Szatmár, 1905 (31. évfolyam, 1-51. szám)
1905-05-06 / 19. szám
XXXI. évfolyam. 19-ik sz. Szatmár, 1905. május 6 /Xp m r . TÁRSADALMI KIS SZÉPIRODALMI HETILAP. Megjelenik minden szombaton. ELŐFIZETÉSI AR : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. jSZERKESZTŐSEG ES KIADÓHIVATAL Deák-tér 3. szám. Mhidenurmii dijak :< I 1 liiv .iáiban f/ofnn-Jök. Szerkesztőségi telefon 27. szám. HIRDETÉSEK: Kész pénz fiz úté* mellett a legjutányosnbb árban. Nyilttór sora 16 fillér. <$— ipari hitelszövetkezetünk. A. helybeli ipari hitelszövetkezet rendes évi közgyűlését a múlt hónapban tartotta meg, a midőn is, mintegy 150 tag jelent meg, -— a mivel fényes bizonyítékot szolgáltatott arra nézve, hogy a szövetkezet szép tért hódított, az iparosok eléggé érdeklődnek saját ügyök iránt. A szövetkezet már természeténél fogva sem dolgozhatik osztalékra, főczélja tagjai anyagi jólétének előmozdítására irányul; ily körülmények között már az is nyereség, ha a szövetkezet, tekintve az üzleti költségeket, — a tagok egyéni megterhéltetésé nélkül önmagát fenntartani képes. A szatmárnémeti ipari hitelszövetkezetnek köszönhető, hogy utóbbi időben a kisiparosok kedvezőbb anyagi helyzethez jutottak, készítményeik értékesítésére alkalmid szolgál az áru- csarnok, vállalatai révén helybeli iparosok bánat pénz nélkül jutnak munkához. Előttünk fekszik a múlt évi üzleti eredmény, abból jól esik megállapítanunk, hogy a fennforgó nehéz körülmények mellett is 763 kor. 53 Üli. es 533 kor. 60 idler, összesen 1347 kor. 13 till, nyereség mutatkozik. A szövetkezeti törvény különösen népesebb városokban válik be, ezek között a helybeli, az országban forgalmára is az elsők között áll. Á szövetkezeti tagok a múlt évben 63.966 kor. 66 fillér kölcsönt vettek igénybe és megrendelés nélkül mintegy 50.000 kor. értékű árut t Á r c z A. ■ ■».. j »ne: Kotv.rtB ben álló csapatra, a csendet mi sem zavarta s igy Magyarnak be kellett esnie a csapdába. A törökök két vezetője mosolyogva nézett egymásra, már előre élvezték a kitüntetést, a mit a szép fogásért nyerni fognak. Hanem nem jó előre fogadni a medve bőrére. Magyar nem közönséges ember volt. Vakmerőségét, erejét már többször kimutatta, s azért a két török ur eltitkolta egymás előtt, hogy egy kis félelem is lopódzott szivükbe. De amint a válogatott legénységre néztek, neki bátorodtak. — Készen legyenek a lőfegyverek — hangzott a parancsszó — először lőni, a maradékot aprítani, Magyart ha lehet, élve elfogni. Az erdőn túli nádas, mocsár lassan zúgott. Felfelhallatszott néha egy-egy vizimadár panaszos kiáltása, távolról a bölömbika bugása, majd néha egész hangzavar áradt elő a mocsárból, mintha az éji tanyára tért madarakat valaki háborgatná. Mit törődtek azzal a törökök. Attól nem féltek, hanem az erdőbe vezető utat figyelték, a honnan elő kellett tűnni a Magyar csapaíjának. Éjfél felé hangzavar hallatszott a döcögős ut felől. Majd előtűntek az emberek által hajtott ökrök, lovak, a melyek valahol valahogy beszerezve lettek. Utánok jöttek a lovasok. Érkezett Magyar Bálint a csapata. Jő kedvvel, hogy már közel vannak a várhoz, s nem tudva, hogy 'esben állnak a törökök. A néma éjben egyszerre egy bagoly hnhogás hallatszott a mocsár felől, majd másik és harmadik, de oly híven utánozva, hogy a kinek figyelme felhiva nem lett, nem különböztethette meg a valóditól. értékesítettek, a melyek a helybeli iparnak kizárólagos termékei. A szövetkezet tisztán önmagára van hagyatva, amennyiben a város által különös támogatásban nem részesül, és csakis értelmes iparosaink fáradságának, a szövetkezet ügybuzgó vezetőségének tulajdoniiható a felmutatott eredmény. Szövetkezetünk azonban niég mindig a fejlődés utjén áll és igyekszik megragadni az alkalmat arra nézve, hogy ügykörének kiterjesztésével olyan más iparágat és kereskedést is hozzon be, amelyek az iparosok helyzetét foki ól-fokra javítsák. Nevezetesen a legközelebbi közgyűlésen azon életre való indítvány terjesztetett be, hogy egy nyers anyag áru raktár, mű- és épületfa- kereskedés állíttassák fel, hogy ez által, a nyers anyag hitelre olcsó áron beszerezhető legyen. Az indítvány elfogadtatott és az igazgatóság utasítva lett, hogy az előkészületeket, a nyers anyag áruraktár fölállítására tegye meg, a lehető legrövidebb idő alatt állítsa fel. A szövetkezeti tagokban úgy látszik, hogy a csendesen, alig észrevehető érdeklődés mellett indult üzleti szellem felébredt. Halad azon irány felé, a mely a tllajdonképeni cél, hogy tagjait olcsó hitel, jó anyag kiszolgálása mellett, mintegy ösztönözze a munkára és az értékesítés módozatait előre biztosítva, keresethez juttathassa. Egy fa-tizlet fölállítása és fenntartása nemcsak szövetkezeti alapon, de magán kezekben is virágzó üzlet. A szövetkezet pedig amely bevásárlásait a legolcsóbb forrásból eszközölheti, sokkal inkább tudja csekélyebb haszonnal értékesíteni az áruit, mint a privát ember, —- igy az iparos, a ki onnan szerzi meg bútoraihoz, ablak, ajtóhoz a faanyagot, az eddiginél jutányosabb árak mellett dolgozhat, — igy közvetve még az építtető és fogyasztó közönség is megtakarításhoz jut. Á szövetkezet már sok üdvös dologhoz hozzá fogott, de lassan haladt, a mely körülményt főképen az okozta, hogy az iparosok eleinte nagyon húzódoztak, a nagyobb vállalatoktól vonakodtak, későbben pedig a munka felosztás miatt egymás között torzsalkodtak. Ezek a nehézségek, miként a fejlődés mutatja már a múlté; a munka megosztás és a munka tisztességes kivételének honorálása igazságos. A szövetkezés nem magyar találmány, annak német ország a meleg ágya, a hol egy í kisebb falu is szövetkezeti alapon teremti meg 1 a helyi érdek kielégítésének szükséges ipari cikkeit. Legfőbb dolog tehát arra nézve, hogy ezen üdvös vállalat, a melyet a szövetkezet vezetősége is magáévá tett, haladhasson, egyedül az, hogy a tagok s mindazok, a kik az iparost, a helyi ipart pártolni hivatottak, összetartsanak és szükségleteiket onnan szerezzék be. A szövetkezet vezetősége pedig ne gondoljon valami nagy üzleti jövedelemre, mert elég erkölcsi, közvetve anyagi nyereség lesz már az, ha a vállalat a kezelési költségeket fedezni fogja. Nagyon sok iparos van még olyan, a ki tagsági kötelékbe nem lépett. Ezek láthatják évről-évre, hogy a kis ipar lendülése nagy ará— Állj! — kiáltott Magyar. A csapat megállt, az ökrök is megállották, mert a hajcsárok az ökrök, lovak elé léptek. Magyar magához szólította kedvencét, Vas Lacit. — Laci! — ismered ezt a jelt. — Igen uram ! Trombitás kapitány ur ott van a nádasban s figyelmeztetett. Megtudott valamit! — Tehát előttünk vau valami. Bizonynyal törökök. Gyorsan itt a fák alatt tüzet kell rakni, mintha pihenni akarnánk. Az ökröket, lovakat hajtsák előre. Azokat nem bántják. Miránk fáj a foguk. Az emberek fele szálljon le a lóról, a lovaikat hajtsák a többivel, te pedig az emberekkel az erdőbe mégy, meglesed hol vaunak a törökök s ha kezdődik a harc, belevegyülsz. Isten veled. Már akkorra lobogott a tűz. — Fél órai pihenés! Kiálltott nagy hangon Magyar. A lmjtsárok előre. A törökök meghallották a parancsot s az erdőbe belyebb húzódva, fogcsikorgatva engedték maguk előtt elhaladni a zsákmányt.-- Majd utolérjük ezeket is — mormogá Ibrahim, s vártak. Félóra alig telt el, mikor a Magyar csapata megindult. De még nem értek biztos lőtávolba, a midőn a mocsár felől tartós fény villant fel, aztán egymás után alakok ugráltak ki s vad kiálltással törtek a fák alatt elönyomuló törökökre. Ugyanakkor sarkantyúba kapta lovát Magyar és kísérete s előre robogva szintén tüzeltek. De ugyanakkor meglepetésükből magukhoz tértek a törökök is és tüzeltek. Egy golyó Magyarnak a A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer : tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idült bronchitis szamár-hurut és különösen labbadozüknal in:'Zi:::z::zzrzziz fluenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpotot és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik, a gyógyszertárakban üvogenkiut t K-ért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva: P. Hoffmnnn-La Roelie & Co vegyészeti gyár Busói Sváj. Igaltól—Fonyódig. — Tűrök história. — Irta . Patak/ István. Ibrahim fényes kísérettel indult ki Koppányból. A gyalogosokat már jó előre küldte, maga csupa lovassal indult el egy nappal későbben. Korádnál Oglu szintén lovasokkal csatlakozott hozzá, a gyalogosok már előre haladtak. — Szép fogás lesz — szólt Oglu a hatalmas termetű Ibrahimhoz — Magyar sokat ér. — Fonyód is — felelt Ibrahim s előre lovagolt, utána a csapat. Szőllős-Györökün túl, a mostani puszta-Szent- Györgynől levő erdőségnél, szép holdvilágos éjjel helyezkedett, el a török csapat. Az erdőn túl vad, mocsaras hely terült el, a hol a járást lehetetlennek tartották. Keskeny, ingoványos utak vezetlek a mocsár közelében Fonyód felé, a hol folyton kerülgetni kellett. Ha egyenes irányban lehe- j tett volna menni, egy félórányira volt csak Fonyód, de így két órába került onnan Fonyódvárba jutni. Már pedig Magyarnak csak ez lehetett útja, mert nem szokott szekerek nélkül megérkezni és az sem volt szó- j kása, hogy a vár környékén lakókat sanyargassa. A kémei hírül vitték Ibrahimnak, hogy Magyar hazafelé tart. A nagy, vén fák sötét árnyékot vetettek a les- : SWS
