Szatmár, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1906-01-06 / 2. szám

S Z A T M Á ß Szinügyi bizottságunk legközelebb azt hatá­rozta, hogy azt javasolja a városnak, hogy lép­jen ki a szinikerületböl, — és egyben, amikor az uj pályázatot kiirta kötelességszerüen a szin- házra, a szinigazgató-választást visszahelyezte a városi közgyűlés kezébe, amely most már nem csak mint jóváhagyó, hanem mint közvetlen vá­lasztó jár el. Ezzel a város közönsége veszi mintegy kezébe az ügyet. Mert fel kell tételez­nünk, hogy a közgyűlés a nagyközönség igazi képviselete és a közvéleményt tiszteli. így lehe­tetlen, hogy Krémer újra megkapja a szinházat. Már a múltkor mély levertséget okozott, hogy Krémer lett igazgató. Pedig egy jeles pályázó állott vele szemben, kitűnő bizonylatokkal ; igazi szakértő művész, aki anyagi és erkölcsi garan­ciákat nyújtott társulat, műsor, művészet tekin­tetében ; ez az ember közönségünk régi ismerőse, mondhatjuk kedvence volt: Baróti Rezső. Mégis Krémer lett meg. Nos hát elég volt a „próbálgatásból.“ Most is szemben áll a két jelölt: Baróti és Krémer; a közönség tisztában van a helyzettel, s miután a közgyűlés tagjai is csak a publikumhoz tartoz­nak, mi sem valószinübb, minthogy Baróti el­nyeri Krémerrel szemben a szinházat. Az álta­lános vélekedés is emellett szól. Csak nagy haszon háramlik szinmüvésze- tünkre ha Baróti szinházunk vezetéséhez jut, mert ó igazán ki fogja érdemelni a hálás szat­mári közönség szeretetét. Színház. Yasárnap este ismét a „János vitéz“ ment már alig tudjuk, hányadik előadásban. Közönsége még mindig volt; természetes is, mert a jó darab és szép zene, többször látván és hallván is gyönyörködtet. A szereplők, nem hiába hogy tudják már, de igazán jó alakítást nyújtottak. Harkányi [János vitéz) és Váradi (Bagó) teljesen kifogástalanok voltak, pompásan éne­kelték. Hétfőn d. u. a „Kornevillei harangokat“ adták jó délutáni előadásban. Este itt másodszor „Fehér Anna“ került színre. Az előadás semmivel sem volt jobb, mint az első. Kedden este Ismét egy uj darabot láttunk „Bubos pacsirta“ címmel. A darabban a jó lelkű becsületesség van szembe állítva a léhasággal és a szegény gyári munkás nép könnyenhivőségével. Rajz pompásan ját­szott, az egész darabban jól kidomborította a munká­sait a legmesszebbmenő módon szerető gyártulajdo­nost. Jászai maga volt a megtestesült, könnyenhivő, szerelmes, de minden izében becsületes gyári munkás leány. Tihanyi is híven tükröztette vissza a léha, lump és kalandokra vágyó gyámfiut. Dicséretet érdemel még Radnai is kicsi, de kedves szerepében. Általában az egész előadás elismerési érdemel. Szerdán a „Bolygó görög“ ment. Igaz, hogy ze­január 6. — Megérkeztünk fiam ! Töpörödött öreg asszony fogadta a jövevényeket, özvegy Fábriné, ki a kis diákot nyájaskodva megis­mertette a „kovártélylyal“ és lakótársaival. Délután Járvás István uram is haza cihelődott, minekutána a lelkére kötötte Péternek, hogy mindig előre haladjon és fogadjon szót Fábri néninek, ki, ha Isten is úgy akarja, ez időtől kezdve 8 évig anyja lé­szen neki havi 25 koronákért. Péter szeretett volna sirni, de szégyelte lakótár­saitól. Az egyik, a láposfalvi oláh kántor Lacija, egy cigányképü, tömzsi gyerek, a ki tavaly is az első osz­tályba járt, a tulipántos ládából kikerült néhány teper­tős pogácsa fejében sok hasznosra oktatta ki a süldő diákot. A többek közt tőle tudta meg Péter, hogy a tanárok közül Krivolya „henceg“, Galambosi „bifláz- tat," Bembelyáknál lehet „súgni“ meg „puskázni“ és Hübnernél „bliccelni.