Szatmár, 1905 (31. évfolyam, 1-51. szám)
1905-05-27 / 22. szám
2 S Z A T M Á H május 27. nan a Rákóczi utcára is létesíthet átjárót, a mi már beszéd tárgyát is képezte egy időben ; de aztán szépen el is aludt. — Tehát most keltsük fel, és valósítsuk meg, — mert itt az alkalom. A 14—15 évvel ezelőtt elkövetett azon hibát, hogy a felajánlott 10—12 ezer forint árért meg nem vette a város azon telket, melyből már a puszta részt 4500 fiáért vásárolta meg a tűzoltó telep bővítésére, — most tegye valamennyire jóvá, habár magasabb vételárral is, — tekintetbe véve hogy azon idő óta a telkek ára magasabbra szökkent; tekintetbe véve különösen azt, hogy arra a városnak az újabb építkezés és a Pannónia telke miatt feltétlen szüksége van. Nem tartozik ugyan körünkbe, hogy a telektulajdonost befolyásoljuk — de szabad ugyan róla feltenni a város iránt annyi jóakaratot, hogy az eladási ár megszabásánál nem fog arra törekedni, hogy a kényszer helyzetet — hogy ugyszóljunk — kizsákmányolja. Tehát elvárhatja tőle a város, hogy méltányos árt szabjon meg; mert különben joga van azt kisajátítás utján megfelelő árban magának megszerezni. De nagyon dicséretre méltóan fog cselekedni a telektulajdonos, ha ettől a kellemetlen procedúrától mind magát, mind pedig a várost megmenteni igyekszik. Azt azonban ismételten erősen hangsúlyozzuk, hogy ezt a kérdéses telket a városnak akár egyezség — akár kisajátítás utján feltétlenül meg kell szereznie, mert különben olyan baklövést követne el, a mit évtizedeken át sem tehetne jóvá, —- a város szivében; azonkívül a nagy vidék gúnyos és sújtó kritikáját vonná magára. Ezt pedig a város érdeke, tekintélye semmi szin alatt sem engedheti meg. Hogy egy kissé drága mulatság lesz viszonyítva ahoz, a mint ezt ezelőtt másfél évtizeddel megszerezhette volna — nem határoz. Itt a célszerűség, és a szükség dominálja a helyzetet döntő befolyással, a mitől tágítani nem szabad. Miután pedig nyakunkon a török hada, nincs vesztegetni való idő, hanem gyorsan hozzá kell látni a kérdés megoldásához — hogy aztán mindenek ékesen és szép rendben történhessenek meg. Végül mindenek megnyugtatására kijelentjük, hogy e kérdésnek ilyetén módon való élére állításában minket nem önző egyéni érEgyszerre kis tisztás szélhez érve, az oláh megállt. Letette a gyermeket és várt. Tüszőjéből kést vett elő. Lihegett; a hold fényénél sápadt arca a lelett, holtra ijjedt gyermek felé volt fordulva. — Miért hoztam el — mormogá 1 — Ah itt vagy — kiáltott ekkor előtte a bekent arcú, s szétlökte a siirü galyazatot. Egy fokos csillogott kezében. — Ne ölj — dörmögé az oláh magyarul — mert te is meghalsz. — De félj kiáltott amaz — s a magasra emelt fokos lecsapott. Az oláh félre fordult az ütés elöl, s ellenfeléhez ugrott. De az hirtelen vissza nyomta őt, s másodszor is csapott s ezúttal a fokos tompa koppanást hallatott. Abban a pillanatban rémeset ordított az oláh, sápadt arcára ömlött a vér, balkezével védőleg a gyermek felé nyúlt, mintha megmenteni, megvédeni akarná, jobb kezét pedig szúrásra emelé fel, üvegesedé szeme hol az előtte álló fekete alakot kereste, hol a gyermek felé nézett, azután egy hörgést hallatva lezuhant. A bekent arcú a gyermek láttára megriadva lépett vissza, — egy galy lekapta fejéről mélyen lenyomott kalapját; a vizesorgástól megszakadozott korommal arcán oly ijjesztőcn nézett ki; homloka arcától ellenkezően fehér volt, mig fejének baloldalán valami gyermekkori vágástól egy ujjnyi hosszaság és szélességben a koponya bőr látszott, a mely a hold fénynél oly ijjesztővé tette az egész alakot. A meglepetés egy pillanatig tartott csak, azután dek : hanem a város jól felfogott érdeke vezetett és vezet a jövőben is. Nagyon örvendeni fogunk, ha törenvésünk nem leend falra hányt borsó. F. G. Remonda lótenyésztésünk s legelőink. A remonda lovak jelenleg igen keresettek, bécsi (sajnos nem magyar) lókupecek bejárják hazánkat és Ausztriát s nagy mennyiségben összevásárolják (gondolhatni minő áron) a lovakat, még pedig a jelenleg a Keleten dúló háború, a japán-orosz hadsereg, másrészt Franciaország, Németország részére. A nagy kereslet folytán lókivitelünk tetemesen emelkedett s igy se Németország, sem Olaszország lovainkra vetett magas, darabonkénti 25 kor. vámja sem fog bénitólag hatni lótenyésztésünkre kivitelünkre. Magyarország Oroszország után Európának legnagyobb hadi-lótenyésztője s feltéve, hogy kormányunk a gazdasági viszonyaink átalakulásának s válságos konstellációink közepette sem feledkezik meg hadi-lótenyésztésünk alapfeltételeiről s eminens voltáról, hazánk a jövőben ezen tekintetben is, mint jelentékeny faktor fog szerepelni. A feladat a legelők célszerű kezelésében, azok elosztásában s fentartásában cul- minál. Tekintve aránylag az országban csekély jó legelőinket, hisz akárhány helyen feltörték, mely eljárást nem lehet eléggé kárhoztatni, okvetlenül felmerül a kérdés, vájjon hová jutna az állattenyésztésünk ezen, ránk nézve kiválóan nemzetgazdászatihtg fontos ágazata, ha idejében megfelelő legelőkről nemcsak gondoskodnánk, de a meglevőket célszerű kezeléssel is feutartanánk ? Lám másutt a legelők termését öntözéssel s műtrágyák alkalmazásaáltal fokozzák, sőt széleit Alkalmas gyümölcsfákkal beültetik és azáltal nemcsak a termőképességet fokozzák, hanem meg nem vetendő mellékjövedelemre is szert tesznek. A hadimén szülőföldje a terjedelmes, tápdus, jó legelő, de nem ám az istálló magánya ! Lám a parasztbirtokos máé csak ólban neveli csikóját, a közép- birtokos kifutót rekeszt neki s csak a nagybirtokos adhatja meg a megkiváutató feltételeket, adhat neki megfelelő területet. A legelőn tartott lónak erősödnek izmai, ott lesz edzett, ott lesz kitartó. De a költségesen előállított anyagnak megfelelő vásárt, piacot is kell teremteni, értékesítési helyet is kell szerezni. Ez sajnos, nálunk csak részben található. Igaz, hogy a luxuslóvásár jelentéseiből kitüidk, hogy a Tattcrsailbau időnként -elég szép áron számos lovat adnak el, de fenti ügyhöz országos akció országos szervezet kellene, egy bőséges tőkével rendelkező társulat, mely úgy a magyar, mint a más országbeli hadsereg részére a szükségelt anyagot nemcsak megkeresse, de a mennyire lehet a drága közvetítés kizárásával az eladást is lebonyolítsa. Igazgató köreink figyelmét reméljük nem hiába hívjuk fel e neinzotgazdászatilag fontos és sürgősen reparálandó ügyre ! „G. L.“ Rupprecht Hirek. — Egyház kerületi közgyűlés. A tiszántúli ev. ref. egyházkerület e hó 25, 26 és következe) napjain tartotta rendes tavaszi közgyűlését Debrecenben nagy érdeklődés mellett. A sok fontos ügy letárgyalása mellett megválasztották az egyházkerületi levóltárnokot, Erőss Lajos theologiai tanár személyében, továbbá választottak egy jogakadémiai és egy tanító képez- dei tanárt is. Jogtanárnak 8 pályázó közül Dr. Kovács Gábor ügyvéd jelölt választatott meg, ki most csak 22 éves és igy Magyarországon ő a legfiatalabb jogtanár. Képezdei tanárnak egyhangúlag Nagy Vilmos, volt piarista tanár választatott meg. Lelkész hallgatás. A lugosi ev. ref. egyházközség lelkészhallgató küldöttsége áldozó- csütötökön fogja meghallgatni Lovas Aladár szatmári segédlelkészt a szatmári templomban. A lugosiak Lovas Aladárban egy kiváló tehetségű, lelkészt fognak nyerni. — A Kölcsey-muzeum és könyvtár megnyitása. Nagy ünnepséggel nyitja meg a Köl- csey-Kör junius 1-én múzeumát és könyvtárát. A Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége képviseletében Fejérpataky László dr. egyetemi tanár, orsz. felügyelő és Schönherr Gyula dr. orsz. főfel ügy előségi előadó titkár fognak megjelenni. —- Az ünnepség sorrendje ez : délelőtt 11 órakor ünnepi közgyűlés a városháza nagy terméken. Fechtel János dr. alelnök megnyitó beszédet tart. A felügyelőség megnyitja a két közgyűjteményt. A múzeumot és könyvtárt ismerteti Bakcsy Gergely, a muzeum őre. A dalegyesület két énekszámot ad elő. Közgyűlés után átvonulnak a muzeum és könyvtár helyiségébe és a közhasználatnak átadják. Délben közebéd a Pannónia szállodában. Este hangverseny a városi színházban. A Prológot, melyet Szabados Ede irt, szavalja Nagy Vincze, Petrás Sári, a Népszínház művésznője dalokat énekel, Mándy Bertalan, Mándy Bertalanná úrnő, Füredi Henrik és Benkő Miksa zeneszámokkal vesznek részt. Kurucz népdalokat énekel Naeter Elza, az Orsz. Zeneakadémia növendéke. Hangverseny után társas összejövetel a Pannóniában. — Uj tb. főorvos. Kristóffy József főispán dr. Schönpflug Bélát tb. vármegyei főorvossá nevezte ki. — Megerősítés. A vallás- és közoktatásiig}'! miniszter Ocsvár Rezső szatmár-németi-i kir. kath. főgimnaziumi ideiglenes rendes tanárt állásában megerősítette. a leesetthez lépett, a tüszőbe nyúlt s egy nehéz tárcát húzott ki. A mint kinyitó sok bankjegyet látott benne. — Meghalt — rikoltott a gyerek — gyilkos, gyilkos. Szegény bátyám, szegény bátyám. — Ne ordíts ! — kiáltott a férfi. — Add vissza a bátyámat, add vissza az anyám pénzét, gyilkos, gyilkos. A férfi sötéten emelte fel fokosát. A gyermek látta a fokos emelését, látta a fokost, mely bátyja vérétől párolgóit, s ekkor nem sikoltolt, hanem bátyja mellére hajtotta fejét, mintha várná az ütést. De a fokos nem sújtott le. — Nem, nem — mormogá a féifi. Ekkor lehajolt s izmos karjaiba vette a gyermeket. S elindult vele a füzesből. A gyermek elkábulva volt, s akkor ébredt fel. midőn a füzesből a Tisza partra értek. Itt felemelte főjét. Arcához közvetlen közel látta azt az ijesztő bekent arcot, s erre dühvei kapott az öt vivő férfi szemeinek, vérig karmolva arcát, miközben sikoltani kezdett. — Te akartad — mormogta fogcsikorgatva a férfi, s magasan fellökte a gyermeket. Egy zuhanás a vízbe s a gyermek lemerült. A kétszeres gyilkos pedig vissza sem merve tekinteni, futott a villányi rév felé, mintha a bedobott gyermek kikelne a vízből s üldözné őt, kicsiny kezeit szemei felé terjesztve ki. — — — — Másnap szép verőfényes időbeu járta a partot a parti-biztos ur, Kozmán János ur, s rendbe talált mindent. Csodálkozott a jelentésen, hogy az éjjel, abbau a fergeteges időben halandó lélek rablásra gondolhatott. A parti-biztos ur, magas, athletai alak volt. Jó módú polgárnak látszott és sokat adott arra, hogy tisztán jelenjen meg. Most csak balszeme alatt egy kis karcolás féle teszi, különben erős vonásu szabályos arc it szabálytalanná, de azért ha félre vágva darutollas kalapját végig megy Tisza-Gergelyen, nem találni olyan derék legényt. — Gonosz a világ — mondja a parti biztos ur a vele ment két hűtős embernek — olyan irtóztató időben rabolni, az iszonyatos. — Egy hullát is találtak a villányi füzesben — mondja az egyik. ■— Még gyilkosság is — kiált fel a parti biztos ur — hallatlan, tűrhetetlen állapot. De nekünk most már nincs mit tenni, mint visszamenni Tisza-Gir- gelybe. Itt. sót ugyan nem találunk, hol van az már ! S aztán délre járván az idő, visszamentek Tisza- Gergelybe. Mert csak nem is lehet kívánni, hogy a parti biztos ur ebéd nélkül maradjon. (Folyt, köv.) TjJ ZONGORÁK!!! Meg!fizi)ató c/,egektől jutányos árban kaphatók WBIZEH GYÖRGYNÉL ^7^7-" SZ ATM ÁRON, = Hunyadi-utcza 27-ik szám alatt, a ki, mint szakértő, venni szándékozók kényelmére J“nT'!ctt »j zongorákat, nem kell Becs, vagy Budapestre menni. — Zongorák javítását és hangolását ngy helyben mint vidéken elfogadom. ----------- -------
