Szatmár, 1905 (31. évfolyam, 1-51. szám)
1905-11-02 / 49. szám
XXXI. évfolyam. 49-ik sz. Szatmár, 1905. december 2 TÁRSADALMI ES SZÉPIRODALMI HETILAP. Megjelenik minden szombaton. .ELŐFIZETÉSI AE : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fis!ér. ^SZERKESZTŐSÉG ES KIADÓHIVATAL : Deák-tér 3. szám. Mvidt'nn-'juií dijak a Is íruhUtivutHltmi l'/t;íanddk Szerkesztőségi telefon 27. szám. HIRDETÉSEK: ÍÍHH/pénfcfiZHté» melleit a Icgjutányösább árban.--$> Myilttór so:a 16 fillér. <g— A bűn és büntetés. Most a midőn évtizedek óta reánk derült az úgynevezett modern korszak, hathatós jelszó gyanánt az emberi jogok védelmét hangoztatjuk. Az emberi jogokat úgy, hogy az egyéni szabadságnak a legszélesebb kört nyitunk. Még is úgy találj ik, hogy az emberek az egymás iránti jogvédelmet, egymás elleni támadásban merítik ki a huszadik században, annyi a bűn és a bűnös, hogy az ország igazságszolgáltatásának nagy részét az összes bíróságokat leginkább a bűnügyek foglalkoztatják. Nemcsak Magyarországban, de az egész vi.ágban a modern szellem, az enyhe büntető törvények azt eredményezték, hogy a bűnesetek folyton szaporodnak, sem a más élete, som az egyéni szabadság nem olyan a mely a régi szigorú büntetésnemek alkalmazása idején volt. Ezt már majdnem minden országban belátták a törvényhozás tagjai és a rend fentartására hivatott közegek, éppen azért, törvényes formákban a bünüssel eljárni merő képtelenség is. A büntetéstől való félelem, márkihalófélben van. a börtön megbélyegezésót sem tartják olyan súlyosnak, mint régen, ezek a feltevések indították Dániát is, hogy ebben a modorú világban a bot büntetést, szemben minden eilenáramlattal behozza. Büntető törvény is van elegendő, bűn és vétek ma a legkisebb jogrend áthágása, azonban sajnos, a büntetési nemek a főbenjáró bűnöktől, az ember elriasztására teljesen alkalmatlan. A világesemények tehetnek általában tanúságot róla, hogy úgy a legnagyobb városokban mint a legkisebb falvakban a vagyon és személybiztonság mindinkább veszélyesebb. A gyilkosság, emberölés, rablás, gyujtogaAz én tragédiám. Csak megkezdődött, s nem haladt tovább Tragédiám, mint annyi-annyi más. Nevettek rajta, mert bohózat lett Magában csak az első felvonás. Mosolygott rajta Maga is nagyon. Hiszen nevetni volt is jó oka: „Milyen bohóság, élezés egy darab“ -----------Pedig komoly volt. Sorstragédia. A divat miatt. Irta : Unger Kornél, Elmondhatta magáról a régi nóta szavaival: „Szép is vagyok, jó is vagyok, csak egy kicsit hamis vagyok.“ Moit szép volt, az tagadhatatlan. Jósziviinek, tehát jónak is látszott, mert nem volt a szomszéd városkában az a jótékonyczélu hangverseny matiné vagy más efféle, a melyen hangjával adóját — bár csekély tehetséggel — le nem rótta volna a humanizmus szent oltárán. A hamis jelző már kevésbbé illett reá, mert inkább — mondjuk ki — végtelenül szeszélyes, kiáll- hatatlan veit Szamosi Ilka. Atyja agglegény bátyjának, Ilka „kedves“ nagybácsijának, a ki agglegény volt s igy a „kedves“ fással a kir. törvényszékeknél alkotott esküdt-bi- róság ítél, — minden kir. törvényszék minden ülés szakára ma is elegendő anyag kerül és bátran el lehet mondani, hogy az esküdi bíróságnak mindég több és több dolga akad. A szigorú büntető törvény arra szolgálna, hogy a bűnöst tettének elkövetésétől, a következmények miatt elrettentse, ezért a büntetésnek olyannak kell lennie, a mely alkalmas arra, hogy az ember cselekményeinek következményeit na* gyón is meggondolja a büntetés szenvedés, de ne istápolás legyen. A ki bűnt követ el, az ahhoz méltó módon bűnhődjék. Még is úgy találjuk hogy az emberi jogok védelme czimón, maga a büntető törvény az azt alkalmazó bíróság, ma már oda jutott, hogy a legnagyobb bűncselekményt az emberölést is nyugodtan követik el, mert miként számtalan eset bizonyítja, csak egy kis összeszólalkozást belekapcsolva egy ember életért alig jár egy pár esztendő. Csak most voltunk tanúi a napokban a midőn a mi kir. törvényszékünk egy Kujbus nevű oláli fiút, a ki saját beismerése szerint minden igaz ok nélkül Krasznabélteken megtámadott egy embert és halálra verte, a midőn a földön feküdt már mozdulatlanul a megtámadott, a gyilkos visszament és orrát, száját öklével verte be, csak két évi börtönt szabott ki reá. Ezt a kir. I ügyészség a bűnök hivatalos üldözője is meg- j nyugvással fogadta. De nemcsak nálunk, hanem az egész országban ilyen enyhén büntetik a bűnöst, mely büntetések nemhogy elrettentő példaként hatnának, hanem a bűnre hajlandósággal bírókban megerősítik a szándékot. Hát igy a közrendet fentartani nem lehet, egy emberélet kioltása a legnagyobb bűn, amelyet többé jogrenddel sem lehet pótolni és minden olyan Ítélet mely büntetést a mai szelíd alakban kifejlett judikatura szerint mondja ki ezer és ezer más bűnnek a ma már nem azt mondják fenyegetés keppéíi, mint régen, hogy „megöllek, ha felakasztanak is, hanem azt, ha két óvet ülök is érted.“ Tegye félre hát minden biró egyéni érzelmét és szolgálja a közügyet szigorú elbírálással, merítse ki minden erejét a büntető törvénynek. Legyen a büntetés példás és minél szigorúbb ez az egy módszer vau arra, hogy országunkban, a személy és vagyon biztonság mind inkább megerősödik és ezen legfőbb állami érdek a magyar bírói kar kezébe van letéve. Házinyul-tenyésztés. Bevezető. E lap olvasói között bizonyára sokan vannak, akik gazdasági, vagy baromfitenyésztési szaklapokban érdekkel kisérik a most már hetenként megjelenő házi- nyul-tenyésztési cikkeket. Ez uj tenyésztési ág terjedése lassú lépésekkel halad ugyan, de megelégedéssel konstatálhatjuk, hogy a nyultenyésztés kezdeményezői által megkezdett utón, habár lassan, de célirányosan halad. A nyulhus iránti ellenszenv oly mély gyökeret vert, hogy ezt csak lépésről-lépésre lehet leküzdeni. Habár a régi idők azon meséje, mintha a nyúl a patkánynyal párosodnék, már reg hitelét veszítette, mindazáltal még mindig talál hivőkre. Ez a régi dajka-mese, valamint az az örvendetes körülmény, hogy a magyar ember házánál, a minden alkalommal citált régi jó időkben, mindig találkozott egy kis oldalas, szalona stb. efféle, nem tette szükségessé a nyulat más célra, mint játéknak, vagy kísérleti állat gyanánt tenyészteni. Jobban mondva nem is tenyésztették, hanem csak megtűrték. Lám a külföldön Angolországban, Francia és Németországban, Belgiumban, Hollandiában évek óta foglalkoznak házi- nyul-tenyésztéssel és érdeme szerint tudják ennek a epithet,on méltán megillette — lm nem is éppen amerikai és nem is milliomos csigervölgyi szép kiterjedésű, jó földü ós tehermentes birtokát kormányozta. A nagybácsi, egy felvidéki gimnázium igazgatója, vagyaimhoz már élemedett korában véletlenül egy főnyeremény utján jutott. így a gazdasághoz nem sokat konyithatott, belátva ezt ő maga is, birtokát évenkint legfeljebb csak egyszer látta, akkor is csak rövid időre, a midőn kathedráját erre a kis időre elhagyta. Öcsese ezen körülményt jól ki is használhatta volna, de becsületes, lelkiismeretes, komoly ember vott s tán úgy gondolkodott, maholnap becsületes utón is hozzájut bátyja vagyonához, miért ne maradna meg liát becsületesnek? Felesége már nem ilyen volt : könnyelmű, kaczér, zsémbes. Nem egy heves jelenet játszódott le közöttük, a midőn az asszony elkezdte: „te, a te túlhajtott be- csületességgeddel, nem tudom, mit adhatsz lányodnak annak idején, a ki utóvégre is már nemcsak a mai naptól fogva eladó lány.“ A karácsony előtti vasárnapon nagy társaság van együtt K. alföldi városkában Béreghy árvaszéki ülnőkéknél. Neki is van egy nagy lánya, Jolán, a ki Ilkának barátnője és egyébként is már régi ismeretség fűzi össze a két családot. Béla fia, klinikai tanársegéd Pesten, mint nőtlen, karácsonyi szabadságát otthon tölti, úgyszintén otthon van a fiatalabb is Ernő, a jogász, a ki vakácziózik. Béla igen komoly, phlegmás, nem bőbeszédű fecsegő : igazi orvos. De eme tulajdonságok mellett tud .szeretetreméltó is lenni nagyon. Szellemes ötletei, finom, könnyed társalgási modora kedveltté tették nemcsak a számitgató mamáknál, de a lányoknál is. A mellett még igen szép férfiú. Ernő, bátyának ellentéte : könnyelmű, szörnyű eleven, örökösen tele bolondos mókákkal, tréfával. Igen szép téli nap van, azaz csak a naptár szerint téli, mert inkább tavaszinak illenék be. Hidegnek semmi nyoma, a mi kevés hó esett néhány nap előtt elolvad teljesen s igy Ilka is berándnlt a városba egyedül, szülei nélkül a közeli Csigervölgyről. Minthogy sokan voltak, volt bőven mindenféle társas játék. Éppen abbahagyták a játékot, hogy uzsoná- hoz üljenek. Ilonkának mindeddig csapongó jó kedve volt. Tudta, hogy vezetett, uralkodott a társaságban szépségével és toilette-jával. Veszedelmes ellenfele e tekintetben nem volt a társaságban levő sok lány között. Mert hogy Ilka szép lány, ászt már megálapitotuk. Tetszett is mindenkinek. Hát még azoknak, a kiknek a pisze orrok tetszenek? Mert az övét bátran a „piszék királynőjének“, non plus ultrájának lehet mondani. De még annak is kell, hogy tessék l ka, a kinek a pisze orrok már kevésbbé tetszenek. Egy szó mint száz: szép lány volt. Valódi földi angyal, a ki olykor énekel, olykor rikácsol (ha énekel, mindég) néha meg bölcselkedik. És utóbbit is szokta tenni. A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer ; I ü d ö b e 1 egscgeknél, 1 égzŐszervek h u r u t, o s bajainál úgymint idült bronchitis, számúV“hurut és különösen lábbadozóknál influenza ZZZ ______---------------—----*— után ajánltatilí. T.--------------— . ...— Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenké it 4 kor.-ért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva : F. Hoffman La. & Co vegyészeti gyár Basel Svájcz. Í^i lRl