“ — Jaj, micsoda okos fiú ez a Laci, — gondolta magában Péter, — hiszen ez mindent tud! Laci emez elméleti tudományok mellett egy nagy csomó gyakorlati tudást is produkált az elképedt falusi fiú előtt, fi udta a bal fülét mozgatni, a malac-röfögést utánozni, (ezért buktatta meg tavaly Krivolya tanár ur) tudott a fején állni, a kezén járni és a cigarettából az orrán át engedni ki a füstöt. A másik lakótárs nagyobb diák volt, aki nem állt szóba velük. Erről azt súgta Péternek Laci hoev tud „slukkolni.“ A behatáskor Zaturecki igazgató ur azt kérdezte Járvás Pétertől, hogy milyen állása van az apjának. néje kellemes ennek a darabnak, azért mégis csak cso­dálkozunk, hogy még mindig előkerül. S magával a szerzővel mondhatjuk el „Ez már disznó egy dolog.“ Hírek. — Képviselőnk beszámolója. Kele- j men Samu clr., városunk országgyűlési képvise- ! lője holnap, vasárnap délután fél 3 órakor tartja beszámoló beszédét a „Vigadó“ nagytermében, amely alkalommal Nagy Emil szolnoki, dr. Búza Barna s.-aljaujhelyi és Kállay Ubul veszprémi országgyűlési képviselők is városunkba érkeznek a vasárnap délután 1 óra 55 perckor jövő gyors­vonattal. Valószinüleg Luby Géza és Béla, va­lamint Szúnyog Mihály dr. mátészalkai ország­gyűlési képviselők is megjelennek a beszámolón. Az ifjúság a képviselők tiszteletére iámpionos szenerádot rendez a beszámoló után.-- Gazdasági szakbizottsági ülés volt tegnap dél­után 3 órakor a városházán Bartha Kálmán gazdasági tanácsos elnöklésével. A gazdasági szakbizottság tár­gyalta a ragályos betegségeknél teljesíteni szokott fer- tötlenités kérdését és javasolni fogja a közgyűlésnek, hogy ez hatóságilag és díjtalanul intéztessék. Megálla­pította a jszakbizottság az erdei termékek i90Ö. évi 1 egység-árait, amik közhírré fognak tétetni. A csendör- őrbódék felállítását is javasolja a szakbizottság azzal, j hogy ezen bódék egyúttal tüzjelző-készülékkel is ösz- szekapcsoltassanak, Végül a Rákóczi-utcai óvoda fel- szerelési költségeire 360 koronát szavazott meg. — Gyászhir. Fájdalommal értesülünk, hogy id. Giatz Antal sütő-mester, városunk szü­lötte, a kedves Tóni bácsi hosszas szenvedés i után meghalt. Béke legyen porai felett! — Eljegyzés. Grusz László az Osztrák-Magyar i bank tisztviselője eljegyezte özv. Liíeráthy ' Eleimé 1 kedves és müveit leányát Erzsikét. — Oláhok és csendőrök harcza. Izgalmas eset volt i dec. 31-én Nagysomkuton. Ilidre Demeter, a község volt jegyzője gyűlést akart tartani, melyet Székely Jenő ! körjegyző 4 csendőr segítségével megakadályozott azért, j mert lazítástól tartott. A gyűlésre összejöttek nyugodtan j viselkedtek mindaddig, inig a jegyző Indre írásait el­kobozva, egy csendőrt nem állított mellé. Ekkor meg­indult a forrongás a már jó előre felbujtott nép között. Csakhamar ki is adták a jelszót: „Üssük agyon a jegyzőt.