Szatmár, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1906-11-17 / 46. szám

XXXII. évfolyam 46-ik sz. Szatmár, 1906. november 17 / # / 'f'J s T ­i v:- ' * ÍV ^ •\’ VVi. V':»-.." ..r. SZATMáR TÁRSADALMI LS SZÉPIRODALMI HETILAP Megjelenik minőin szombaton. ELŐFIZETÉSI ÁR : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. ^ZERKESZTOSEG EiJ KIADÓHIVATAL : Deák-tár 3. szám. Mindennemű dijuk s kiacohiratalbsn fizetendők. Szerkesztőségi telefon 27. szám. HIRDETÉSEK: KégzpéoAjpzetés mellett ■ legjutányosabb árban.-«> Nyilttér sora 16 fillér. Városi közgyűlés. Volt egy rendkívüli ós a rendes. A rend­kívüli közgyűlés egyetlen tárgya a mátészalkai vasat részére a Lókertből egy darab földnek átadása, ami egyhangúlag meg is történt. A rendes közgyűlés tárgysorozata kevés érdekest Ígért, s csakis a gépjavító műhely körül fejlő­dött ki vita, a körül forogván a kérdés, hogy megengedhető-e a lelencz ós árvaház közvetlen szomszédságában a telep felállítása, a többség aztán megengedte, elutasítván a Pemp Antal prelatus fellebbezését. Fontos tárgy volt a turvölgyi vasút meg­szavazása, egyelőre csak annyiban, hogy a ta­nács utasította a szükséges területek megszerzé­sére. Az avasi erdőség kihasználása csakis ezen vasat kiépítése mellett lehetséges, annak létesí­tése tehát feltétlenül szükséges. A mátészalkai vasút is napirenden volt, közgyűlés kimondta, hogy a vármegye által megszavazott 200 ezer koronát, ha netalán a dolog úgy fordulna, hajlandó előlegezni, bár erre már alig lesz szükség, miután a főispán előadása szerint az ügy gyors tempóban ha­lad a megoldás felé. Tudomásul vette a közgyűlés a polgármes­ter havijelentósót s ennek kapcsán a főispán a Rákóczi Ferenc/ temetésén szerepelt küldöttség lapban való meghnrczoltatását hozván szóba, indítványozta, hogy a közgyűlés fejezze ki ro- szalását a czik kiró iával szemben, ami el is fo­gadtatott. Szokatlan módja ugyan ilyenformán állani szóba a sajtóval s ha ez gyakorlatba talál menni, furcsa jelenetekre lehetünk elkészülve. — Közgyűlés köszönetét szavazott a Kölesey­körnek a Rákóezi-emlóküánep sikerült rendező seért. — Tudomásul vette közgyűlés, hogy a kereskedelmi miniszter jóváhagyta a vendéglői és kávéházi iparról alkotott szabályrendeletet. Az ev. ref. főgimnázium igazgató tanácsába újabb 2 évre beválasztotta dr. Vajay Károlyt, az ipartanács jegyzőjének pedig Ferenoz Ágos­tont. -— Az ev. ref. ós gór. kath. kántornak ké­relmét, hogy részükre tűzifa adassák, közgyűlés elutasította. Volt egy pár hatósági átirat, mint a papir búzával folytatott üzérkedés megszüntetése, a sajtó ós büntető eljárás rendezése, a honi ipar pártolása, s az alkoholizmus meggátlása, a melyekhez hasonló felirat küldését határozta a közgyűlés. Végül Bura Sándor adóvégrehajtó részére 6 heti, Majdik Béla Írnok részére pedig 2 havi szabadságot engedélyezett. Fél öt óra I volt, mikor a főispán a közgyűlést berekesztette. A hazai tanítósághoz I Ébredj, állj talpra magyar tanítóság! Ütött a 12-ik óra; tőled függ, türod-e tovább a nyo­morúságod vagy nem ? Éhezni, nyomorogni akarsz-e tovább is, avagy munkálod sorsod jobbra fordulását? E kettő kőiül választhatsz: pihensz, vagy tettre kelsz, a min cselekszel, ahhoz ké­pest érdemlőd sorsodat, Jön a közoktatási költségvetés tárgyalása. Ha most nem gondoskodnak rólunk, akkor 30 ezernyi néptanító, csak népi ugyanannyi család éhezhet, nyomoroghat tovább. Keressétek meg a sajtót, hogy emelje fel hatalmas szavát mellettünk ; a sajtó pártfogása már ügyünk győzelmét jelenti. Keressétek meg a törvényhatóságokat, Írjanak fel érdekünkben az országgyűléshez ; Írjon fel minden tanítótes­tület s egyesület a kormányhoz, kópviselőház- hoz, az országos pártokhoz. Keressetek meg minden embert, a ki csak tehet értetek, értünk! Elsősorban saját képviselőiteket, hogy szólalja­nak fel mellettünk, hogy valahára kapjuk meg azt a javadalmat az iskola jellegére tekintet nél­kül, a minőben a velünk hasonló képzettségű tisztviselők részesülnek. Hiszen ha a mozdony- fűtők, állomásai kocsisok és bakterek, lámpa- gyujtógatók, málházók 1100—1300 korona fize­tést és 210—420 korona lakáspénzt, a kapus 1600 —2000 korona fizetési, 250—600 korona lakáspénzt kap egyéb illetményeken kivid, a va­súti altiszt meg felviheti lakbérrel 4000 koro­náig más illetményeken kívül, akkor annyit a tanítók is megérdemelnek, hogy egyelőre lega­lább is az állami tisztviselők XXL fizetési osz­tályába Boroztassanak ; s már most az eltöltött szolgálati idő szerint beosztva s visszamenőleg jul 1-től kapják a fizetési pótlékot, mint kapják a felekezeti polg. iskolai tanítók, tanárok. Kér­jétek fel képviselőiteket, hogy hozzák emlékeze­tükbe a miniszter uraknak Polónyi Géza s a függetl. párt 1893-iki azon fogadását, hogy addig semmiféle tisztziselőnek, alkalmazottnak nem sza­vaznak meg semmiféle fizetésemelést, miganóp- tanitókrók kellőképen gondoskedva nem lesz. Ennek teljesítése becsületbeli kötelesség, mely alól nem lehet kibújni a nyugoti, államokra, a hazáért való koplalás dicsőségére való hivatko­zással, nem akkor, a mikor a legfelsőbb helytől le az utolsó hivatalszolgáig urasan rendezik a fizetéseket s sok-sok millió jutott nekik s csak a nemzet napszámosainak ne jutna? 