. Alig fért rókamálprémes korco- ványába és kopott tarcolán szoknyájába — igen melege volt, olyannyira, hogy még bent a csukott batárba is negédesen felhúzva tartotta napernyőjét. Egész utón, annak a mellette ülő ostoba fruskának kellett eszet adnia, azt kellett szidni! Hogy ezek a leányok sose tudnak okosak lenni!... — C mis tota mater! Egy szegénysorsu árvalány örüljön, hogy ilyen gyönyörű szerencséje akad ! Tudod jói, hogy a jó rokonok már kinéztek a háztól, igaz-e ? — bizony Pölöskey uram nélkül ugyan fölkopna az állunk! Hej, hej szegény boldogult apád a hibás préda volt az isten adta, eláldomásozta volno még a Krisztus palástját is! Mindig mondtam neki : vigyázz sógor — az urak akkor szoktak koldussá lenni, mikor a jobbágyok tököt olvasnak... de hát sose nézet ő utána séminek! Te leány, azt mondom, ilyen szontyolodutt ábrázattal be ne állíts Tarkőre ! — Majd igyekezni fogok nénikém . .. — No nézze meg az ember, úgy ül itt, mint Mártír Szent Leokádia az olajba főzetés előtt ! Hát mit akarsz ? Vén leány akarsz maradni, mint Kata nénéd ? Hej én mondom : bizony bizony csak annak nincs bánatja, aki nevét tudja az ő férjének ! Ha pártában maradsz, lehetsz cseléd a jó rokonoknál, — a tü majd megsüti az oldalad, az orsó az ujjadat föltöri, a dagasztás a könyököd kieszi . . . úgy bi­zony! Mi kifogásod lehet neked Pölöskey uram ellenében ? — De mikor olyan öreg ! — tört ki Ágnes Sirolin Emeli n «vigyél (■ ft testsúlyt, mcgszOn- tett a MM*«**, vfflatlíVot. újjeti IncditM. Tüdőbetegségek, hurutok, szamár köhögés, skrofülozfs, Influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor ttüoehe^ eredeti csomagolást* F. SSoflfmr.nM-f.a St Co, SSaso! Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárak- b4U. — Ál2 ÜvűgCbkiUt 4.« (Srifjc). jnv'viwi.aia ..uWMHNNMrMflKfc' ! * • ''.;t>r5AA $

Next

/
Oldalképek
Tartalom