“ A harangokat félreverték, mire vagy 3—400 ember ásóval, kapával, kaszával felfegyverkezve a jegyzőre tört. A jegyzőt 3 csendőr védte, de ő el akarvan kerülni a vérengzést, egy magán házba vonult. A felbőszült tömeg ide is követte. És csendőrök csak a puskatussa! védekeztek, midőn egy rejtek ajtón 30—40 oláh tört be s szűk helyen védekeni nem tudó esendői ökot azonnal lefegyverezték, az egyik csendőrt sajat — hátulról kirántot: — kardjával vágták fejbe hogy öszeesett, egyik ujját is levágták, mire harczképtelen lőtt. A jegyzőn kapával ejtettek súlyos sebet, majd puskatus által találva, eszméletlenül terült el. A segítségükre siető Pap nevű csendőrt is úgy el­verték, hogy életben maradásában nincs remény. Kopo­nyája üssze-vissza van repedve ugyannyira, hogy agy­veleje is látszik. Eötvös Róbert főszolgabíró a vidék­ről 20 csendőrt szedett össze s igy sikerült a rendet heiyre állítani. A főkolomposokat elfogtak. . — Betörés világos nappal Január 5-én, pénteken délben 12 és 1 óra közt a Dellman Izidor Deák-téri rövidáru üzletébe ismeretlen tettesek betörtek a pénz­tárból 120 korona készpénzt kiloptak. A esendőrség a tetteseket nyomozza. — Batyu-bál. A szatmár-németi czipész ipar társu­lat ez idén is megtartja szokásos batyu-bálját. Eljegyzés. Becsek Sándor, gyógyszerész, Becsek Sándor, nyug. főgim. tanár fia a napokban tartotta el­jegyzését Baidólí Ferdinánd leányával, Juliskával. — Thea-estély. Nagyon szépen sikerült tíita-es- tély volt szerdán Tombory Virgil m. á. v. föelleuór vendégszerető házánál. A kedves és szellemdus Házi­asszony,„Tombory Virgilné úrnő szeretetretnéitoságaval, körültekintő gondosságival a iegkedéiyesebb hangula­tot teremtette meg az egybegyüit nagyszámú társa ság körében, amely egész a hajnaii órákig élvezte a szives háziasszony és házigazda vendégszeretetéi. — Az ev. ref. tanitónóképző jótékonyczélu bazárja alkalmával az itt feisarolt gyüjtö-iveken a következő egyének adakoztak . Báthory Ilona és Kupás Ilona ivén : Tóth Lajos 50 fül., Farkas Jáuos i kor., N. N , N. N., N. N., K. A.-né, Fehér Mihály, Barta Józseínc, Móricz János. N. N. 20—20 fillér, N. N., N. N. N.xN., 50 - 50 fill., Kovács Sándor 80, N. N. 60, P. J., N. N., N. N. 40—40, K. J. 30, Karikás Sándor 10 fillért, Kupás Ferike 6 drb levelező-lap, Báthory Ilona két virágváza, Kupas Ilona egv torta kendő. —- Ányos Mariska ivén. A tatai adakozók névsora : Kisfaludy Sándor, Konkoly Tege Imre 4—1 kor., Trojkó György, Dózsa József ref. lelkész, Radics Zslgmoiiu, Borger Árpád, N. N., Melilsehmidt Gyula, Ányos Mihályné, Ányos Mihály 2—2 kor., M. L., Mihály Béla, Neuman Mark, Niertit Ferencz, Böhm Gyula, Berger Árpád, Schvarcz Lipót, N. N., Obershalt Janos, Németh. Já­nos, Barta István, Báthory Gábor 1—1 kor., Adler Arthur, Láng Gyula 2 ti kor., \argha Ferencz 20 fill. A szatmári adakozók névsora Ányos Mariska ivén : Ilk József 10 kor., Nagy Károly, Éberth Ká­roly, Barabás Ferencz 2—2 kor., Dobray Kálmán, Majosy Géza, Alsó Etelka 1—1 kor. — Horvay Mar­git ivén: Kaufman Dávid 40, Dobray Jenő 20, M. N., 20, N. N., 20, X. Y. 20, Horvay Károlynó 80 fillért. Jövő számunkban folytatjuk. — Meghívó. A halmi-i rk. hitközség f. é. január hő 7-éti saját pénztára javára az uj ovoda helyiségeiben, műsorra! egybekötött thea estélyt rendez. — Emlékeztető. A szatmár-németi ke­rékgyártó és kovács iparosok tánczmulatsága holnap este tartatik mega „Vigadó“ helyiségében. — Nyugdíjazás. Ö Felsége a király Spindler Károly cs. és kir. 5-ik gyalogezredbeli alezredest sa­jtit kérelmére nyugállományba helyezte. — Köszönet. A helybeli ev. ref. tanítónő képző intézet építési céljaira Nagy Anna II. éves növendék 34 kor. 60 fillért gyűjtött, melyért ezúton mond kö­szönetét az igazgatóság. — Hymen. Faragó