30 ezer A szép boszorkány. — Irta : Pataky István. Aztán András felült a lovára s elvágtatott a Bala­ton felé. Hajtota, űzte a bu, bánat és bosszú. Egy nap elvesztette testvérjét, feleségét, de a mi legfőbb, elvesz­tette bizodalmát az emberekben. Süvöltött a szél, nehéz esőcseppek verdesték izzadt arczát, körülötte villámlott az ég. Hol megvilágítva lett az ut, hol mély sötétségben, csak a lóra kellett biznia magát. Talán legjobban szerette volna, ha egy vilám agyonsujtja és megszűnik minden. De hát még itt nem lehetett vége a tárogatóénak. A mikor a Balaton partjára ért ott már nem talált senkit. De a villám fényénél látott a vizen lebegni egy csónakot s meglátta, hogy abban egy férfi és egy nő ül. Hiszen még nem ismerhette a 25 lépés távolság­ban, hogy kik vannak a csónakban, de azért tudta, hogy . azok, kiket keres. Hát keil, látni is azt, a mit érez! Ha nem akarta volna is, ki kellett az iszapból emelni a másik csónakot, bele ülni és evezni habróihabra, folytonos életveszély közt azok után. A Balaton hangosan mormogott a szél csapásai alatt, a habok folyton egymást kergették, mintha ők is ellenségei volnának egymásnak, mintha ők sem tud­nának egymás üldözése nélkül megélni, mint az em­berek. S a haragos hullámok mintha igazságot akarnának szolgáltatni a mélyen megbántott embernek, néha húsz ölnyivel vissza lökik a menekülők csónakját, húsz öllel előbbre az üldözőét. — Megállja, megállja ! — rivalg néha András s bőszükén igyekszik előre az Istenkisérletéses időben. Semmi felelet, hanem azok ott ketten erőlködnek azon, hogy minél távolabra jussanak a bírótól. Olyan hullám-torlaszok jönnek ekkor feléjük, hogy pillanatra mind a két csónakot vízzel borítják s abban a pillanatban a hullám rivalgása közt is meghallatszik valami recsegés. A két csónakot összeverte a hullám s a mene­külők csónakja recsegve tört üssze. S ekkor a kettétört csónak ott járt az András csónakja körül, s egyik darabon sem volt sénki. De a másik pillanatban már mindkét oldalról bele­kapaszkodtak az András csónakjába. A mint András pedig a férfi fejét felemelkedni látta a villám fényénél, abban a pillanatban lesújtott fokosával. Úgy oda talált, hogy több utravaló nem kellett. De látta az ütést a másik oldalon felemelkedő nő is. — Gyilkos! — sikoltozott az, megölted a kit szerettem, megölted testvéredet. András kezéből kihullott a fokos. A csónakja mellett lihegő holttestet megragadva, magához emelte s várta a villám fényét. S a mint az jött, megismerte a megöltben Dani testvérét. Isten bocsásson meg neked is, nekem is, — mor­mogd András és visszaadta a Balatonak a holtat. Te pedig asszony, menekülj, ha tudsz. Fogd meg a tört csónakot, azzal talán kimenekülhetsz és élhetsz tovább, ha van erőd hozzá. S azzal lekapclolta a sikostozó asszony kezét s egy hatalmas lóditással elhaladt tőle s igyekezett a túl­partra, hogy felkeresse újból az ő fővezérét, a dicső Bercsényit s felkeresse a halált. 8 fújta ismét kedvencz tárogatóját, dalolták vele a kifáradt katonák a kedvencz nótáikat, „Repülj fecs­kém ablakára“, meg „Zöld asztalon ég a gyertya“ nótákat, a melyet aztán nemsokára felváltott a bujdosók nótája „Őszi harmat után, piros csizmám nyomát befedi a hó“. S űzték, verték tovább a labanezokat, miglen Andrást is megtalálta az a golyó, a mely feledtet min­dent, bánatot, örömet, kedvest és hazát. S a csaták rettegett hősei is tapasztalták, hogy: „Kincs, pompa, fény, *hir, munka, rang Ködpára mind. fent és alant!“ Csak örök az alvás, a melyből csak a másvilágon van felébredés ! Elérte a végzete az asszonyt is, mert csakhamar panasz ment boszorkánysága miatt a tekintetes nemes Somogyvármegyéhez, s különösen Bakajtós uram hite­les és részletes vallomásai alapján Kesely névéi egye­temben boszorkányságban bűnösnek találtattak s halálra Ítélték őket. így lett vége a tárogatós boszorkány feleségének, (vége.) Tüdőbetegségek, hurutok, szamár- köhögés, skrofulozis, inHuenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat Is kinálnak, kérjen mindenleof „Roehe“ eredeti csomagolást. F. ISefimann-La Hache & Ce. Basel (Sráje), „Roehe" Kaphat« arroai rendeletté a ftrfflrttefttnfc- b*n — Ara flvetenfctat dl— korona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom