Szatmár, 1905 (31. évfolyam, 1-51. szám)
1905-03-18 / 12. szám
XXXI. évfolyam. 12-ik s; 1 i SZATMAR Szatmár, 1905. márc. 18, Megjelenik minden szombaton. ELŐFIZETÉSI ÁB : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. ^Szerkesztőség es kiadóhivatal : Deáktér 3. szám. Mindennemű dijak a kiadóhivatalban fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetéz mellett a legjutányosabb árban.-«> Kyiltter sora 16 fillér. <$__ Meszlényi Gyula püspök. 1832—1905. Hetekkel ezelőtt már szárnyra kelt a hir, hogy Meszlényi Gyula a szatmári róni. kath. egyházmegye püspöke súlyos beteg; és nincs segítség, nincs orvosság, melylyel életét nyújtani lehetne. — Tudtuk azt is, hogy mennyire zokon vette, ha betegségéről a lapok Írtak, — azért kirnéletessógből a helybeli lapok a betegség közlésétől tartózkodtak. Folyó hó 14-ikén eljött azaz óra, melyben Meszlényi .Gyula püspök is visszatért Urunkhoz, az élet és a halál örök forrásához. Városunk gyászt öltött magára, a római kath. köz- és magán, a városi középületeken lengő gyász zászlók, a harangok állandó zúgása hirdeti, hogy a szépkort, nagy állást és hatalmat elért köztiszteletben részesült püspök: meghalt. Mély megilletódéssel állunk mi is a feldíszített gyászos ravatalnál, közösnek tudjuk városunkban felekezetiség nélkül a gyászt, mely a római kath. klérust oszlopos tagjának letörésével érte. Az elhunyt egyházi nagy férfiú igazán nemes szivü ember volt, a ki határtalan szeretettel karolta fel egyháza és a városi szegények ügyeit. TÁRCA. Dal az imádságról. Nem az az imádság, Amit annak hívnak, Amit az iskolás könyvek Lapjain tanitnak, Nem az az imádság, Amit így neveznek, Mikor sok-sok ájtatos szót Olvasóra szednek. Nem szó az imádság, Lélek az és élet .. . Nem kedveli Isten a sok Hasztalan beszédet. Ha igazsággal jársz Teljes életedbe, S becsületes munkássággal Töltőd a helyed be ; Ha az elhagyotthoz Hajolsz a sziveddel S könyes képét felszántod Édes szeretettel; Ha minden emberben Csak ez embert nézed, Különösen segített enyhíteni minden nyomort és itt elmondhatjuk, hogy a felekezetiség- nek előtte kiválasztó tulajdonsága nem volt. Szelíd és. valódi egyházi férfiúhoz illő'sze- rény életet folytatott, nagy takarékossággal élt, melynek következményei az lett, hogy a megterhelt püspöki uradalom jövedelme megszabadult minden tehertől, milliók jutottak jótékony czé- lokra és szép vagyon maradt hátra. Az elhunyt püspök 17 évig viselte a püspöki méltóságot, ez idő alatt állandóan városunkban lakott. Szép kort ért hivatalában is, mely keveseknek jut osztályrészül. Meszlényi Gyula róin. kath. püspök egyike volt a legbuzgóbb hívőknek, aki rajongó szeretettel, hittel viseltetett vallása iránt, — e miatt bizony papsága körében azokat a kik a világ fejlődésével a szabadabb szellem felé mutattak hajlandóságot, nem igen szerette. — Volt egy különös tiszteletreméltó nagy jellemvonása, nevezetesen az, hogy 17 évi püspöksége alatt, soha egyetlen egy alkalma sem volt, nem talált, mert nem akart találni arra, hogy bármely felekezettel a legkisebb súrlódás is előálhasson. Becsülte, megvédte saját egyházát, egyházi ügyét, de nem volt benne fogékonyság sem támadásra, sem viszálykodásra, mindent amit tett, saját bölcs tapasztalatánál fogva jól intézte, és soha a társ egyházat meg nem bántotta. És a nemes vonás, az mely előttünk különösen kimagaslik, a mely bizony ha az alsóbb papságot is áthatná, az egész országon, a felekezeti különbségek válasz falai, a közügyek és és az alkotások terén a társadalomban egyaránt leomlanának. Az utóbbi években szabadult fel a püspöki jövedelem, az előző tehertől és e pár óv alatt az elhunyt püspök valóban bővölködött a jótétemények osztogatásában, ő úgy fogta fel az állással járó nagy dotátiót, hogy az nem a személyes igények és szenvedélyek kielégítésére, hanem az egyház és társadalmi jólét előmozdításainak forrásai. A római kath. egyház sokat vesztett az elhunytban, vesztett különösen ezen egyházmegye, mert ha még 4-5 évig az isten őt megtartja, az egyházmegye élvezi, ez alatt az idő alatt befolyó püspöki jövedelmet. Meszlényi Gyula megyés püspök nevét, a róm. kath. egyház, arany betűkkel írhatja be a történelmébe. De a város kath. lakosságának is felejthetetlen marad örökké, mert itteni felekezeti jellegű alkotásai örökké maradandó emléket biztosítanak neki. A kath. nagytemplom restaurálása, az apá- cza zárda kiépítése, a hildegárdai templom, a kath. fitanitó képezde, a kath. elemi népiskola a püspöki rezidentia nagyobbitássa, a kath. kaS bár milyen koldus megérzi A testvériséged ; Ha nem gyűlölködtél, Csak megbocsátottál? Fel van írva az Istennél, Hogy jól imádkoztál! SZABOLCSRA MIHÄLY 0% A késmárki diák életből. II. Üti. Ki üti, mi üti ? Hát mi más, mint a torony óra a háromnegyed 7-et. Ez volt az a nevezetes idő pont a midőn a konviktusba a senior megengedte, hogy a hideg fagyban kint ácsorgó 150 éhes deák bemehessen. Az a lelkesedés, amely a konviktus ajtajában téli időben ácsorgó tanulókat a jelzett negyed óraütéskor elfogta, na hát leírhatatlan. Azt az érzést csak az tudja elgondolni, aki valaha maga is ott di- dergett. Tudtuk nagyon jól, hogy várni kell a pontos időt, mégis 5 órakor már megjelentünk, pedig még két óra volt hátra, de ott jöttünk mindannyian össze, ott tréfáltunk, ott mondtunk tündér mesét a töltött káposztáról a túrós galuskáról. Amint az ajtó, az „üti“ kiáltásra megnyílt egy perez alatt elleptük a 150 fiúra terített asztalt, a jó késmárki brugót, a melynél jobbat azóta sem ettem, még vacsora előtt elfogyasztottuk. Oh keddi nap, minő emlék. Ilyenkor minden héten vacsorára gulyás volt. Irigyeltebb ember nem volt Európában mint az a kit a sors ezen a napon az öt fiúnak adott. Tálhoz elsőnek adott. Kiválogatta a jó ösztövér hús darabokat, leszedte a gulyáshus leve tetejét. Még a másodiknak jutott valami jó, de a többi az már csak krumpli levest kapott a tálban. Erre aztán megindultak a tárgyalások az első úrral a felett, hogy adjon kölcsön egy két darab húst, egy két zsir- karikát a tetejéről, mert ma neked, holnap nekem, végre úgy elosztoztunk, hogy csak jutott pár darab jó falat mindenkinek. Voltak aztán a hétnek rossz napjai is, a midőn a késmárkiak gyűlölt ételét a Kvakkás, és a kont- ramarsot adták. — Előbbi sárga répa krumplival össze főzve, utóbbiban pedig borsó gersli egyveleg. Na ezt aztán magyar gyomor nem igen tudta bevenni, volt is ilyenkor öröme a karácsonyra hizlalt konviktusi disznónak, mert annak jutott az egész — de az is csak azért tudta megenni mivel oda való származásánál fogva, — e tulajdonság vele született. És abban a szükvilágban ott a hol egy deákot egy kiflivel örökhálára lehetett lekötelezni, még is felhangzott a konviktusban : — Egy porczió hús, egy brugó eladó, ára a húsnak két krajcár a kenyérnek három Adták védték a falatot mágnás volt a kinek módjában állott, hogy vehetett. Oh mily nagy becse is volt a garasnak, de azért, csak azért adtuk oda érte, a húst vagy kenyeret, mert nem tudtunk el lenni egy cigaretta nélkül. A leveleivalóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szar: tüdőbetegségeknél, légzőszervek kurutos bajainai úgymint idült bronchitis szamár-hurut és különösen labbadozóknál inrrrrzzrrrrrrrzrzzzzr fluenza után ajánl tátik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 1 K-ért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva: F. Hoffmann-La Koohe & Co vegyészeti gyár Basel Svájc. \ TÁRSADALMI ES SZÉPIRODALMI HETILAP.