Dezső hadnagy a napokban eljezetc Nábráczky Mariska kisasszonyt. — Főhadnagyból szerzeiss. Rehák Béla apatini születésű főhadnagy letéve kardbojtját, búcsút mondott a világnak és a Ferencreudiek szerzetébe lépett. vrrjva Péter jó lélekkel azt felelte rá, hogy : sánta. Mire^ az igazgató ur kegyetlenül leszarnnrazta. Szegény Péter sülyedni érezte maga alatt az igazgatói irodát. Nem látott egyebet, mint az igazgató vércse szemeit, nem hallott egyebet, mint a körülállók vihogását. Ezt is csak úgy, mintha lidércnyomásos alom volna az egész. Hát még mikor megkezdődtek az előadások! Hogy lenézték az urfiak a falusi parasztfiut! Gúnyos mosolylyal mérték végig kék inándliját és a rózsás csizmáját. Mikor pedig egy selyem harisnyás urfi nyegle hangja érkezett hozzá: — Ez a paraszt majom is velünk fog járni ? —- akkor Járvás Péterrel megfordult az iskola. Gömbölyű képe vörös, majd fehér szint öltött. Csak nézett bam­bán. Az urfiak meg nevettek. Egyszer Krivolya tanár ur hazakergette, mert halzsiros volt a csizmája. Egy más alkalommal Hüb­ner tanár ur elkeresztelte „csizmás kandúrnak“. Ez a név rajta is száradt. Galambosi tanár ur meg azt mondta neki, hogv mért nem maradt a falujában az eke szarva mellett. Hiszen maradt volna ő ott kész örömest, de mi­kor elparancsolták hazulról, mikor az édes ^apja urat akar belőle csinálni. Dehogy is járná ő e tűszurások és szenvedések kálváriáját, ha nem volna „muszáj.“ Pedig, hogy sajog a kis szive, hogy _ vágyik a lelke vissza a náifedeles kis hajlékba a vén eperfa alá! Ha az édes anyja tudná ! meg a pöszi Böske, meg . . . meg a kis Juliska! Szegény Járvás Péterke, hát ha te tudnád, hogy még mi minden vár reád ! Már első lépésedkor a ta­nulótársi egyenlőségbe vetett hited ledőlt. A szenvedé­sek többi stációja még hátra van. Hányszor fogod ké­sőbb szégyelni szinehagyott kabátodat, rostos nadrá­godat, foltos cipőidet, származásodat, szegénységedet, 20 éves korodban már teher lesz neked az élet. Még hagyján, ha bevégzőinének a kálvária stá­ciói a tanfolyammal. A komoly küzdés csak azután kezdődik. Uj té­nyezőkkel jösz ismeretségbe : kilincselni az előszobák­ban, hajszolni a protekciót, folyamodványt folyamod­ványra irni. Mindennap uj csalódásra ébredsz s egy nap talán összeroskadsz az, élet be nem váltott ígére­teinek terhe alatt. Nem a munka fáraszt ki, de a munka- keresés. A tudományos pályán ma már száz kéz van kinyújtva minden darab kenyér után. Lesz idő, hogy irigyelni fogod a legutolsó zsellért is, mert annak van hajléka és munkája, neked pedig nincs. És ha talán egykor elérted majd célodat s „úri állapotba“ jutottál: akkor a lelked már elkérgesedett, a - szived eltompult, az önérzeted elhalt. Es örökre si­ratni fogod azt a boldogságot, melyet akkor tettek 1c a földbe, mikor téged elszakítottak a földtől: atyáid ősfoglalkozásától. Hej, sánta Járvás István uram, ha kend azt sej­tené, hogy milyen kegyetlen volt akkor, mikor a Ids Pétert a gimnáziumba, vitte, hogy a paraszti sorból úri állapotba juttassa ! Épen azt tette boldogtalanná, akit leginkább sze­retett. („G. L.“) Elvállal mind e n n < m wr papi munkák gyors, pontos elkészítését $(emelet.) “CSAPÓ L A J ZABŐ o s í Le^íiaomabb szövet ékből FÉRFI----- 8 Z A T M A li, DEAK-TÉE 7. SZ. c b Ké s it”: fii Mr polgári ruhákat legjutanyosabb árakban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom