Szatmár, 1905 (31. évfolyam, 1-51. szám)

1905-01-28 / 5. szám

2 S Z A T M Á R. jan. 28. tását; gyom, ha a követ sodronyhálón átdobálva meg­tisztítjuk a hozzá tapadó földmorzsáktól, sohasem tá­madhat; vadkártól sem kell tartani, mert a szögletes talajon semmi vad sem szeret futtatni; a szőlőfürtök a talajnedvességtől nem rothadnak; esős időben is könnyebben lehet a szüretelést végezni; a szőlő koráb­ban beérik, mert a kőtömeg tömérdek hőegységet iszik be a nappali sugarakból; a szőlőben, ha szükséges, eső után is lehet kötözni, válogatni, csonkázni ; a ka­rók is tovább tartanak, mert csak kis részük rothad. Ahol tehát a talajviszonyokban adva van a könnyű le­hetőség erre a próbatételre, bátran belevághat, aki je­lentékenyen le akarja mérsékelni szőlejének munkál- tatási költségét. Ugyanezt elérhetik, akiknél kőbánya van a szomszédban, vagy téglagyár a közelben ; ezek a hulladékot itt olcsó fuvarral ingyen elvihetik, ha nem kell azt messzire szállítani. Ugyanezt el lehet érni ka­vicsos talajon. De másutt is, ahol talán nincs az alaptalajban kéznél a kőfedezet, viszont a napszám drágasága és a kő helyettesitése olcsón s könnyen történhetik: van e fogással lehetőség arra, hogy a kapálást elkerüljük. Például szénnel fütő gyárak közelében a porától kiszi­tált s jól kiégett szénsalak is ugyanazt a szolgálatot teheti, mint a kőtörmelék. Sőt amennyiben ennek szine mindig fekete, mig a feltalaj alatt elhúzódó homokkő rendszerint fehér, sárga vagy szürke ; ez a szénsalak még előnyösebb is a kőterítésnél. Olyan gazdák, akik egyszer szívesen költenek szőlejükre, viszont az állandó napszámoshajszolástól irtózkodnak, szénsalakot pedig közel s ingyen kaphat­nak, kisebb terjedelmű házi szőlőben egészen nyugod­tan folyamodhatnak ehhez a telepítési módszerhez. De mindenkor hányassák át sodronyrostán a felhasználandó salakot, nehogy humuszt, leporlott kénmorzsákat, vas­port s más hátrányos hulladékot is becipeljenek sző- leikbe. (A humusz itt azért hátrányos, mert füvet nevel.] Ezen helyeken hasonló sikerrel használható fel e célra a cserzővargáknál kapható cserhéj, természetesen csak a teljes kilúgozás után, mert amúgy erős cser- savtartalmával árthatna a növény gyökerének. Ez az anyag nagyon lassan rothad, az idézett intézet próba- telepén húsz év óta szolgál egyforma jó karban; a ta­laj kipárolgását már saját nedvességtartó összetételénél fogva is kedvezően befolyásolja, úgy, hogy alatta a szőlő vígan hajt és soha szárazságot nem szenved, tehát kellő trágyázás mellett rendkívüli terméseket le­het állandóan levenni róla. Ilyen anyagul szolgálhat még, ahol akad, a szem­csés turfa-boritás, mely laza, erős fényelő, mert bogárfe­kete, kitűnő víztartó dudvát szintén alig enged fölvergődni. Mindézen bánásmódok közös előfeltétele, hogy az altalaj felporhanyitása lehetőleg száraz időben történjék, nehogy a munkások lábnyoma csomóba összedagasz­tott sártekéket hagyjon benne. Továbbá aki Így akarja szőlőjét mi vélni, az barátkozzék meg az állandó mű­trágyázás gondolatával. Hiszen ma már kétségen kívül be van bizonyítva, hogy homokon műtrágyázással meg lehet élni s nagy terméseket állandóan biztosítani is- tóllótrágya nélkül is. Előre megjegyzem, — hogy könynyitsem a vár­ható cáfolatok dolgát, — hogy a turfát tartom legke- vésbbé alkalmasnak az elsorolt teritőanyagok közül, nemcsak azért, mert végre is átjavul humuszszá, hanem azért is, mert eleintén kevéssé kívánatos hatású sava­kat fejleszt magából és a műtrágyák lekerülését a gyö­kerekhez lassítja. Ellenben a többi felsorolt teritőanya­Épen az orvosi tudomány újabb vívmányairól beszéltek akkor. — De mind e nagy sikerekhez az Isten ke­gyelme vezérli a tudósokat; — jegyezte meg a be­teg úrnő. — Persze, hogy az égi világosság gyújtja meg a lángelméket, hogy az emberiség javára működjenek. Csakhogy, mint a nép mondja: a hová az Isten áldó- lag teszi egy ujját, oda mindjárt egész tenyerét csapja az ördög. így az orvosi tudományban is minden hasz­nos fölfedezést mindjárt a maga szolgálatában a go­noszságra használja föl. — Hogyan ? — kérdezte bágyadtan nevetve Kerényesyné. — Azt hiszi, doktor, hogy az ördög az orvosi tudománynyal is foglalkozik ? — Legszívesebben. Öreg tanárunk, a kit már említettem, azt szokta mondani nekünk, már csak azoknak, a kiket kedvelt: fiatal embertársaim, kivált­képen arra figyelmeztetem önöket, hogy az orvosi tu­domány gyakorlatában résztvevő szívvel és igen fe­gyelmezett észszel járjanak el. Vigyázni kell ma­gukra, hogy az ördög társul ne szegődjön önökhöz. Mert sok igazság van abban a mesében, hogy az ör­dög nagyanyja leginkább az orvosi pályára küldi iva­dékait. Hisz van, van az ügyvédi, bírói és tanári pá­lyán is elég belőlük, de leginkább miközénk tolakod­nak. Mert mint biró vagy ügyvéd, csak anyagilag ronthatja meg a jó embereket. Csupán a szegénység­gel ejtheti meg, vagy pusztíthatja el. De ha mint or­vos a körmei közé kaparinthatja, a legkegyetlenebb kínszenvedésekkel gyötörheti. Az sokkal közvetle­gok: az altalaji kőgöröngyök, a szénsalak és cserhéj, a trágyázást ép úgy nem akadályozzák, sőt — a mi most napos eset — annak a kisebb széllel való elfuvódását is megakadályozzák. Éppen velem történt meg egyszer Besnyőn, hogy én mütrágyáztattam és a balszomszé­domnak lett a mesgyés széleken csodálatos temése, mely hovatovább a mesgyétől csökkent, ahová pedig az ő érdekéhez átpártolt szellő semmit se szállított az én kálimból, ott még a veszszője sem igen fakadt ki. A kőtörmeléken a leszórt trágya megbújik és az első csapadékkal beolvad a földbe, utolsó porcikáig lejut a gyökerekhez és teljes egészében növénytáplálási célokra használódik föl. Sőt azt hiszem, ho^y a felette illékony légenytrágyákat is jobban meg lehet ily terí­tékes talajon óvni az elpárolgás utján reájuk váró vesz­teségtől, ha kilesünk egy közelgő esőt, azzal alámosat­juk s nem engedünk neki alkalmat arra, hogy a fel­színen napnak, szélnek kitéve, kárunkra s céltalanul élje át első felbomlását. Természetes, valami nagy arányban nem fognak ezek a talajteritő eszközök elterjedni; de nincs kizárva, hogy a szükség, ez a legjobb tanítómester, az esz­méknek efféle kérdések föltevésével együttjáró meg­termékenyítése után újabb és újabb fogásokat fog ki­eszelni a költségesebb munkák kiküszöbölése irányában. Ilyen az a merev ötlet is, melylyel egy elszászi fran­cia tett sikertelen próbát, amennyiben a célon túllőve, szőlőjét téglalapokkal kiköveztette, mint ahogy az ud­varokat szokás, elfeledve, hogy lég és csapadék nél­kül — melyeket földjétől elzárt — nincs, mert nem is lehet tenyészet. Örülnék, ha nálam gyakorlatisabb ér­zékű termelőtársaim eszmecserére méltatnák rövidke közleményemet. Tekintetes Szerkesztő úri B. lapjának múlt számában a „Protestáns Bál“ cime alatt megjelent újdonságra vonatkozólag megen­gedi, hogy némi felvilágosítással szolgáljak s kérem egyúttal jelen soraimnak lapjában helyot adni. Téves az újdonságnak azon kijelentése, hogy a ref. Egyház neve alatt lett a „Protestáns Bál“ ren­dezve és megtartva. A helybeli és vármegyei fiatalság, a szatmári ev. ref. Egyház iránti meleg érdeklődésből annak or­gona alapja javára rendezte a bált, hogy a „Protestáns Bál“ oly fényesen sikerült, miként meg a karzatot is válogatott közönség foglalta el, a rendezésben rész­vett előkelő, inteligens fiatalságunknak köszönhetjük, kiknél bizony az ilyen lelkesedést inkább ápolni kel), mint hogy az egyház iránti érdeklődés melegségét alább szállítani igyekezzünk. Szíveskedjék tudomásul venni t. szerkesztő ur., hogy a „Protestáns Bilit“ az Egyháztanácsunk nem rendeztette s épen azért a báli meghívókon sem az én sem elnöktársam nagytiszteletü Biki Károly esperes ur neve elő nem fordul és ezért a bál sikerének ér­deméből magamnak semmit sem tulajdoníthatok, ha­nem az egész érdem azoké, a kik annak rendezésében oly odaadólag működtek, kiknek az Egyházunk bizo­nyára köszönetét szavaz s megvagyok győződve róla hogy jövőben is a fiatalság hason irányú működésé1 az Egyházunk nélkülözni nem fogja. A bál bevétele 793 kor. 60 f. A kiadás 372 kor. 04 f. A tiszta jövedelem 421 kor. 56 f. Tisztelettel Uray Géza, főgondnok. nebb. Mert a testi fájdalom erősebb a lelki gyötrő­désnél. Hisz be kell ismerniük, kedves fiatal ember­társaim, hogy csak a heves fogfájás is, szubjektív kínzásával képes felülkerekedni a legfájóbb szerelmi csalódáson is. — Mit mondtak erre a fiuk ? — nevetgélt bá­gyadtan a beteg. —• Mi is nevettünk s azt kérdeztük: Miről is­merjük meg az ördögöt ? Hisz nem sánta mind- annyia. — Arról leginkább, — válaszolt az öreg ur; — ha rá akarja biztatni önöket, hogy minden tettükkel a pénzt szolgálják a legintenzivebb haszonleséssel, minden szégyen és tartózkodás nélkül. — A nép is minden tisztességtelen vagyonoso- dást és a szemetes utón elért sikereket az ördög hasznának nevezi; — bólingatott a beteg úrnő. — Öreg tanárunk erősebb szavakkal mondta ugyanezt, — folytatta az orvos. -- Egyszer elmesélte az influenza eredetét. Tudják, fiatal embertársaim, — már ha igy szólított, tudtuk, hogy valami bizarr esz­mét fogunk hallani — tudják, hogy Luczifer és hoz­zátartozói minden jót rosszra fordítanak. Lássák, alig hogy velünk Isten kegyelme fö'ismerteti a baczilluso- kat az emberiség javára, az ördög mindjárt rosszra használta föl. Kieszelte, hogy ha többféle betegség baczillusát egybegyűjti s összekeveri, valami különös uj nyavalyát produkálhat. Aztán ha azt ráereszti a jó emberekre, azok a nagy testi kínzástól, a miről azt hiszik, Isten bocsátotta reájuk, majd a Teremtő ellen fordulnak és átkozzák, de még meg is tagadják. Osz­Szinészet. Szombaton „A heidolbergi diákélet“ premier elő­adása vonzott szép közönséget. A darab-a német her­cegi családok gyermekei nevelésének egyoldalúságát tünteti fel, majd a heidelbergi diákok mulatós életét festi, amint hozzájuk kerül az egyetemre az érettségi vizsga letétele után az uralkodó herczeg. A darabon, mely németországban érthető feltűnést keltett, — vé­gighúzódik a szabad levegőre kikerült herczegnek ideális szerelme a szép pinczérioáuy iránt. Az olőadás a legjobbak közé tartozott. A két főszerep Szőke (a herczeg) és Garai (Katicza) kezében volt, kik hálás szerepeikbe tehetségük legjavát bele öntötték s azt di­cséretre méltóan játszották is meg. A többi szereplők­ről is csak elismeréssel szólhatunk. Vasárnap ugyanezt ismételték, hétfőn pedig a szép zenéjü „Tavasz“ mulattatta a közönséget. Kedden „Brankovics Györgv“ a czimszerepben Peterdivel, ki ezúttal is valódi művészettel játszott. Szereplő társai tőlük telhetőleg szintén igyekeztek, hogy az előadást elfogadhatóvá tegyék. Szerdán a „Bőregér“, Strauss bájos zenéjü ope­I rettje került színre kevés közönség előtt. A szereplők közül Hugonnai szépen énekelt, Révész csinos és paj­zán szobalány volt. A többiek általában elfogadhatók voltak az egy Ernyei kivételével, aki indokolatlan és szertelen túlzásaival, nagy visszatetszést keltett. Jö­vőre az ilyesmitől a jó Ízlésre való tekintettel tartóz­kodjék. Dicsérettel kell megemlékeznünk Szentes túl­zástól ment játékáról; csak sajnáltuk, hogy annyira rekedt volt, hogy ő maga is megcsóválta a fejét, a midőn egy énekszámmal megpróbálkozott. Csütörtökön a „Takarodó“ ment másodszor tel­jesen üres ház előtt, a mit a képviselőválasztási iz­galomnak lehet tulajdonítani s annak hogy az utcák a katonaság által el lévén zárva a zavaroktól félve senki sem kívánkozott a nyugodt otthont elhagyni, Különben az előadás, melyet egynéhányan néztek végig, elfogadható volt. Peterdi, Kendi ezúttal is elismerésre méltóan játszottak. Pénteken zónában „Szulamith“ nem egészen telt házban. Hugonnai, Bay elléggé megállották helyüket. Hírek. — Lapunk mai száma 1 napi késéssel csak ma, vasárnap jelent meg, mert a csütörtökön lezajlott képviselő választások vármegyénkre vonatkozó részé­nek az eredményét óhajtottuk közölni. — A válasz­tások eredménye a következő: Megválasztották Szat- máron Hieronymi kereskedelemügyi miniszterrel szem­ben Kelemen Samu dr. ügyvéd függetlenségit, Nagy­károlyban egyhangúlag Károlyi István gróf független­ségit, Mátészalkán Nagy László alispánnal szemben Szunyogh Mihály függetlenségit; Csengerben Doma- hidy Viktorral szemben Luby Béla függetlenségit; Fe­hérgyarmaton egyhangúlag Luby Géza függetlenségit; Krassón Miklóssy Gyulával szemben Károlyi György gróf kormánypártit; Aranyos-Medgyesen Szentiványi Gyula kormánypártit; N.-bányán — mint halljuk — Bay Mihálylyal szemben Szappanos Gerő függetlenségit; vég­re N-Somkuton egyhangúlag Teleky Pál gróf dissidönst, sze is gyűjtötte hát egy phiolába a tífusz, a tüdölob, a hideglelés és mindenféle hurutok baczillusait. Per­sze, ez Szent-Pótervárott történt. Mert a mi szép szé­kesfővárosunk után leginkább ott szeret lakni az ör­dög nemzetsége. Ez a keverék is hát ott készült, De a mikor az ördög elindult vele, hogy ráhintse a jó emberekre akkor szent Mihály arkangyal elébe állt lángoló kardjával, a mitől az ördög visszahökkent, de nem adta oda a phiolát, hanem messze eldobta. Az üveg összetört a kövezeten. A keverék szétömlött és fölszabadult az influenza. De igy most a rossz em­bert is meglepi, nemcsak a jót. Kerényesyné most visszaemlékezett a mesére és keserves mosolygással bólintott rá. ,— Persze, hogy ezt már elmondta nekem, dok- tur. És persze, hogy bánthatnak -engem a tífusz ba- czillusai is. A doktor biztatta, hogy megküzd velük. De sie­tett. Még egyszer melegen ajánlotta a nyugodalmat, a cognacot, czitromvizet s az előirt orvosságot s még a holnapi javulást is kilátásba helyezte. Ott künn a szobaleány lelkére kötötte, hogy aj­tót, ablakot nyitva ne hagyjon és mindig kéznél le­gyen a beteg mellett. Czili kisleányos térdhajtással fogadta, hogy sem ő, sem az inas, a szemüket se fogják behunyni az éjjel. Meg is tartotta, a mit Ígért. (Folyt, köv.) {fJ ZON&ORAKÜ! Megbízható czógektől jutányos árban kaphatók WEIZEH GYÖRGYNÉL ——~ SZ ATM ÁRON, ____ H u nyad i-uteza 27-ik szám alatt, l ki, mint szakértő, venni szándékozók kényelmére iij zongorákat, lem kell Bécs, vagy Budapestre menni. — Zon­gorák javítását és hangolását ngy helyben mint r.. vidéken elfogadom. • v:~_:-----

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom